Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
I. rész - Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye történetének foglalata
több felvidéki vármegye követeivel egyetemben hűséget esküdtek II. Rákóczi Ferencnek. Erre rá rövidesen Pest vármegyében is megszervezik a kuruc hadakat. Maga Rákóczi is megérkezik 1704- ben a vármegyébe, hogy a Dunántúli hadjáratot innen vezesse, azonban kénytelen volt rövidesen visszasietni a Felvidékre Bercsényi megsegítésére, akit Heister hadai szorongattak. Pest-Pilis-Solt megye területe sohasem került teljesen Rákóczi hatalmába. Voltak részei, amelyek állandóan a császáriak kezén maradtak. Rákóczi felvidékre való visszavonulása után kiváló hadvezérét Bottyánt bízta meg, hogy a Duna-Tisza közén és ezzel vármegyénkben is átvegye a hadvezetést. Bottyán részint a vármegyében garázdálkodó rácok ellen, részint a császáriak kezén lévő egyes Pest vármegyei helyek ellen készült hadműveletét végrehajtani, és ugyanakkor a Dunán való átkelés lehetőségét biztosítani. Ezeknek a terveinek a végrehajtására megkísérelte, bár sikertelenül, hogy a rácokkal kibéküljön és Rákóczi pártjára Imsodnál és jobbparton szemben vele Paksnál, erődítményeket építtet, hogy hadainak a Duna vizén való átkelést biztosíthassa. Ezeket az erődítményeket a nép Bottyán várának nevezte el. Közben nem nyugoszik Bottyán, hanem ostrom alá veszi Dunaföldvárt, azonban hasztalanul, mert a császári hadak a vár felmentésére sietnek, körülveszik azt és magát Bottyánt arra kényszerítik, hogy Földvárról a Bottyánvárnak elnevezett erődítménybe vonuljon vissza. Az utána siető császáriak ezt is megostromolják és Bottyán, hogy a szorongatott helyzetből szabaduljon, kirohan az erődítmény falai mögül, keresztül tör a császáriak hadán, azonban maga is megsebesül. Hiába jött elkésetten segítségére Eszterházy Antal, a császáriak teljesen hatalmukba kerítik Bottyán várát. Rákóczi maga többízben is szándékozott az országos ügyek megbeszélésére Rákoson országgyűlést összehívni, azonban, mert a szomszédos Pest a császáriak kezén volt, nem merte az országgyűlést Rákoson megtartani. Épp ezért nem egyszer foglalkozott azzal a gondolattal, hogy megkísérli Pestet a császáriaktól elfoglalni, mert belátta azt, hogy amíg Pest német kézen van, Rákoson gyűlést nem tarthatnak. Azonban terve kivitelére nem került rá a sor. 1705-ben Bottyán az Erdélybe vonuló császári hadakat Nagykőrösnél, majd Kecskemétnél megtámadja, kisebbnagyobb károkat okozott is a császáriaknak, de széjjelvernie azokat nem sikerült. A sebesülése miatt betegeskedő Bottyán rövidesen elhagyja Pest vármegyét és annak védelmét Rákóczi rábízza a volt alispánra, Sőtér Ferencre. Sőtér 1708-ban igyekszik vármegyéjét amég folyvást garázdálkodó rácoktól megszabadítani; Nagykőrös mellett sikeresen meg is ütközik velük és megfutamítja őket. 1709. évben Pest vármegyét is sújtja az országosan dühöngő pestis. Sőtér Ferenc minden lehetőt megtett arra, hogy a pestisnek a vármegye területére való behurcolását megakadályozza, de mindhiába. A pestis itt is fellépett és hihetetlen pusztításokat végez a vármegyében. A szörnyű betegség, a császáriaknak dunántúli hadisikerei lassanként kiszorították a kurucokat a megye területéről, amelyet egyébként sem sikerült soha teljesen hatalmukba ejteniük. 1710. évben a vármegye teljesen a császári hadak birtokába kerül és az év januárjában a megye alispánja máris megindítfatja a vármegyeszerte az előkészületeket a kuruc felkelők javainak az elkobzásához. Röviddel rá 1711-ben megkötik a szatmári békét, amely ennek a szomorú korszaknak a végét jelenti. Boldogi szépségek a bpesti Vajdahunyad váránál. (Foto: Eötvös.)