Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

Szirmai János álí. tanító. * 1906 Nódrágmarcal. Tanítói oklevelét Bu­dapesten szerezte 1927-ben. Okleve­lének megszerzése óta Alsó Lajo­son működik. A helyi cserkészcsa­pat alapítója és parancsnoka. Élénk és tevékeny részt vesz a község kultúrális és társadalmi életben. Felesége: Kiss Erzsébet oki. tanítónő. Ketten 137 gyermeket tanítanak Gy. Éva és Róbert. id. Szirmúk Mihály sütő m. * 1868 Ujkécske. A sütőiparban felszabadulva 8 évig, mint segéd fejlesztette szaktu­dását. 1893 május 10-én telepedett le Jászkarajenőn, amikor megalapította mai péküzemét, melyet 42 éven át ön­állóan vezetett. 1935-ben átadta fiának az üzemet, aki mint tanult pékiparos apja szellemében vezeti azt tovább. Volt ipartestületi elöljáró, községi kép­viselő. Felesége Steinecker Mária. Gy. Mária, Mihály pékmester, a vi­lágháborút végig küzdötte, másfél évig olasz hadifogságban volt, Károly MÁV főtiszt, t. hadnagy, a világhábo­rút szintén végig harcolta, Karolin és Magdolna. ifj. Szirmák Mihály sütőmester. * 1896 Jászkarajenő. Iskolái elvégzése után a sütőipart atyja mellett sajátí­totta el, majd felszabadulva, mint se­géd Szolnok, Újpest, Cegléd városok­ban és a szülői háznál fejlesztette szaktudását. 1915-ben hadba vonult, 1918-ban olasz fogságba esett, ahonnan 1919 végén tért haza. Utána két hóna­pon át a Nemzeti Hadseregben is szol­gált. Az, ipartestület elöljáróságának és a Casinó tagja. Felesége: Hajdú Mar­git. Szirnák Árpád kovács m. * 1911 Budapest. Iskolái elvégzése után a ko­vácsmesterséget édesatyjánál tanulta ki. 1934-ben vette át atyja műhelyét, amelyet azóta vezet. Két alkalmazottal dolgozik. Felesége: Láda Ilona. Atyja végigküzdötte a világháborút és egy­­ízben megsebesült. Szirtes Miklós fakereskedő. * 1903 Budapest. Felsőkereskedelmi érettségit tett Budapesten. Előbb, mint tisztvi­selő Budapesten több helyen működött, 1936-ban lett önálló. Faiparosok és Fa­kereskedők Orsz. Egy. tagja. Szitkey Auguszta áll. óvónő. * Esztergom. Az óvónőképzőt Budapes­ten végezte és 1908-ban szerezte okle­velét. Pályáját Rezsőházán kezdte meg, majd működött Szigetszentmártonon és Harasztin. 1928-ban lett Taksonyban állami ovoda óvónője. 24 éve teljesít szolgálatot. A magyarosítás terén je­lentős munkát végzett. Szivesi László vegyeskereskedő. * 1886 Peremárton. Szakképzett kereske­dő, Budapesten szabadult Kmetykó Já­nos cégnél. Mint segéd több helyen mű­ködött. 1918-ban lett önálló. Több hely­beli intézmény tagja. Felesége: Régi Rozália. Szívós István gazdálkodó. * 1874 Lajosmizse. Iskolái elvégzése után szüleinél gazdálkodik. 1909 óta ön­állóan vezeti 38 k. hold birtokát, me­lyet legnagyobbrészt szorgalmával szerzett, s melyen belterjes gazdálko­dást folytat. A világháború alatt 1914- 1918-ig, az összeomlásig katonai szol­gálatot teljesített. Felesége: Csorba Mária. Gy. János, Mária. Szlanka Pál banktisztv. könyvelő. * 1895 Kiskőrös. Középiskoláit Szege­den végezte 1914-ben. Még ez évben a kiskőrösi takarék szolgálatába lép s 1934-től a Dunavidéki takaréknál mint könyvelő működik. A világháború alatt a 30. h. gy. e.-nél teljesít szolgá­latot 1916-ban orosz hadifogságba esett s 1921-ben tért vissza. Kit.: Kcsk. Mint hadapródjelölt szerelt le. A kis­kőrösi ág. h. ev. egyház presbitere és számvizsgáló bizottság tagja. Felesége: Ádám Erzsébet. Szlaukovszky István malomtulajdo­nos. * 1892 Legénd. Iskolái után a molnáripart tanulta ki, melyben 1919- ben Püspökhatvanon önállósította ma­gát és azóta vezeti malmát. A mal­mot önállóan újjáalakította és az je­lenleg 100 HP-s gőzgéppel van felsze­relve. Üzemében 5 állandó alkalmazott dolgozik. Katonai szolgálatot a tenge­részeinél teljesített és 1918-ban, mint I. o. toronyágyúmester szerelt le. A br. v. é. és Kcsk. tulajdonosa. Fele­sége: Bábján Etel. Gy. István, Er­zsébet, József. néhai Szluka Ferenc rk. tanító. * 1888 Kiskunfélegyháza ősrégi nemesi családból. Tanulmányai elvégzése után pályáját Kiskunfélegyházán kezdte meg a rk. iskolában. A világháború­ban bevonult a 30. népf. gy. e.