Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

Schwarsz Jenő gombgyártó. * 1892 Vésztő. Iskoláit Ujpsten végezte. Né­metországban tanulta ki iparát. Üze­mét 1924-ben alapította. A világhá­borút végigkiizdötte. Előbb orosz fog­ságba került, Később az olasz fronton harcolt. Neje: Herzog Ilona. Két fi­vére a cég beltagja. Schwartz Jenő kereskedő. * 1909 Újpest. Iskolái elvégzése után a ke­reskedői szakmát tanulta ki, több he­lyütt mint segc‘1, majd 1931-ben Új­pesten önálló lett. Üzlete jól felszerelt szaküzlet. Feleség: Horovitz Magda. Schwartz József kereskedő. * 1898 Arad. Középiskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett. Szakmáját Aradon tanulta ki és 1914-ben szaba­dult fel és mint segéd Aradon, Te­mesváron és Budapesten működött. 1923-ban lett önálló kereskedő Ara­don, majd 1924-ben Magyarországra jött és 1927-ben Dunavecsén alapított önálló üzletet, melyet 1927-ig vezetett és ekkor apósának Fischer Albert­nak az üzletébe társult be, s azóta vezeti azt. 1914-ben bev. a 33. gy. e.­­hez és az orosz fronton küzdött 28 hónapon keresztül. Kit. I. o. e. v. é., IL o. e. v. é., br. v. é., Kcsk., osz­trák és magyar báb. e. é. Szakaszve­zetői rangban szerelt le. A Dunavecsei Sport Egyesület egyik alapítója, s je­lenleg is szakosztályi vezetője. A. múltban az Aradi Torna Egyletnek volt működő tagja, s mint ismert futó, Erdélynek többszörös bajnoka lett. Az Orsz. Frontharcos Szövetség tagja és az Iparosok és Kereskedők E.-nek vigalmi biz.-nak elnöke. Schwartz Kálmán lakatosmester. * 1876 Újpest. Iskoláját és szakmáját helyben tanulta ki. Majd az ország különböző helyein dolgozott. 1899-ben lett önálló Újpesten. A világháborúban részt vett, a szerb fronton küzdött. Fe­lesége: Kohn Irma. Gy. Margit, Irén, Rózsi és Jenő. özv. Schwarcz Kálmánná a Zurmuhe Lőrinc és társai vendéglő társtulajdo­nosa. * 1885 Budakalász. Jelenlegi vendéglőjét férje 1926-ban nyitotta meg és férje elhalálozása után ő és Zurmuhe Lőrinc vették át. Fia 1913- ban született első házasságából és 4 középiskola elvégzése után vendéglős­ipart tanulta ki, melyben képesítést nyert. 1935—37-ig katonai szolgálatot teljesített. Ügy ő mint fia minden tudá­sukkal igyekeznek a vendéglőt felvirá­goztatni és a helyi, valamint a kör­nyéki közönség érdekeit kielégíteni. Schwartz Lajos liszt és diókeres­kedő. * 1897 Tiszarov. Felsőkereske­delmi érettségit Budapesten tett. A vi­lágháborúban a 68. gy. e.-del az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett és 1924 novemberében tért haza. Hadapródjelölt. Üzletét 1928-ban létesí­tette Újpesten. Schwarcz László épület és tűzifa kereskedő. * 1909 Tiszabara. Közép­iskoláit Hajdúnánáson végezte s az érettségi megszerzése után a keres­kedői pályára lép. 1934-ben Magló­don alapítja meg épület és tűzifa­kereskedését a helyi és a környék igényeinek kielégítésére, önkéntesi évét 1931-ben szolgálta le s mint kar­­paszományos főtűzér szerelt le. Fele­sége: Szabados Lidia. Gy. Ágnes . néhai Schwartz Mór kereskedő és földbirtokos. * 1895 Soltvadkert. Isko­lái elvégzése után a kereskedői pályá­ra lépett, mint önálló kereskedő Kis­kőrösön kezdte meg pályáját. Gazdál­kodással is foglalkozott. 1915-ben hunyt el. Birtoka vezetését özvgye és gyermekei vették át. Felesége: Márton Janka. Gy. 12, akik közül 3 részt vett a világháborúban. Schwarcz Sándor fakeresk. * 1899 Hatvan. Hatvanban végezte a középis­kolát, mint tisztviselő több helyen mű­ködött. 