Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
I. rész - Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye történetének foglalata
állott, aki Budát tartotta kézben, Pest megye pedig Ferdinánd pártján. Már ezekben az időkben megkezdődik vármegyénk területének a pusztulása. Pest megye már 1528-ban bejelentette Ferdinánd királynak, hogy ha mégegyszer betör a török, a vármegye képtelen a török támadásnak ellenállani máris akkora a pusztulás a vármegyében. A rettegett támadás be is következett: 1529-ben a török Szapolyai János segítségére jön, végighalad pusztítva a vármegyében és a túlerőnek engedve most már Pest megye, a solti és a csepeli részek is, otthagyván Ferdinánd pártját, Szapolyai Jánoshoz csatlakoznak. Szapolyai János halála után bekövetkezett a török erőteljesebb beavatkozása hazánk ügyeibe és ez megpecsételte másfél századra vármegyénknek és egyben országunknak a sorsát is. A török, János Zsigmond védelmének ürügye alatt, 1541-ben elfoglalja előbb Budát, majd Pestet és ezzel a maga uralma alá hajtotta a vármegye területének többi részét is. Ekkor a székhelyét vesztett vármegye kénytelen volt idegenbe menekülni és megkezdette másfélszáz évig tartó török hódoltsági életét. A török hódoltság. Hazánknak nincs még egy része, amely annyira teljes mérvben osztozott volna a török hódoltság másfélszázada alatt országunk sorsában, mint éppen Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Az ország szívét elfoglaló vármegye, birtokában a Duna legfontosabb szakaszával, a Duna mentén északra és nyugatra fekvő legfontosabb területén, útjában állott az Európa nyugati művelt államaiba igyekvő ázsiai nagyhatalomnak, a töröknek és így misem természetesebb, hogy a nyugati kultúra és a kereszténység ellen folytatott küzdelem útjában hatalmas gátúl, bástyául álló vármegyénknek áldozatul kellett esnie ebben az egyenlőtlen küzdelemben. Ez a küzdelem nagy értékek pusztulását, vármegyénk századokon át megteremtett, nagy művelődési emlékeinek a teljes megsemmisülését vonta maga után. A félezer éven át kifejlődött, virágzó élet, falvaknak százai, számtalan város teljesen elpusztult, legtöbbjének csak emlékét őrzik okleveleink. A végzetes másfélszázadig tartó török hódoltságot megelőző hazánkban fellépett széthúzás eseményei az egyesült vármegyéket sem kímélték meg. Hunyadi Mátyás halála után bekövetkezett zavargások vármegyénk területén is felléptek; a fellázadt fekete sereg, amely végigzsákmányolta a vármegyét, kifosztotta a gazdag Kecskemét városát, 1492 nyarán Halas mellett szenvedett érzékeny vereséget Kinizsi Páltól. Pestvármegye Adattára. I. rész. Dózsa György lázadásából is kivette részét; a Szent Zsigmondról nevezett apátság budai templomából indult végzetes útjára 1514-ben Dózsa György; tanácsadója és alvezére a Nagybotú Lőrinc pedig Kecskemét vidékét lazította fel és vitte bele a szerencsétlen pórlázadásba. A török hódoltságot megelőző politikai eseményekből nem egynek volt a színhelye a megye területe: így Kecskeméten gyülekeztek 1525-ben a Verbőczy ellen és a kisnemesség hatalmának megtörésére szövetkezett főurak, akiknek „Kalandos társulata“ mintegy kétszáz főnemes taggal itt alakult meg Kecskeméten. Mikor azután a mohácsi csatavesztés után bekövetkezett az ország kettészakadása, a kettős királyság, és ennek következményeképpen a törököknek Szapolyai Jánossal kötött szövetsége alapján megvolt az ürügye ahhoz, hogy beavatkozzék az ország ügyeinek vitelébe. Buda 1541- ben bekövetkezett elfoglalásával meg volt pecsételve másfélszázadra az ország sorsa és ezzel Készül a kiskőrösi kézimunka. (Eötvös felv.)
