Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

Szántó Sándor bútorgyáros. * 1894 Örkény. A „Szántó Zoltán és Sándor“ cég tagja. A világháborúban kezdettől fogva részt vett. Több háborús emlékérme és kitüntetése van.

Szántó Zoltán bútorgyáros. * 1890 Örkény. Ugyanott tanulta ki az asztalosipart. 1914-ben öccse alapította üzemét. Több hadikitüntetés tulajdonosa. Ipartestületi ellenőrző biz. tag.

Dr. Szász Gyula orvos. * 1908 Vác. Középiskoláit, valamint az egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és orvosi diplomát 1938-ban a Pázmány Péter Tud. Egyetemen nyert. Gyakorlatot a Szt. István kórházban szerzett, ahol 1932—1937-ig működött. 1937-ben telepedett le Leányfalun, ahol azóta működik. A bpesti körhórházi orvosegyesületben több előadást tartott. Therapia c. orvosi szaklapban több tudományos cikke jelent meg. Hollandiában egy nagysikerű hallond nyelvű előadást tartott „Magyarország, mint Nyugateurópa védőbástyája“ címen. A Légvédelmi Liga elnöke stb. Felesége: Gudics Erzsébet. Egy gyermekük van.

Szászkó József gazdálkodó. * 1884 Budapest. Iskolái elvégzése után az apai birtokon gazdálkodott. 1923-ban lett önálló gazda. Résztvett a világháborúban, az orosz, szerb, román és olasz fronton küzdött. Kit.: II. o. v. é., br. v. é„ Kcsk. Felesége: Féth Anna.

Szebelledi József gazdálkodó. * 1869 Pereg. Kora ifjúsága óta foglalkozik gazdálkodással, jelenleg pedig 50 k. holdas birtokát vezeti önállóan. A község közéletében 32 éve játszik fontos szerepet, volt bíró, elöljáró, jelenleg viril is képv. test. t. Felesége: Széchenyi Mária, Fia Kálmán a világháborúban 68. gy. e.-del az orosz harctéren küzdött és hazája védelmében hősi halált halt. Emlőkét a peregi hősi halottak emlékművén örökítették meg.

Szebeni András gazdálkodó. * 1874 Cegléd. Iskoláját Cegléden végezte. A gazdálkodást atyja mellett kezdte s 1898-ban önálló lett majd Szolnokon és 1897-től Abonyban gazdálkodik 75 hold saját birtokán, melyet szorgalmas 'munkájával szerzett. Belterjes gazd. mellett állattenyésztéssel is foglalkozik. Tagja a k. képv. test.-nek s a ref. egyház presbitériumának. Elnöke a Tejszövetkezetnek s tevékeny részese a község kultúrális és társadalmi életének. Felesége: Nagy Karolin.

Szebeni Benő gazdálkodó * 1874 Cegléd. Régi ceglédi családból származik. Ifjú éveit szülei gazdaságában töltötte, majd leszolgálta tényleges katona éveit. 1899-ben önálló gazda lesz. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton küzdött, egyszer sebesült. 25 holdon kezdte a gazdálkodást, melyet

részben örökölt, részben kitartó szorgalmával 49 holdra növelt. Felesége: Szebényi Lidia. Gy. Benő, Lidia és Amália.

Dr. Szebenyi Sándor körorvos. * 1884 Gyetva. Tanulmányait Budapesten végezte. 1910-ben avatták orvossá. A világháború alatt a 19. h. gy. e.-hez, mint hadnagyorvos vonult be és 1915- ben orosz fogságba esett, ahonnan 1918-ban került haza. A galgamácsai egészségügyi körzetben, melyhez két község tartozik, működik. Az ő működése alatt a múlthoz viszonyítva a közegészségi ügyek javultak. Két faluban van Zöldkereszt. Egyedül végzi a körorvosi teendőket.

nemesfáczi Szecsányi László igazgató tanító. * 1898 Szomorlovász. Középiskoláit Nagytapolcsányban, a tanítóképzőt Iglón végezte. Pályájának egyes állomásai Piliscsaba, Pilisszentkereszt, Pilisborosjenő, ahol igazgatói kinevezését nyerte 1925-ben. A népművelési bizottság gondnoka, s e munkásságért a járási főszolgabirótól elismerést és az alispántól 1936-ban legteljesebb elismerést kapott. A Levente E. megszervezője és annak több éven át főoktatója és e téren elért eredményeirt a vm. testnevelési felügyelőség dicsérő elismerésben részesítette. Községében, mint nemzetiségi vidéken működő tanító a magyar nyelv sikeres tanításáért a Julián E. dicsérő elismerésben és 50 pengő pénzjutalomban részesítette. 1917 ben vonult be és az orosz harctéren megsebesült. A Kcsk. és a háb. e. é. tulaidonosa. Felesége: Schwarcenberger Mária oki. tanítónő, ki jelenleg szintén Pilisborosjenőn működik. A magvarosítás terén elért eredményeiért a Julián E. őt is dicséretben részesítette. Gy. Antal, Mária, Zsuzsanna, Margit.