1929-ben megalapította a helyi Schwarcz Sándor és társa céget, mely­nek napjainkban is tulajdonosa. Társa Jovancsevics Károly, önálló fakeres­kedő. 1917-ben a román és olasz harc­téren küzdött. Kit.: Kcsk. Felesége: Lobi Irén. Schwarcz Sándor fűszer- és cse­mege kereskedő. * 1900 Békéscsaba. Iskoláinak elvégzése után a fűszerke­reskedői szakmára lépett s 1917-ben szabadult fel. Mint segéd 17 évig a Huppart cég üzletvezetője volt, majd Bpesten a Yáncza-féle gyárnak uta­zója lett 7 éven át. 1937-ben vette át jelenlegi üzletét, mint tulajdonos. Ke­reskedők Egyesületének tagja. Fele­sége: Weisz Ilona. Gy. Miklós. Schvarcz Sándor intéző. * 1915 Pásin (Zemplén m.) Középiskoláit Sá­toraljaújhelyen végezte. Érettségi után szülei gazdaságában szerezte meg a gyakorlati ismereteket. 1937-ben ke­rült Délegyházára Korányi Zoltán birtokára. A 193 holdas gazdaság fő­ként konyhakertészetre van berendez­ve. 8 konvenciós cseléd és 12 állandó napszámossal. Dr. Schwarcz Sándor üzemtulajdo­nos. * 1902 Újpest. Ugyanott érettsé­gizett. Budapesten szerezte jogi diplo­máját. Atyja burgonyazúzó és feldol­gozó üzemét 1925-ben vette át. A Köz­­művelődési k. tagja. Neje: Klein Klára. Schwarcz Vilmos a Frühof és Schwarcz vanötőde tulajdonosa. * 1895 Rákospalota. Rákospalotán és Újpes­ten végezte iskoláit. Szakmai kikép­zést Budapesten nyert. 1920-ban ala­pította üzemét. A világháborúban részt vett. Schweiger József péküzeme. A céget 1902-ben alapították és azóta két ke­mencével és legmodernebb felszerelés­sel működik. Négy alkalmazottat fog­lalkoztat. Készítményeivel több kiállí­táson vett részt, melyeken arany- és ezüst éremmel tüntették ki. A cégtu­lajdonos végigküzdötte a világháborút és 18 hónapi frontszolgálatot teljesí­tett. Felesége: Donáth Teréz, aki 1938 július 13-án halt meg. Gyermekei Margit és Ilona. Schwemmer Anna épület- és tűzifa kereskedő. A cég 1934-ben lett ala­pítva, Schwemme! Anna által. Üzle­tének működési köre a környékre is kiterjed. Az üzletet Sonnenschein Sándor fakereskedő, ki * 1900-ban Kistarcsán, vezeti. Budapesten vé­gezte az iskoláit, majd a műszerészi szakmában képezte ki magát. 1918- tól Kistarcsán atyja üzletében műkö­dött, itt tanulta meg a faszakmát. 1927—31-ig Abonyban volt önálló fa­kereskedő. 1934-től Izsákon működik. Felesége: Schwemmer Anna. Sz Szabadi Adolf teherfuvarozó. * 1887 Tiszaszentimre. Már ifjú kora óta fuvarozó szakmában működik. 1912-ben Cegléden önálló fuvarozó lett. Résztvett a világháborúban, szerb, olasz és orosz fronton küz­dött, többször sebesült. Kit.: I. o. e. é. kétszer II. o. e. v. é. Kcsk. é. seb. é. háb. eml. é. Keresk. Kaszinó és a Frontharcos Szöv. ceglédi főcsoport­jának tagja. Felesége: Neumann Er­zsébet. Gy. Rózsa, László, Sándor, Magdolna és András. Szabadszállási Hitelszövetkezet, mint az OKH. tagja. Alapíttatott 1920-ban Dudás Fábián, Kodrik Mi­hály és Kocsis György helyi gazdák kezdeményezésére. Első elnöke Ko­csis György földbirtokos volt. Alap­tőke 40.000 pengő, tagok száma 530, üzletrészeké 920, a felügyelő bizott­ság 3, az igazgatóság 9 tagból áll. Elnöke Kiss Péter földbirtokos, h. elnök Jakus Zoltán főjegyző, a fel­ügyelő biz. elnöke Tóth Mihály taní­tó, könyvelő Dobri Lajos. A szövet­kezet 1938-ban szerezte saját szék­házát. Szabadszállási Izr. Hitközség. 1850- ben alakult. Templomát 1866-ban építette és azóta anyahitközség. Első rabbija Bloch Manó volt. Rabbi he­lyettes: Goldstein Zoltán. Hitk. el­nök Stern Ödön, hitk. alelnök Lő­­vensohn Fülöp és gondnok dr. Wein­berger Ármin ügyvéd. Szabadszállási Izr. Szentegylet. Több évtizede áll fenn, 1902-ben újjáalakult. Elnöke: Kálich Ignác. 23 tagja van. „Szabadszállási Községi Óvoda“. Az ovodát a község a ref. egyháztól bérli. Közel 50 éve áll fenn. Átlagos létszám 108 lélek. Befogadóképessé­ge csak 50 fő. Vezető óvónő: Fekete Izabella. 179 12*

Next

/
Thumbnails
Contents