Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

tagja, tejszövetkezet elnöke. A világháború alatt a 29. h. gy.-del három évig katonai szolgálatot teljesített cs az orosz harctéren küzdött.

Mészáros István rk. plébános. * 1885 Csongrád. Középiskoláit Kiskunfélegyházán, theológiai tanulmányait Vácon végezte, hol 1909-ben szentelték pappá. Pályáját Nógrádverőcén kezdte, majd Foton, Rákospalotán, és Kispesten volt káplán, Alagon, mint Lovaregyleti lelkész működött. 1925 óta Pécelen plébános. 1914-ben bevonult katonai szolgálatra. A Hangya és az egyházi intézmények elnöke. K. képv. test. t. stb.

Dr. Mészáros István ref. lelkész. * 1890 Pánd. Középiskoláit Kecskeméten, theológiai tanulmányait Budapesten a dunamelléki ref. tehológián végezte. 1921-ben tette le a lelkészi vizsgát. Elvégezte ezenkívül a Pázmány Péter tud. egyetem magyar-latin szakát és a jogi tanulmányokat pedig a szegedi egyetemen folytatta, ahol 1925-ben áll. tud. doktorátust szerzett. A világháború kitörésekor bevonult a 29. h. gy. e.-hez. Az orosz fronton hadifogságba esett, ahonnan 1918 májusában szökött meg. Utána az összeomlásig ismét háborús szolgálatot teljesített. Tart. hadnagy. Papi pályáját Monoron kezdte meg, majd Örkényben és Pátkán volt lelkész és 1931 óta Pánd község ref. lelkésze. Felesége: dr. Viktor Gabriella, gyerm. Ibolya, és László.

néhai Mészáros Jenő v. ny. r. k isk. igazgató. * 1872 Kiskunfélegyháza. Középiskoláit s a tanítóképzőt szülővárosában végezte. Működését Dunaadonyban kezdte, innen a kiskunfélegyházaí r. k. iskolához került, majd az alpári r. k. iskolához választották meg. 42 évi szolgálat után 1934-ben vonult nyugalomba, mint igazgató-tanító. A Wodianer-díj nyertese, a vkm-től s a püspökségtől több elismerésben részesült. Az O. K.

H. megalapítója és 40 éven át vezetője volt. Tűzoltó parancsnok, népműv. gondnok stb. Az iskola felépítése az ő nevéhez fűződik. 1937-ben hunyt el a község nagy részvéte mellett. Felesége: Bene Berta.

Mészáros János p. ü. szemlész. * 1892 Szabadka. A gazdasági középfokú szakiskolát Palicsfürdőn végezte el. 1910 óta áll állami szolgálatban, működött Budapesten, Kiskunfélegyházán, Sükkösdön, majd Kalocsán felvigyázó szakvizsgát tett le.

1913-ban tényleges katonai szolgálatra vonult a 86. h. gy. e.-hez. Utána a gödöllői pénzügyőri szakaszhoz osztották be, majd a mozgósításkor bevonult csapattestéhez, mellyel a szerb fronton küzdött. Később a 48. h. gy. e.del az olasz fronton harcolt, majd résztvett a román harcokban is. Közben kétízben súlyosan megbetegedett. 1918-ban az összeomláskor szerelt le. Kit.: Kcsk., háb. eml. é. és osztrák háb. eml. é. Leszerelése után tovább folytatta pályáját és 1936 óta Moneron, mint szakaszparancsnok működik. Felesége: Nagy Mária.

Mészáros Kálmán földbirtokos. * 1899 Szentmártonkáta. Iskolái elvégzése után édesatyja birtokán sajátította el a szükséges gazdasági ismereteket. Jelenleg 135 holdas családi birtokon László és János fivéreivel közösen gazdálkodik. K. képv. test. tag. Felesége: Kelle Lidia. Gy. M. László * 1904. M. János * 1907.

Mészáros Pál szövőgyáros. * 1891 Nagykőrösön. Ugyanott végezte iskoláit és tanulta ki szakmáját. Néhány évig mint művezető dolgozott. 1927- ben megalapította a „Terézia“ mechanikai szövőipar nevű cégét. Neje: Maresek Terézia. Három gyermekük van.

Mészáros Sándor terménykereskedő. * 1910 Szánk. Iskolái elvégzése után előbb gazdálkodással foglalkozott, majd áttért a kereskedői pályára és Szánkon terménykereskedést nyitott. A MOVE alapító tagja, a helyi rokkant e. számvizsgálója. Tényleges katonai szolgálatot 1933-ban teljesített.

