Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

onnan áthelyezték a 10. táb. tüzér e.-hez. Háború alatt pedig a 31. tüzér e.-del a szerb, orosz, román és olasz frontokon az összeomlásig küzdött. Kit.: I. és II. o. e. és br. v. é., Kcsk. Leszerelése után a MÁY-hoz került. Ezután több vállalatnál dolgozott, majd 1924-ben az rk. vallásalapítvány területén működő szeszgyárba került mint gyárvezető. Innen a felsőványi mezőgazdasági szeszfőző szövetkezethez lépett be, ahol jelenleg is mint gyárvezető működik. A gyárban előállított szesz a belföldi és közvetett úton a külföldi piac ellátására szolgál. Állandóan 20 munkást, szezon idejében 70—80 munkást foglalkoztat.

Dr. Tantos Gyula kanonok, bácsi főesperes. * 1877 Tolnán. A középiskolát Kalocsán, a főskolát Rómában végezte. 1902-ben szentelték pappá. Első állomáshelyén, Kalocsán, a Keresztény Munkás Egyletben fejtett ki élénk tevékenységet. Innen Bajára került. 1931-ben került újra Vissza Kalocsára. Azóta mint kanonok a székesegyházi plébániát vezette. 1936-tól bácsi főesperes. A Sárközi Ármentesítő Társaság ügyv. elnöke, th. biz. tag.

Tar Géza vegyeskereskedő. * 1890 Kiskunhalas. Iskolái elvégzése után kereskedői pályára lépett és 1903- ban szabadult fel, majd mint segéd 6 éven át fejlesztette szaktudását. Utána tényleges katonai szolgálatot teljesített és a világháborúban résztvett 38. gy. e.-del. Az olasz harctéren Piavénái fogságba esett és 1919-ben tért haza. A Nemzeti Hadseregben is szolgált. 1921-ben telepedett le Kiskunmajsán, ahol vegyeskereskedést nyitott. Üzletét azóta vezeti. A kér. Casino tagja. Felesége: Bába Regina.

Tar László ny. BESzKRT ellenőr. * 1876 Gyón. Katonai szolgálata után

1906-ban a BESzKRT-hoz kerül. 1922- től 1937-ig ellenőr. Neje: Tóth Krisztina.

Tar Mihály gazdálkodó. * 1869

Cegléd. Ifjú éveit szülei gazdaságában töltötte, majd leszolgálta tényleges katonai idejét. 1898-ban önálló gazda lett. 10 hold földön kezdte meg a gazdálkodást, melyet szorgalmas munkával 66 holdra növelt. Felesége: André Mária. Gy. Mária és Mihály.

Tarján Jenő ny. ig. tanító. * 1883 Kalocsa. Középiskoláit és a tanítóképzőt ugyanott végezte és 1904-ben nyerte oklevelét. Pályáját Miskén kezdte, majd 1925-ben igazgatói címet nyert és azóta e minőségben folytatta pályáját. 1938 június 1-én vonult nyugalomba. Mint ig. tanító 28 éve vezetője az 1892-ben megalakult hitelszövetkzetnek, melynek jelenlegi vezetői

Murányi István elnök és ügyvezetője ő. A mozgósításkor bevonult a 38. h. gy. e.-hez, mellyel a szerb fronton harcolt, ahol megsebesült és utána 1916-ig, mint segédszolgálatos katonáskodott. Felesége: Leszih Margit. Gy. Ilona férjezett dr. Szabó Istvánná, Katalin férjezett Szeiler Józsefné.

Tarjányi Pál ny. csendőrtörzsőrmester. * 1885 Kiskunfélegyháza. Iskolái elvégzése után atyjánál kezdett el gazdálkodni, majd tényleges katonai szolgálatot teljesített az 1. h. gy. e.-nél.

1910-ben a csendőrség szolgálatába lépett, ahol 14 éven át teljesített szolgálatot, majd 1924-ben nyugalomba vonult. 1914-ben bevonult a táb. csendőrséghez, az orosz és szerb fronton küzdött. Több kitüntetés tulajdonosa. Feleség: Kis Mária.

néhai Tarnay Bertalan földbirtokos. * 1853 Gyöngyös. Budapesten érettségizett. Utána a bankszakmában működött, mint tisztviselő, majd gróf Teleky birtokára került. Vadas-pusztán volt bérlete, 1885-ben került vissza Soltra. ahol 9 évig 700 holdas bérlete volt. Utána a Dunavidéki Takarékpénztár rt. könyvelője volt. 1921-ben halt meg. Tagja volt a községi képv. test.-nek. özvegye: Hetényi Berta a háború első önkéntes ápolónője volt és a vöröskereszt ezüst díszórmével tüntették ki.

