Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

Ráckevei Közüzemi és Községfejlesztő R. T. 1921-ben alakult. Majdnem egyidőben fuzionált az Árpád malommal és az ipari mezőgazdasági rt.-al. Első alapítója Gönczi Mihály volt. A malom napi teljesítő képessége 2 V2 vágón. Üzletköre kiterjed az ország területén kívül a külföldre is. A villanytelep Ráckeve, Kiskunlaoháza és Dömsöd községeket látja el árammal. 1925-ben létesült majd

1934-ben bekapcsolódott a tasi kincstári vízerőtelepbe és azóta annak az energiája kerül szétosztásra a vállalat ráckevei kapcsoló állomásán keresztül. Az áramszolgáltatás Ráckevén országos viszonylatban a legkedvezőbbek egyike. A vállalat alelnöke dr. Szabó Sándor ny. főispán, főmérnök Fábiánits Elemér és 1938 júl. óta Pethes László.

Ráckevei M. Kir. AU. Polgári Fiú és Leányiskola. Az iskola 1924-ben alakult, a jelenlegi helyén. 11 tanerős, 6 tantermes. Növendékek száma 144 fiú és 84 leány. A növendékek száma növekvő tendenciát mutat. Az iskola szemléltető eszközökkel van felszerelve. A tanári könyvtár és az ifjúsági könyvtár is többszáz kötetes. Az iskola kebelén belül működő egyesületek: Segítő E., Önképzőkör fiúk és leányok részére. Tanerők a fiúiskolában: Magdó István igazgató, Appel Mihály, Goliz Ferenc, Ravasz Ferenc, Szaboczky Emil, Salamon Rózsa. Leányiskolában: Harpay Balázs igazgató, Magdóné, Faludi Jolán, Szengyörgyi Melinda, Medgyesi Ilona és Mattern Ida.

Ráckevei „Megváltó“ gyógyszertár.

1923-ban alakult a régi Piac-téren. A jelenlegi helyén 1930 óta áll fenn. A gyógyszertár áll egy fő, egy mellékhelyiségből, egy laboratóriumból és egy pincéből. Tulajdonosok Takács István és Székely Elemér oki. gyógyszerészek.

Ráckevei 0. K. H. 1897-ben alakult. Több épületben működik, jelenlegi helyén 1932 óta van. Gazdahitel. Elnöke Fejes György ref. lelkész, ü. v. ig. Bóna Imre, felügy. biz. tagok: Erőss Lajos, Kis László. Kalmár Antal.

Ráckevei Ref. Egyházközség. 1540 óta áll fenn. 1740-től vannak írott anyakönyvek. 1912-ben építették újjá gót stílusban a templomot. Egy tornyos, 4 harangos, 1 hajós. 1000 lélekszámú befogadó képességű. Az egyházközséghez 2215 lélekszám tartozik. Az egyházközség kebelén belül működő egyesületek: Lorántffy Zsuzsanna E., Leány E., Kér. Ifjúsági E. Világi elnöke Bócz Sándor, 24 egyháztanácstagja van. Segédlelkész: Molnár Pál.

Ráckevei Rk. Egyházközség. 1717 óta áll fenn, azóta vezetnek anyakönyveket. A templom 1792-ben épült

barokk stílusban. Egy tornyos, 4 harangja, 1 kórusa, 1 oratóriuma és egy hajója van. Befogadó képessége 1400 lélekszám. A templomhoz egy felekezeti iskola tartozik. Világi elnöke Rauer Róbert.

Ráckevei Rk. el. Népiskola. Az iskola Mária Terézia korában alapíttatott. Az iskola pincéje még a török hódoltság idejéből származik. Növendékek száma 297. Az iskola szemléltető eszközökkel és áramfejlesztő géppel van felszerelve. A taníói könyvtár 68 kötetből áll. Az iskola kebelén belül működik az Ifjúsági Hitbuzgalmi Egy. 108 taggal, elnök az igazgató. Tanerők nevei: Laszczik Lóránt ig., Erős Lajos c. ig., vitéz Mihály Gyula, Csenz András, Erős Lajosné szül. Tóth Margit tanítók.

Ráckevei Stefánia Anya- és Csecsemővédelmi Intézet. Elnöke Harsányi László, védőnő Cselyovszky Béláné. Az intézet 1929 óta áll fenn. Az intézetnek a korszellemben való kiépítése Kiss Tiborné ny. főszolgabíró nejének érdeme. Az intézet fennállása óta a csecsemőhalandóság csökkenő tendenciát mutat. A felszerelés korszerű. Az intézet áll 1 főhelyiségből, 1 váróból, 1 orvosi rendelőből. Rendelést vezető orvos Dr. Zonda József nőorvos és dr. Skultéty István.

