Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára
Magyar Károly gazdálkodó. * 1878 Cegléd. Ifjú éveit szülei birtokán töltötte. 1906-ban önálló gazda lett. 10 holholdon kezdte meg a gazdálkodást, amti kitartó szorgalommal 20 holdra növelt. Felesége: Szenczi Mária. Gy. Magdolna. Magyar Keresztény Vasutasok Országos Gazdasági Egyesülete. 1934- ben Könözsy Ferenc, Móóri Sándor, Sönözsy Mihály, Csáti János, Fenyvessy Antal stb. kezdeményezésére alakult. Az egyesület pénztárosa Makra János. Elnöke: Móóri Sándor, főtitkára: Könözsy Ferenc, alelnöke: Könözsy Mihály, jegyzője: Csáti János. Elnöke jelenleg Móóri Sándor. Főtitkár: Könözsy Mihály, alelnök: Fenyvessy Antal, jegyző: Dávid Lajos, pénztáros: Makra János, nagysallói Magyari-Kossa Péter földbirtokos. * 1888 Tápiószentmárton. Érettségit Budapesten tett, gazdasági akadémiát Debrecenben, jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végzi. Katonai szolgálatot a 68. gy. e.-nél teljesített és mint hadapród szerelt le. 1918-ban átvette a gazdaság vezetését és azóta a 450 holdas birtokon folytat gazdálkodást. A birtok az 1860-as években került a család tulajdonába. 18 családnak ad állandó kenyeret. Jelenlegi tulajdonosa tagja a képv. testnek, a ref. egyház főgondnoka, a megyebizottság tagja. 1931—35-ig orsz. gyűl. képviselő volt. Az ország egyik legnagyobb magánkönyvtárával rendelkezik. A 18.000 kötetes könyvtárban a legrégibb mű 1490-ből származik. Felesége: Purnigli Mária. Magyar Magtenyésztési R. T. Monor. (Központja Budapest, VIII. Rákóczi-út 7.) A vállalat 30 év előtt alakult és a zöldség és főzelékmag termelés, valamint ezen magvak nemesítésének meghonosítója Magyarországon. E célból egy a modern követelményeknek megfelelően felszerelt tenyésztelepet tart fent, ahol az összes zöldség és a főzelékmagvak nemesítésével foglalkozik s az előállított elitemagvaknak az ország egész területén fekvő mintegy 400 szaporítógazdaságban történő elszaporítása után, azok feldolgozását monori telepén végzi el. Monori telepe ennek megfelelően a legmodernebb tisztítóberendezésekkel, csíráztató laboratóriummal, fajtakísérleti teleppel van felszerelve, mely berendezések, fajtiszta, fajazonos és magas csíraképességű magvaknak külföldi exportját teszi lehetővé. Ma már a „Monori Mag“ a világon elismert és keresett márka, mely Angliában, Franciaországban, Németországban, Hollandiában, Belgiumban, Olaszországban, Svájcban egyformán keresett és szívesen vásárolt cikk. A zöldség és főzelékmagexporton kívül a vállalat borsóhántolásra is be van rendezkedve. A „Monori hántoltborsó“ az olasz és görög piacon ugyancsak keresett és szívesen vásárolt minőség. Fontos üzletágát képezi a vállalatnak a takarmánynövények és kereskedelmi növények magjának exportja is. Lucerna, lóhere, bíborhere, szöszösbükköny és pannonbükköny, valamint tavaszbükköny, homokiborsó és ősziborsóból jelentős exportot bonyolít le a vállalat a nyugati piacok, valamint az Egyesült Államok felé, ugyanitt találnak elhelyezést a magyar mezőgazdaság által produkált kereskedelmi és olajosnövények magja is, mint pld. a repce, mustármag stb. Mindezen magvaknak monori telepen történő nagybani, gyáriparszerűen végzett feldolgozása révén Monor község lakossága, majdnem az egész éven át jut keresethez, a borsóválogatás pedig a lakosság legszélesebb rétegeit, gyerekeket, asszonyokat és öregeket is foglalkoztatja és juttatja jövedelemhez. Magyar Mezőgazdasági Hitelintézet. Rt. Sashalmi fiók. 1926 óta áll fenn. Belitska Sándor volt honvédelmi miniszter és Nagy Béla kormányfőtanácsos elgondolása alapján jött létre. Először bérelt helyiségben székelt, 1935- től a jelenlegi helyen. Banküzletek minden ágával foglalkozik. Első ig. néhai Kabos Sámuel, jelenlegi Kertész Tivadar. Magyar Pál gyógyszerész. * 1904 Budapest. Tanulmányait Szegeden végezte. Mint gyakornok Budapesten működött 1923—1931 között. 