Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

t igazgató tanítója Bállá Mihály, ösz­­szesen 18 tanerővel működik. Tanítói és ifjúsági könyvtára is van. Pilisi Ref. Egyház. Nem mint ön­álló egyház működik. A nyáregyhá­zai egyházközség kebelébe tartozik. A községben 700 ref. hívő van, minthogy templomuk még nincsen, az istentisz­teleteket az áll. e. iskolában tartják meg. A gyülekezet lelkésze vitéz Gállfy Sándor. Az egyház főgond­noka Kovács Zsigmond. Pilis község közegészségügye. A község lélekszáma 7800. Közegészség­ügyi viszonyai általában normálisak. Az ivóvíz ellátást 2 Northon kút­szolgáltatja. Fertőző betegség utóbbi években kevés volt, és általában csök­kenő tendenciát mutat. Gyermekhalá­lozás csökkenő félben van az utóbbi időben. A községben 2 magánorvos működik: dr. Illanic E. 0. T. I. orvos és dr. Szigeti Gyula ny. k. orvos. Körállatorvos dr. vitéz Kántor Fe­renc. Két községi szülésznő van: Rifut Istvánná és Sarán Istvánná. Ezek mellett még három magán szü­lésznő is működik. Halandóság általá­ban csökkent. Gyermekhalandóság stagnáló. Pilis—Nyáregyháza (Pótharaszt­­puszta) állategészségügye. Állategész­ségügyi szempontból a járásban az utóbbi időben javulás mutatkozik. Fer­tőző állatmegbetegedések a rendsze­resen bevezetett szérumos oltások kö­vetkeztében nagyon ritkán fordulnak elő. Az állatok minősége szempontjá­ból javulás észlelhető. A község la­kossága főleg szarvasmarha és sertés­­tenyésztéssel foglalkozik. A lóállo­mány nem egész elsőrendű, főleg igás­­lovakat tartanak. A körállatorvos az egészségügyi felügyeleten kívül az ezzel járó adminisztrálási munkát is ő végzi. Pilisszentiváni r. k. egyházköz­ség. 1730—40 között már temploma volt és feljegyzései szerint az időben kb. 12 r. k. vallású család lakta. Ezek magyarok voltak, később Mária Te­rézia idején 5—600 főnyi telepedett le ide. Anyakönyvvezetése 1813 óta folyik. Ezt megelőzően Pilisvörösvár­­hoz tartozott. 1919-ben állították fel az önálló lelkészséget és 1925-ben alakult meg az egyházközség, mely­nek jelenlegi plébánosa Kotzó Árpád. Pilisszentkereszti Hangya Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetkezet. 1921- ben alakult, első elnöke Janda Győző kezdeményezésére, aki azóta is betölti az elnöki tisztséget. Az alakításban közreműködtek Pásztorek Sándor, Bo­­hai Mihály és Spiegelhalter József. Akkor taglétszám 186 volt, mely az­óta 57-tel emelkedett. A szövetkezet ügyvezető igazgatója Tölgyes Lajos, akinek vezetése alatt a szövetkezet örvendetes fejlődésnek indult. ifj. Pillér Dezső vaskereskedő. * 1907 Csepel. Négy polgári után a ke­reskedői szakmát Csepelen tanulta ki, melyben 1923-ban szabadult, mint se­géd több helyen működött. 1928-ban mint önálló kereskedő dolgozik Csepe­len. Felesége: Papp Margit. Pillér György körállatorvos. * 1879 Adony. Középiskoláit az állatorvosi főiskolán Budapesten végezte és 1901- ben nyerte orvosi diplomáját. Rákos­­szentmihályon 1903 óta mint kör­állatorvos teljesített szolgálatot. A világháborúban a 40. t. e.-del az olasz harctéren küzdött és 1918 aug. 15-én szerelt le. Az arany é. k. a vi­­tézségi érem szalagjának tulajdonosa. A Nemzeti Munkavédelem megszerve­zése körül szerzett érdemeiért di­csérő okirattal tüntették ki. Az egy­háztanács, polg. isk. igazgató választ­mány, Casinó, Levente E. stb tagja. Felesége: váraljai és szatmáry Pillér Adrienne. Pilier P. Pál vegyeskereskedő. * 1860 Nagyvárad. Szakmájában 1877- ben Budapesten szabadult és mint se­géd Szolnokon és Budapesten, vala­mint Esztergomban működött. 