-hez. Hadnagyi rangban szerelt le. A II. o. e. v. é. és háborús kitüntetés tulaj­donosa. 1937 június 6-án halt meg. Felesége: Droni Mária. Gy. Ferenc, Mária, mindkettő okleveles tanítónő. Dr. Szmuk Nándor nyersbőr ke­reskedő. * 1909 Máramarossziget. Kö­zép- és főiskolai tanulmányait Buda­pesten végezte. A szakmai ismereteket külföldön sajátította el. 1935-ben ala­pította a „Dr. Szmuk és Társa szőr­me és bőrgyárat“. Szmuk Andor * 1907-ben Máramarosszigeten. Iskoláit Szászrégenben és Budapesten végezte. A szakmát ő is külföldön tanulta ki. Sznistsák Gyula Endre törvényha­tósági hordójelző. „Lió“ laboratórium tulajdonosa. * 1886 Munkács. Ugyanott végezte a középiskolákat. Később gyógyszerészgyakornok lett. Buda­pesten a Nemzeti Zenedében nyert ok­levelet, majd mint hegedűművész külföldön hangversenyezett. Művészi pályáját háborús sebesülése törte ket­té. A háború után alapította meg a fenti laboratóriumot, 1920 óta törv. ha­tósági hordójelző. A fronton három­szor súlyosan megsebesült. Neje: Slar­­kó Valéria. Szokody Gyula főmolnár. * 1881 Csanádpalota. Iskolái elvégzése után a csongrádi Keresztény malom rt.-nél tanulta ki a szakmáját, majd Úszó­don édesatyja malmában és a buda­pesti Gizella malomnál működött. Utá­na katonai szolgálatot teljesített, majd Csongrádon, mint almolnár, Szombat­helyen, mint molnár és Mezőkovácshá­­zán, mint főmolnár működött. Dolgo­zott még Szabadkán, Pándon, Eleken, Baranyában, Batonyán, Baján és má­sutt mint főmolnár. A mozgósításkor bevonult és az orosz és olasz fronton küzdött, ahol hadifogságba esett. Innen hazatérve Dunapatajon folytatta pályá­ját, majd Solton és másutt is műkö­dött. Nyolc éve Miskén a Hoczó hen­germalom főmolnára. Felesége: Kele­men Eszter. Gy. Gyula ref. lelkész, Árpád és Fedor kereskedők, Vilmos katona. Szolga Lajos szikvízgyáros. * 1902 Pécel. Iskolái elvégzése után édes­apja mellett az ácsipart tanulta ki. Felszabadulása után 4 évig, mint se­géd dolgozott, majd önálló lett s 1931- ig mint önálló ácsmester működött. 1931-ben átvette Mányoki Zsigmond által 1855-ben alapított szikvízgyárát, melyet a mai napig is vezet. A tulaj­donát képező szikvízüzem egy töltő állomással van felszerelve. A P. L. E. és a Hangya szöv. alapító tagja. Fele­sége: Budits Erzsébet. Két gyerme­kük van. Szolnoki Ferenc erdész. * 1890 Miske. A világháborúba 1915-ben vo­nult be és még ez évben súlyosan meg­sebesült. Felgyógyulása után ismét a frontra vezényelték, ahol megsebe­sülve fogságba esett. 1917 áprilisában mint csererokkant került haza a fog­ságból és mint 75 °/o-os hadirokkant szerelt le. C. szakaszvezető, a háb. e. é. tulajdonosa. A Frontharcos Szövet­ség tagja. Szolnoky Károly gazdálkodó, föld­­birtokos. * 1865 Kiskunfélegyháza. Is­kolái elvégzése után atyja mellett gaz­dálkodott, majd 1888-ban önálló gazda lett, ma 110 holdon gazdálkodik. K. képv. test. és a gazdasági egyesület tagja. Felesége: kanizsai Nagy Vero­nika. Szombati László róm. kath. plébá­nos. * 1903 Kiskunfélegyháza. Kö­zépiskoláit, valamint a hittudományi főiskolát Vácott végezte és ugyanott pappá szentelték. Pályáját Vácott kezd­te meg és több helyen működött, mint káplán. 1935 óta Zsámbokon folytatja 192

Next

/
Thumbnails
Contents