1932 óta Tószegen önálló gyógyszertára van. Neje: Winkler Lívia. Magyar Posztógyár R. T. 1921-ben alakult, mint a híres zsolnai és losonci gyárak testvérvállalata. Fonodája ma már több mint 10.000 orsót számlál és szövődéje 300 széles szövőgéppel rendelkezik. Festődéje, szövetkészítő és appretúra osztálya a technika legutolsó vívmányait testesíti meg. 1923- ban posztógyár, szőnyeg, bútorszövet és bársonyszövő osztállyal bővült. 1932-ben saját fésűfonalszükségletének fedezésére a Csepeli Fésűsfonalgyár Rt. cég alatt fésűsfonódát létesített 4800 orsóval. A gyár mely mintegy 2200—2400 munkást foglalkoztat évenkint 1—1.5 millió kg. zsíros magyar gyapjút dolgoz fel. Készítményei egyenrangúak a külföldi gyártmányokkal. Magyar Ruggyanta Árúgyár R. T. X. kér. Kerepesi-u. 17. Városi raktár és iroda VI. Liszt Ferenc-tér 10. Alakult 1890. Igazgatósági tagok: Walkó Lajos elnök, Klein Gyula alelnök, Hámori dr. Bíró Rudolf, Ehrmann Kornél, Fleischl Sándor, dr. Gratz Gusztáv, dr. Klein István, dr. Kein Pál, Ken ward Leó Viktor, Lord John Herbert, br. Perényi Zsigmond, Pikier Károly, Priester Gyula, Röesler Norbert, Leonhardt Hugó, Schwartz Alfréd, Tennyson Locker, Scharles Bruce. Ügy vezetőség: vezérigazgató dr. Klein Pál, vezérigazgató h. Ermann Kornél, központi ig. Speigl Bodor. Üzletköre: a vállalat előállít mindennemű műszaki puha és kemény gumiárukat. Legismertebb gyártmányai palma sarok, palma okma tartós talp, emergé gumipadló és sár és hócipők, laticel párnák stb. 20000 munkást foglalkoztat. Részvényeit a tőzsdén jegyzik. Magyar Speciális Ráspoly és Reszelőgyár. 1895-ben létesült. Alapította Topits Vencel és Topits András. Állandó alkalmazottai száma 20. Készítményei: vasipari reszelők, cipész-szerszámok és ráspolyok. Az üzem fejlődőképes. 1937-ben a Nemzetközi Kiállításon ezüstérmet kapott. Topits Vencel külföldön fejlesztette tudását, előbb reszelővágó üzemet létesített Újpesten, majd 1905- ben Csepelen alapította meg üzemét, melyet fiai 1935-ben vettek át. Felesége: Kamenár Mária. Magyar Vasúti Forgalmi R. T. Tükörül. 3. Alakult 1895. A Societé Generáló de Belgique érdekköréhez tartozik. lg. tagok: bessenyői Beöthy László elnök, Stoclet Adolfhe alelnök, Urbán Adolf alelnök, Cáspers Max, Gergely Vilmos, Gyömörei György, D’Heur Albert, dr. Lenz Róbert, dr. Simonyi Semadam Sándor, dr. Szász János. Vezérig.: Gergely Vilmos. Igazgatók: Ney Ákos, Preuss Béla. Alaptőke 9,000.000 pengő. Üzletköre: vasúti kocsik kölcsönzése. Magyar Vigogne-Fonó R. T. 1917. évben alakult. A vállalatot néhai Szurday Róbert alapította és az ő céltudatos munkássága, vezetése alatt a gyár a világháború utáni forradalmi idők által súlyosbított kezdeti nehézségeket leküzdve, évről-évre szaporítva és fejlesztve gépállományát és munkáslétszámát —■ jelenleg 5360 Selfactor orsót, 720 gyűrűs orsót tart üzemben és kb. 200 munkást foglalkoztat. Évi 1,000.000 kg. termeléssel ebben a szakmában hazánk első és legnagyobb gyára. A vállalat élén, mint felelős ügyvezető dr. vágfalvi Quittner Lóránd főmérnök, m. kir. kereskedelmi főtanácsos Öméltósága áll. Munkásai testi, szellemi és szociális gondozását a vállalat a Magyar Pamutiparral közösen fenntartott Szurday Kultúrház, csecsemő otthon, napközi otthon, fürdő, sport-telep, week-end telep, levente egyesület, önálló vállalati betegpénztár és orvosi rendelő fenntartásával és támogatásával a legmesszebbmenően igyekszik kielégíteni. Majláth Mihály autó- és mótorkereskedő. * 1835 Győr. Érettségi után autó és motorszerelői vizsgát tett. 1919- ben szakmájában önállósította magát. Több külföldi cég képviselője. 90 alkalmazottat foglalkoztat. A világháboróban résztvett és több kitüntetést szerzett. 118