Miasszonyunkról nevezett kalocsai szegény iskola nővérek Dunapataj. A dunapataji zárda 1929-ben létesült, s a polgári leányiskola épületében nyert elhelyezést. A tanítás munkáját 2 tanítónő és 2 óvónő nővér végzi, akik mellett 3 házimunkás dolgozik. 2 elemi és 2 óvoda tanterme van.

Mi Asszonyunkról nevezett szegény iskolanővérek zárdája Kiskőrös. Az iskola 1928-ban létesült Lengyel József plébános kezdeményezésére. Az iskola 3 tantermes, melyből 1 tanterem az elemi népiskola, 2 tanterem pedig az óvókötelesek szolgálatában áll. A zárdához 7 nővér tartozik. 2 oki. tanítónő, 2 old. óvónő és 3 laikus nővér. Az elemi isk.-ban 80—90, az óvodában 110—120 beírt növendék van. Az isteni tiszteletek céljait egy kápolna szolgálja. Az iskola felszerelése kielégítő, az előmenetel jó.

Micsei János gazdálkodó, községi bíró. * 1884 Lajosmizse. Iskoláinak elvégzése után a család 50 holdas birtokán gazdálkodott, melyet házassága révén 86 k. holdra gyarapítóit. A gabonafélék termelése mellett szőlő- és gyümölcstermeléssel is foglalkozik. A község érdemeinek elismeréséül bírójának választotta meg. Felesége: Szabó Julianna, gyerm. Anna, János, Boris, Erzsébet, Júlia.

oraviczai és görcsönyi Mihalovits Alajos ny. főgimnáziumi tanár. *

1856 Kiskunfélegyháza. Ősrégi helyi nemesi családból. Középiskoláit helyben és Kecskeméten végezte, a tanári diplomát Budapesten szerezte meg. 1881-ben kezdte pályáját a kiskunfélegyházai gimnáziumban és 31 évi működés után 1912-ben vonult nyugalomba. Az ipariskola és polgári iskola megszervezésében vett részt, volt v. képv. test. tag. Felesége: Simonides Matild oki. tanítónő. Gy. Stefánia és Alajos, aki ügyvéd Kiskunfélegyházán és végig küzdötte a háborút.

néhai oroviczai és görcsönyi Mihalovits Jenő v. főmérnök. * 1851 Kiskunfélegyháza. Atyja M. János a város főbírája volt. Iskolái elvégzése után a bpesti müegytemen nyert diplomát és pályáját mint városi mérnök kezdte 1892-ben. 30 évi szolgálat után saját kérelmére vonult nyugalomba és átvette birtokának vezetését és mint magánmérnök működött. 1919-ben halt meg. Első felesége néhai Bánhidy Irma. Gy. Margit, Jenő, Ottó, aki a világháborút végig küzdötte és hősi halált halt. Második felesége: olysói és kékhársi Gabányi Etelka. Gy. Etelka, Mária, Irén,

Mihály Béla kereskedő és korcsmáros. * 1892 Pálmonostora. Iskoláit ott és Kskunfélegyházán végezte, majd a kereskedői szakmát kitanulva 1919-ben átvette atyja üzletét, amit azóta vezet. 1914-ben bevonult a 38. gy. e.-hez, a szerb és orosz harcvonalban küzdött és mint hadirokkant szerelt le 1917-ben. Felesége: Ormándi Erzsébet. Gy. Béla, István, Jenő, Endre, Erzsébet és Zsuzsanna.

Mihály Gyula műszaki kereskedő. * 1895 Zalaegerszeg. Felszabadult

1910-ben, mint segéd több városban működött. Résztvett a vlágháborúban, az olasz, szerb és oláh harctéren küzdött. Kit.: Kcsk. Seb. é. br. v. é. 1922-től önnálló műszaki kereskedő. Az Iparoskor elnöke, elöljáró és minden helyi intézmény tagja. Felesége: Kállay Erzsébet. Gy. Gyula és Erzsébet.

Mike Zoltán ny. kereskedelmi minisztériumi számv. főtanácsos. * 1875 Resicabánya. A fiumei tengerészeti akadémia elvégzése után 1895-ben a m. kir. tengerészeti hatóságnál kezdte pályáját. 1896-ban Budapestre helyezték a kereskedelmi minisztériumba, ahol 1927 január 1-én történt nyugalomba vonulásáig teljesített szolgálatot. Nyugalomba vonulásakor számvevőségi főtanácsosi rangja volt és értékes szolgálataiért miniszteri elismerésben részesült. A világháború alatt a minisztérium az erdélyi menekültek ügyeinek elintézésére rendelte ki. Működése alatt, ■ mint a kereskedelmi minisztérium megbízottja résztvett min-125