Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

dapesten végezte. 1912-ig a Székesfőváros pénzügyigazgatóságánál tisztviselő, majd az Angol Magyar Bank pesti intézetnek kötelékébe lép s ott tisztviselő. 1915-ben bevonult az 1. h. gy. e.-hez. Résztvett a kárpáti és olasz harcokban s itt súlyosan sebesült s mint segédszolgálatos őrmester szerelt le az összeomláskor. Kit.: Kcsk. és a seb. érem. 1930-ban Gyomron családi házat vett s itt a község életében tevékeny részt vesz. Tagja a Gyömrői Fürdő Egyesületnek. Felesége: Musit Josefin.

Pannonhalmi Béla baptista lelkész. * 1885 Budapest. A fővárosban végezte iskolai tanulmányait. Felsőgalláról került 1922-ben Újpestre. Neje: Pifl Anna. Négy gyermekük van.

Pantocsilc István korcsmáros. * 1904 Kispest. Iskolája elvégzése után 1926-ban a kőművesiparban szabadult fel. Budapesten és a környéken dolgozott. 1912 óta élt Pestszentimrén, ahol 1935-ben korcsmát nyitott. A kath. Népszövetség alapítója, volt k. képv. test. tag. Testvérbátyja P. János a világháborúban szerzett betegségében halt meg. Felesége: Szabó Eszter.

tölgy széki Papp Béla vendéglős, szőlőbirtokos és borbizományos. * 1889 Kiskőrös. Iskolái elvégzése után a vasszakmában képezte ki magát, mely szakmát Budapesten tanulta ki. 1914-ben Kiskőrösön vas- és fűszerüzletet alapított, majd bev. a 30. h. gy. e.-hez és az orosz fronton harcolt, hol fogságba esett és 1919-ben tért haza, rokkant szakaszvezetői rangban. Kcsk., háb. e. é. tulajdonosa szerelt le. 1920-ban tért át a vendéglői szakmára és 1921-ben Soltvadkerten a községi vendéglőt bérelte ki, melyet két évig vezetett. 1923 óta bérlője a helybeli „Szarvas“ szállónak. Közben gazdálkodik is. 24 holdas szőlőbirtokát is vezeti és mint borbizományos is működik. Néhai felesége Tettinger Katalin. Gy. Béla, István és Katalin. A k. képv. test.-nek tagja, a ref. egyház presbitere. 1935—1936 és 1937-ben a helybeli kiállításon borainak minősége olyan jó volt, hogy díjat nyert.

sített kiváló érdemeiért 1924-ben vitézzé avatták. A kaszinó tagja, a MOVE elnöke.

Papp Ferenc bányamester. * 1890 Esztergom. Középiskoláit és a bányászati szakiskolát Pécsett végezte, majd Nagymányokon a szászvári kőszénbinyában kezdte pályáját. 1914-től a Budapestvidéki Kőszénbánya R. T.-nél, mint bányamester működött. A mozgósításkor bevonult a 26. gy. e.-hez és ezredével az orosz harctéren több ütkövetben vett részt. A Kcsk. tulajdonosa. Tagja Pilisszentiván képv. test-nek és több helyi egyesületnek. A bányaszerencsétlenség alkalmával tanúsított önfeláldozó életmentéséért Fabinyi minisztertől kitüntetésben részesült. Felesége: Gaulsz Krisztina. Gy. Hona.

Papp Ferenc vendéglős. * 1886. Iskoláit Budapesten végezte. A Budapesti Első Iparbank tisztviselője volt 6 éven keresztül. 1926-ban Visegrádon vendéglőt alapított. A világháborúban kétszer megsebesült. Neje: Scheili Mária.

Papp Gedeon és fiai (azelőtt Papp Gedeon) faiskolája és szőllőtelepe. Nagykőrös. A céget 1887-ben alapította a jelenlegi tulajdonosok édesatyja Papp Gedeon népiskolai igazgató. Az alapításkor a telep területe mindössze pár hold volt, mely vállalkozást 1936 május 29-én bekövetkezett haláláig vezette és fejlesztette az alapító. Ma a faiskola, mint ilyen az ország második helyén áll. A telepek jelenlegi tulajdonosai Papp Kálmán, a magyar Siemens-Schuckkert művek osztályvezető főmérnöke, Papp Jenő a cég gazdasági vezetője és Papp László oki. gazda, gazdasági óraadó tanár, kereskedelmi vezető. A vállalat az összes kereskedelmi gyümölcsnemeket és fajtákat szaporítja és hozza forgalomba a faiskola és kertészeti telepein. Azonkívül a kereskedelmi szőlőfajtákat termeli és szaporítja szőlőtelepein és törzsgyümölcsösében. Gyümölcseit törpefán kísérletezve és szelektálva termeli. A vállalat 1938-ban tartotta meg 50 éves fennállásának jubileumát. 50 év alatt cca 2,000.000 gyümölcsfával járult a vállalat a magyar gyümölcstermelés fejlesztéséhez és tökéletesebbé tételéhez.