Ráckevei szikvízgyár. A gyárat Nagy Gyula létesítette és 1935 óta Beliczay István a tulajdonosa. Az üzem felszerelése áll 1 töltőgépből és 3500 üvegből. A töltőállomás padlója cementes, higiénikus, tiszta. Napi előállítás szükség szerint kb. 2000 üveg. A szállítás az üzem saját fogatán történik.

Ráckevei Tejszövetkezet. 1935-ben alakult Rózsa Sándor kezdeményezésére. Alapításában résztvettek: Torma Sándor, Joó István, Pahócsa László. Megalapítása óta a jelenlegi helyén működik bérelt helyiségben. Fölöző állomás. Üzletköre a helyi és a környék tejellátását biztosítja. Ügyvezető Rózsa Sándor, alelnök Joó István, ig. tagok: Torma S. Sándor és Pócsa László.

Ráckevei Űri Casinó. 1874-ben alakult. A község úri társadalmának kezdeményezésére. Jelenleg 90 tagja van, és kultúrális előadások rendezésével, valamint a társasélet kimélyítésével nagy szerepet játszik Ráckeve közéletében. Elnöke dr. Rauer Róbert jószágfelügyelő.

Rácz András földbirtokos. * 1891 Jászszentlászló. Családja ősidők óta él a községben és annak vezetésében mindenkor résztvettek. Különösen sokat tettek a templom felépítése érdekében és a szemeredi tanyaiskola telkét nagyatyja, aki községi bíró

volt, adományozta. Atyja a román és vörös uralom megviselésének áldozata lett. Négy középiskolát elvégezve a szülői birtokon gazdálkodott, majd a 7. huszár e.-nél teljesített katonai szolgálatot és ezredével az orosz és román frontokon küzdött. 1916 szept. 2-án gránáttól találva, féllábát elvesztve, mint 66 “/o-os rokkant szakaszvezető szerelt le. Kit.: br. v. é. Kcsk. seb. é. 1919-ben vette át atyai örökségét, 120 holdas birtokát, melyet azóta 165 holdra gyarapítóit. Tagja a k. képv. test.-nek, az egyháztanácsnak, járási mezőgazdasági biz.-nak és elnöke a vadásztársaságnak. Felesége: Pápay Ilona. Gy. András, Sándor.

néhai Rácz Kálmán magánzó. * 1871 Kiskunmajsa, ősrégi helyi családból. Földbirtokát haszonbérbe adta és annak jövedelméből főleg mint a komolyabb zene pártolója élt. Felesége Péter-Szabó Mária. Mindketten minden hazafias mozgalomban résztvesznek és özvegye szép tanujelét adta vallásos érzelmeinek, amikor 1938- ban „Feltámadunk“ felirattal műkőből készült 3 méter magas emlékkeresztet állíttatott fel a kápolna bejárata előtt.

kajári Rácz Margit oki. áll. óvónő. * Kercán. Középiskoláit és az óvónőképzőt Budapesten végezte és 1908- ban nyert oklevelet. Pályáját 1914- ben Marosludason kezdte meg, majd 1917 óta Ilartán, mint óvónő működik. Két fivére végigharcolta a háborút, közülök István a fronton szerzett betegségében halt meg.

Rádi László autó és gépjavító, mérlegkészítő. * 1889 Kiskunfélegvhá za. Iskoláit és ipari tanulmányait Kiskunfélegyházán, Budapesten, Bécsben és Korneuburgban végezte. A világháború alatt 1914-től 1918-ig teljesített katonai szolgálatot. Szerb és olasz harctereken vett vészt s az öszszeomláskor, mint tizedes szerelt le. Üzeme a háború alatt hadianyagot gyártott. Tagja az Ipartestületnek, a tanoncvizsg. biz. tag, az Iparos otthon és Gazdasági Egyesület tagja stb. Felsége: Ozakó Verooa.

Rádly László áll. el. népisk. ig.tanító. * 1894 Miragárdony. Középiskoláit Csáktornyán, az állami tanítóképzőt ugyancsak ott végezte. Tanítói oklevelet 1913-ban nyert. Pályáját a horvátországi magyar Julián iskolában kezdte. 1914-ben bev. és 29 hónapi tűzvonali szolgálat után 1918- ban, mint tartalékos hdgy. szerelt le. Kit. II. o. e., br. v. é., Kcsk. Leszerelése után, mint tanító működött tovább. Rákoshegyen 1928 óta teljesít szolgálatot. A levente egyesület főoktatója, P. L. E. és MOVE ügyvezető elnöke, légvédelmi h. parancsnok, egyháztanács tagja. Felesége: Rákóczi Julianna.

158