Szer sói Sándor áll. e. isk. ig. * 1897 Budapest. Középiskoláit Budapesten az állami képzőben végezte.

1916—18-ig a 19. h. gy. e. kötelékében, az orosz és olasz harctéren volt. Egyszeri sebesüléssel, mint hadnagy és Kcsk. tulajdonosa szerelt le. 1920-ban Snnrtegyesiiletet létesített. Résztvett az 1920-ban alakult Ifiúsági Kör létesitAPAV|on ó« az ö nevéhez fűződik a rk. Polgári Kör megalapítása is. 1928 óta a Temetkezési E. jegyzője, melynek egyúttal az alapítója is ő volt. A magyarosítás terén szerzett érdemeiért a Julián Egvesfilettől díszoklevelet kapott és pénziutalomban is részesült. Levente főoktató, Népművelési gondnok és számos intézmény vezetnie. Működését helyben kezdte meg 1918-ban és

1933-ban nverte igazgató kinevezését. Szolgálati éve 20 év. Felesége: Méhész Maréit. Három gyermek született házasságából.

Szegfalvi József cipész és készcipőraktár tulajdonos. * 1901 Monor. Iskoláinak elvégzése után a szakmát

atyja mellett tanulta s 1915-ben szabadult fel. Mint segéd több vidéki városban dolgozott. Atyja üzletét 1925- ben vette át, előbb mint üzletv., majd

1938-tól mint tulajdonos. Iparos kör v. elnöke és alelnöke. NÉP tag. Felesége: Gecsényi Katalin. Gy. József.

özv. Szegi Imréné malomtisztviselő, néhai férje, Imre * 1852 Kiskunfélegyháza. Ősrégi kiskunfélegyházai családból származik. Iskolái elvégzése után tényleges katonai szolgálatot teljesített, majd a kovácsiparban képezte ki magát. Később a Takarékpénztárban mint pénztárnok működött. 1923- ban hunyt el.

Szegő Géza sütőmester. * 1888

Monor. Ugyanott végezte iskoláit. Szakmáját Budapesten tanulta. 1936-ban alapította üzemét 1909—1918-ig teljesített katonai szolgálatot. Neje: Klein Erzsébet.

Szegő Jenő gyárigazgató. * 1889 Apostag. Bpesten érettségizett. Előbb tisztviselője, majd igazgatója lett a Wolfner Gyula és társa bőrgyárnak. A vármegyei th. bizottság tagja. A m. kir. közp. vámigagatóság részére a bőrök tarifálásához szakszerű magyarázatot készített. Neje: Goldschmid Klára.

Szegő József fűszer-, gyarmat- és festékárú kereskedő. * 1883 Simánd. Iskoláit Monoron végezte, szakmáját Cegléden sajátította el. Utána a szobafestést és mázoló ipart tanulta ki és ez iparban 1937-ig működött Budapesten, Miskolcon és másutt. 1904-ben az 1. gy. e.-hez vonult be, majd ezredével a világháborúban is résztvett, a szerb és olasz herctereken. Őrmesteri rangban szerelt le. Kit.: br. v. é., Kcsk., e. é. k. vöröskereszt, vas é k. koronával és egyízben a korona nélkül. 1909-ben Budapesten önállósította magát, mint festő, mázoló és fényezőmester, majd

1926-ban Monoron üzletet nyitott és emellett iparát is folytatta 1937-ig. Azóta kizárólag üzletét vezeti. A kereskedő test., frontharcos szöv. rendes és az izr. hitközség vm. t. Felesége: Adler Rózsi. Gy. Ervin és Magda.

Szegő Sándor ny. főfelügyelő, oszt. vezető. * 1858 Vásárosdombó. Középiskoláit és a katonai iskolát Budapesten végezte. A hadsereg kötelékében 13 évig teljesített szolgálatot és főhadnagyi rangban vonult nyugalomba. Utána az elektromos művekhez került, ahol 1932-ig működött és osztályvezető főfelügyelői rangban ment nyugalomba. Azóta Mátyásföldön saját villájában lakik. Tagja a kaszinónak, nőegyletnek. Stefániának és Nyaralók e.nek. A világháborút végig küzdötte és századosi rangban, mint a Ferenc József érdemrend tulajdonosa szerelt le. Felesége: Marcsenyi Izabella, aki a világháborúban a Honvéd-utcai hadikórházban 4 évig, mint ápolónő szolgált

186