Tarnay Endre, a péceli Hitelszövetkezet elnöke és ügyv. igazgatója. * 1865 Mezőtúr. Középiskoláit Miskolcon végezte és pályáját a MAV-nál kezdte, ahonnan 192t-ben főfelügyelői rangban vonult nyugalomba. A MAV-nál teljesített szolgálataiért a Ferenc József rend lovagja lett. 1901 óta kapcsolódott be az O. K. H. vezetésébe, melynek azóta elnöke és igazgatója. A gazdasági életében kifejtett működéséért a kormányzó elismerő díszoklevéllellel tüntette ki. A ref. egyház főgondnoka. Felesége: Enerjessy Ilona.

Dr. Tarnay Lajos földbirtokos, ny. árvaszéki ülnök. * 1880 Szolnok. Érettségit Iglón 1899-ben, jogtudományi doktorátust Budapesten a Pázmány Péter Tud. Egyetemen szerezte. 1906- ban a vármegye szolgálatába lépett s 1926-ban mint árvaszéki ülnök vonult nyugalomba. Önkéntes! évét 1904—5- ben szolgálta le, majd mint hadnagy a háború kezdetén 1914-ben bevonult s 1916—18-ig orosz fogságba került és mint százados szerelt le.

Tasst Hangya Fogy. Szöv. A szövetkezet az 1910-es években alapíttatott, Sárközi Kálmán ref. kántortanító és többek kezdeményezésére. Bérelt helyiségben működik. A tagok száma 440. Elnöke: Vásárhelyi Nagy Antal, könyvelő ifj. Halasi András, boltkezelő Schad József.

Tassi Ref. Egyház. 1540 körül keletkezett az egyház. 1670-ben Ungvári László volt a lelkipásztor. 1644-ben építették a második templomot és 1886- lebontották. 1888-ban épült a mai templom renaisance stílusban. Ma is őríz az egyház 1625-ből való ezüst Úrvacsorái kelyhet. 1738 óta vezetnek anyakönyvet. 1750-ben már volt iskolája. Lelkipásztor: Szőnyeghy Sándor, a hívek száma 1972.

Tassi Róm. Kath. Egyház. Az egyház eredetileg Kunszentmiklóshoz tartozott, temploma 1822-ben épült, a vallásalapból kiutalványozott összegből. 1919 óta önálló plébánia, mint leányegyház ide tartozik a Szalkszentmárton község is. A múltban önálló iskolája is volt, melyet az állam 1919-ben vett át. Első plébánosa: Drukker István volt. Jelenlegi plébánosa Szalai Imre, elnök: Szeifert Lajos.

Tatarek Béla rk. esperes plébános.

1906-ban szentelték Budapesten pappá. Első önálló plébániája Aradon volt, majd több helyütt működött és 1933 óta a nagykőrösi plébánia vezetője.

Tatay István kereskedő. * 1911 Nagykörös. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett, amiben felszabadulva, mint segéd három évig fejlesztette szaktudását. 1931-ben önállósította magát Koeséron és azóta vezeti vegyes, fűszerárú üzletét. A MOVE, Gazdakör és iparoskor tagja. Felesége: Baranyi Borbála.

Tatár Imre földbirtokos. * 1903 Tiszakürt. Középiskoláit Szegeden, Szolnokon végezte, majd utána édesatyja betegsége miatt 1000 holdas bérletét vezette. Utána saját szőlő- és földbirtokán gazdálkodott, majd 2400 holdas bérlete volt. Ezután a nagyszigeti bérgazdaságban működött,

1929-től saját 254 holdas földbirtokán, melyből 24 hold szőlő, gazdálkodik. Emellett Tiszakürtön 800 hold bérlete van. Mezőgazdasági biz. elnöke.

Tábori Márton ny. rendőrfőtörzsőrmester. * 1891 Tass. Iskolái elvégzése után az államrendőrség szolgálatába lépett Budapesten. 1924-ben léptették elő főtörzsőrmesterré. Altiszti tanfolyamot 1928-ban végezte Budapesten. 1937- nyugalomba vonult. Rendőrségi szóig, évei alatt nyilvános megdicsérésben részesült. Résztvett a világháborúban is, a 38. h. gy. e. kötelékében a szerb, orosz, olasz, román fronton küzdött 57 hónapon keresztül. Ezen idő alatt ötször sebesült. Kit.: II. o. e., br. v. é., Kcsk. 1912—13-as mozgósítási kér., 6 éves szóig, jel., két seb. é., magyarosztrák háborús é. Szakaszvezetői rangban szerelt le. Gazdakör tagja. Felesége: Lippárt Rózsi.

Tágscherer József borbélymester. * 1896 Vecsés. Édesatyja mellett tanulta ki a borbélymesterséget. A világhábo197