1887-ben lett az üllői keresztény szövetkezet üz­letvezetője, majd annak megszűnése után átvette a szöv. üzletkörét és meg­alapította önálló vegyeskereskedését. Az üzletet 50 éve vezeti és az ma a község közgazdasági életében jelentős szerepet játszik. Felesége: Klente Má­ria. A helyi egyesületek vezetőségé­ben résztvesz. Gy. Péter, Mária és Olga. ürményi Pintér Ferenc molnárm., malombérlő. * 1904 Ceglédbercel. Kö­zépiskoláit Kalocsán, a keresk. aka­démiát Bpesten végezte. Felsőmalom­iskolát Németországban Dipoldiswal­­dó-ben járt. Utána hazajött és át­vette édesatyja malomvállalatát és azt közmegelégedésre vezeti. Felesége: — Gallovich Gizella. Pintér István ny. székesfővárosi altiszt. * 1864 Polgárdi. Ipari pályára lépett s a kovácsmesterséget tanulta ki és gépészvizsgát tett és belépett a Székesfőváros gázmüveinek szolgála­tába, ahol 35 évi szóig, után 1930- ban nyugalomba vonult. 7 gyermeke van, kik közül Károly fia jogi dok­torátust szerzett s jelenleg a Fém­lemezgyár igazgatója. Felesége: Hoff­mann Regina. Pintér József asztalosra., keresk. és tejcsarnok vezető. * 1904 Farmos. Isk. elvégzése után az asztalosiparban édesapja műhelyében képezte ki magát s ott is szabadult fel, mint segéd Buda­pesten fejlesztette szakismereteit. 1929- ben önálló asztalosműhelyt nyitott, melyet azóta is vezet. 1936-ban saját házában fűszer- és vegyeskereske­dést nyitott. Műhelyét és üzletét saját erejéből, kitartó szorgalmas munkájá­val létesítette, melyet a mai napig is fenntart és felesége közreműködésével fejleszt és vezet. Atyja néhai P. Jó­zsef végigharcolta a világháborút és az ott szerzett betegségében halt meg. MOVE tagja. Felesége: Borbély Lidia. néhai Pinzza Nándor ny. k. fő­jegyző. * Dunavecse. Középiskolái el­végzése után katonai pályára lépett, majd a közigazgatáshoz ment át. Alattyán, mint főjegyző működött és 1914-ben 30 évi szolgálat után vonult nyugalomba. Ezidő alatt a község fej­lesztése körül nagy érdemeket szerzett és munkásságáért több elismerésben részesült. 1915-ben halt meg. Felesé­ge: Nyireő Etel, akinek édesatyja szintén főjegyző volt. Egy gyermeke van Mária, férjezett Magur Károly honv. százados neje. Özvegye tagja a MANSz.-nak, Vöröskereszt E.-nek és Stefániának. Pirók Dezső hentesm. * 1886 Isa­­szeg. 1902-ben szabadult fel. 1914-ben vonult be a 10. hadtesthez. Az össze­omlásig teljesített szolgálatot és mint szakaszvezető szerelt le. 1934-ben te­lepedett le Foton, ahol 3 évig volt hentes- és mészáros üzlete és 1937 november 1 óta Alagon folytatja ipa­rát. Felesége: Reiber Ilona. id. Piroth Pál földbirtokos. * 1866 Majosháza. Ifjú éveit atyja gazdaságá­ban töltötte, majd három évig katonai tényleges szolgálatot teljesített. 80 hold földön gazdálkodott, amit bérbe ad, virilis képviselő és közgyám, volt fő­bíró és a közb. elnöke. Ősrégi nemesi család sarja. Pál fia háborúban hősi halált halt, Gábor fia háborúban szer­zett betegségben halt meg, Krisztina leánya is meg halt. id. Piroth Zsigmond gazdálkodó. * 1879 Aporka. Kora ifjúsága óta fog­lalkozik a gazdálkodással és jelenleg 40 holdas birtokán folytat intenzív belterjes gazdálkodást. Tényleges ka­tonai szolgálatot a 32. gy. e.-nél tel­jesített és a világháborúban segéd­szolgálatos volt. Felesége: B. Szabó Borbála. Piufsich István gazdálkodó. * 1903 Budapest. Érettségi után a gazdasági akadémiát Magyaróváron végezte, hol 1925-ben oklevelet nyert. Működését, mint g. segédtiszt gr. Károlyi László gazdaságában kezdte meg és utána még több helyen munkálkodott. 1935- ben édesapja halála után hazajött és átvette a gazdaságot. Felesége: Ko­vács Ilona. Gy. Gábriella és Eleo­nóra. Dr. Piukovics Péter ügyvéd, járási tb. ügyész. * 1887 Mátételke. Kö­zépiskoláit Baján, jogi tanulmányait Budapesten fejezte be. Az ügyvédi és 152

Next

/
Thumbnails
Contents