tonai szolgálatát mint műszerész. 5 éven át tanulmányozta a magyar gazdasági életet és 1926-ban saját erejéből alapította meg a mai gyárát, mely megindulásakor 4 embert foglalkoztatott, jelenleg pedig 45 munkásnak ad kenyeret. A világháborúban már 1916- ban bevonult katonai szolgálatra és mint fegyvermester az olasz fronton küzdött, ahol az összeomláskor angol hadifogságba esett. Innen 1920-ban szabadult. Gyárának nagyobb munkái többek között az arzenál építkezése a nagykőrösi nagyerdőn, Kecskemét, Dunaföldvár beton útszakasz vízelláfása, évenként kb. 40 kisgazdát lát el öntöző berendezéssel, ezenkívül részt vesz minden nagyobb közmunkában. Felesége: Dalmady Gizella. Gyerm. Gyula, Klára és Emma.

Papp István gazdálkodó. * 1888 Verseg. Iskolái elvégzése után atyja mellett sajátította el a gazdálkodást és jelenleg 28 holdas birtokát vezeti. Atyja vármegyei pandur volt. A község közéletében részt vesz és nevéhez fűződik a hősök szobra felállítása. Felesége: Szénásy Anna. Gy. István.

Papp János kántortanító. * 1881 Tápióság. Középiskoláit Budapesten, a tanítóképzőt Ungváron végezte 1905- ben. Pályáját ugyanaz évben Tápióságon kezdte és 1907 óta mint kántortanító működik. Tanítói működése mellett, mint kutató az őskori történelem feltárását végzi és eddig több értékes kőkorszakbeli tárgyat talált a zsigeri földvárban, mely megállapítása szerint 6000 esztendős. Felesége: Kohola Irén. Gy. Ilona, János, Marianna. Édesatyja is Tápióságon volt kántortanító és 50 évi működés után 1926- ban halt meg.

néhai Papp József MÁV I. o. irodai s. tiszt. * 1886 Kecskemét. Középiskolái elvégzése után a MÁV szolgálatába lépett Kecskeméten, majd Kiskunfélegyházán, Eszéken és Szabadkán működött. Szolgálata közben súlyosan megbetegedett és 1919-ben halt meg. Felesége: Kókai Eleonóra. Gy. Erzsébet, aki középiskolái után szintén a MÁV szolgálatába lépett és 1937-ben mint kezelő s. tiszt vonult nyugalomba.

néhai Papp József gazdálkodó. * 1859 Nagykőrös. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást a szülői háznál sajátította el, majd önálló birtokos lett. Halála óta özvegye Gaár Teréz vezeti a 80 holdas birtokot. Gy. Irén. férj. Fodor Istvánná és Teréz.

Papp József gazdálkodó. * 1888 Dömsöd. A gazdálkodást édesatyja mellett sajátította el. Katona éveit Kecskeméten a 38. gy. e.-nél szolgálta le és 3 év után, mint szkv. szerelt le. Résztvett a világháborúban. A 38. gy. e.-del a szerb, majd az orosz frontra került, hol hazája védelmében megsebesült és jelenleg is 50°/o-os hadirokvitéz Papp Béla ecetgyáros. * 1898 Lovasberény. Középiskoláit és a gazd. akadémiát Magyaróváron végezte. Itt nyert diplomát 1922-ben. Oklevelének elnyerése után 1930-ig gróf Hunyadi Ferenc gazdaságában mint gazdatiszt,

1930—1937-ig a Gazdák Biztosító Szövetkezeténél, mint gazdasági szakértő működött. 1937-ben Cegléden ecetgyárat létesít, melyet 1938-ban konzervgyárrá bővített ki. A világháború alatt román, orosz és olasz harctereken vett részt s az összeomláskor mint tart. hadnagy szerelt le. Kit.: I. o. v. é., Kcsk. stb. A világháború alatt telje■f- Papp György kereskedő. * 1906 Cegléd. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett. 1937-ben önálló kereskedést létesített. Felesége: Karteszi Karolin. Gy. György és Éva.

Papp Gyula vasöntöde, talajöntöző, gépgyár és mélykútfúrási vállalat tulajdonosa. * 1898 Nagykőrös. Pályáját a telefongyárnál kezdte meg, majd a kistarcsai gép- és vasútfelszerelési gyár, valamint a Bessye MT— england keretében fejlesztette szaktudását. Utána a nemzeti hadsereg hajmáskéri zlj-nál teljesítette ka144