Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

képzettséget Dettán nyert és felszaba­dulása után, mint segéd egyideig ta­nulóhelyén, majd később Szigetszent­­miklóson működött és 1935 óta a bu­daörsi Hangya Szövetkezet vezetője. A világháború alatt hadifogságban szenvedett. A Levente Egyesület vm. és a MOVE tagja. A budaörsi S. E. F. futball szakosztály vezetője, melynek egyúttal szervezője és egyideig tagja is volt. Koltai Gyula ny. MÁV tisztviselő. * 1892 Hatvan. Mint MÁV. tisztviselő 1909 óta állatbiológiával foglalkozik és sok értékes gyűjteményével gyarapí­totta a nemzet vagyonát. A Magyar Nemzeti Múzeumnak kb. 800 drb.-ól álló madárcsontváz gyűjteményt aján­dékozott. A gyömrői népiskolák term.­­rajzi felszerelését több szép madár­­gyűjteménnyel gazdagította. A madár­­anyagot a gyömrői határban levő va­dászterületen saját maga vadászta a vadászbérlők engedélyével. A Magyar Nemzeti Múzeumtól több ízben elisme­rést kapott az értékes gyűjteményért. 1922 év óta gyömrői lakos s mint ter­mészettudós és nagy állatbarát isme­retes. néhai apaji Komáromy István ny. főszolgabíró. Családja Komárom me­gyéből származik, nemességét 1626-ban kapta. Jogi tanulmányait Egerben vé­gezte, majd Gömör vm. szolgálatába lépett, mint főispáni titkár, aljegyző, másodfőjegyző. Később Nándorvölgyön főszolgabíró lett egészen a cseh meg­szállásig. A menekülés után, mint élel­mezési biztost Ipolyság-Ujvárosba küld­ték, de onnan is menekülnie kellett. Később a gabonagyüjtéshez osztották be Bpestre, majd h. vezető lett Kecs­keméten, innen pedig Bpestre került p. ü. tanácsosnak. 1925-ben halt meg. Fe­lesége: szódói Piroth Karola, szintén ősrégi nemesi családból származik. Gy. Klára és István. néhai Dr. Komáromy Sándor főor­vos, kir. tanácsos. * 1864 Kisvárda. Egyetemi tanulmányait Budapesten vé­gezte. Mint orvos Debrecenben műkö­dött, majd Karlsbadban mint fürdő­orvos 1929-ben történt haláláig telje­sített kiváló orvosi szolgálatot. Buda­pesten a kerepesi temetőben nyugossza örök álmát. Özvegye: Tolnay Stefánia, zalamegyei ősrégi nemesi család sarja. Komjáthy Arnold kereskedő. * 1901 Deáki. Ijfú éveit szülei mellett töl­tötte el, majd a tejipari pályára lépett és az ország több tejgazdaságában mű­ködött, mint tejüzemvezető. 1936-ban költözött Ócsára, ahol önálló tejkeres­kedést létesített. Felesége: Papszi Mária. Komjáthy Miklós gazdálkodó, szesz­főzde t. * 1892 Deáki. A gazdasági szakiskola elvégzése után szülei gaz­daságában segédkezett és, mint uradal­mi gazdatiszt is működött. 1914-ben vonult be a 13. h. gy. e.-hez. Az orosz, román és az olasz frontokon küzdött, kétszer sebesült, mint tizedes szerelt le. Kit.: II. o. e., br. v. é., Kcsk. tulajdo­nosa. Megnősülése után önálló gazda lett. 1921-ben Őcsára került és itt gaz­dasággal foglalkozik. Jelenleg 20 hol­don folytat vegyes gazdálkodást. 1924- ben fivérével szeszfőzdét létesítettek. Régi nemesi család sarja. Felesége: Tóth Vilma. Komlósdy Antal földbirtokos. * 1888 Kunszentmiklós. Szülei birtokán kezdett gazdálkodni, majd letöltötte tényleges katona idejét. 1914-ben hadba vonult, a szerb harctéren küzdött, két­szer sebesült és mint szakaszvezető szerelt le. Kit.: Kcsk. 65 holdon gaz­dálkodik és állattenyésztéssel is foglal­kozik. Volt iskolaszéki tag. Felesége: Gaál Erzsébet. Gy. Erzsébet és Etel. id. Komonyi László ny. igazgató­tanító. * 1862 Nagykőrös. A tanítókép­zőt szülővárosában végezte. 1899-ben a veresegyházi ref. egvház kántortanító­vá választotta. 1927-ben érte el a nyugdíjazási korhatárt. Neje: Ober­­nyik Piroska. Koncz Antal kovácsmester. * 1894 Pálmonostora. Ugyanott végezte isko­láit, maid utánna a kovácsipart tanulta ki. amelyben Budanesten is működött. Jelenleg PálmonosTrári folytatja ina­rát. Felesége: Aczél Mária. Gy. Éva és Erzsébet. Koncz Gábor k. pénztárnok * 1866 Nagykáta. Iskolái után a gaz­dálkodói pályára lépett. 1912 óta önálló birtokos, 30 m. holdas földjén. Tényle­ges katonai szolgálatot a 68 cs. k. gy. e.-nél teljesített. A község közéleté­ben régóta résztvesz és jelenleg k. pénztárnok. Felesége: Botha Borbála. néhai Kondermann Sándor kémény­seprőmester. * 1851 Ungvár. Szakmá­ját Rozsnyón tanulta ki és abban hosz­­szú ideig, mint segéd dolgozott. 1888- ban lett önálló Újpesten, ahol haláláig, 1935 jan. 2-ig vezette kerületét. Fele­sége Nagy Ágnes. Gy. Ilona, Irma és Julia. Konrád Károly gyárigazgató. * 1898 Vágfarkasd. Pozsonyban érett­ségizett. A Káposztásmegyeri Mész­homoktéglagyár és Mészégető bérlete r.-t. igazgatója. A világháborúban 24 hónapig volt, több vitézségi érmet szerzett. Konstantinovits Kipró sütőmester. * 1888 Dvorm. Iskolái után a pékmes­terséget Belgrádban tanulta ki és ab­ban ugyanott lett önálló 1912-ben. 1914-ben jött Magyarországra, először Bácskában, maid Erdélyben és végül Újpesten ett önálló. Hét alkalmazottat foglalkoztat. Id. Konta Gábor gazdálkodó. * 1858 Majosháza. Kora ifjúsága óta gazdálkodik, jelenleg 32 holdas bir­tokát bérbe adta. Családja ősi kiskun nemesi eredetű. Egész életében komoly szerepet játszott a község minden ha­zafias megmozdulásában. Felesége: Bak Teréz. Konlha P. Benő gazdálkodó. * 1885 Majosháza. A gazdálkodás alapvető is­mereteit a szülői háznál sajátította el, jelenleg pedig 37 holdas birtokán foly­tat belterjes gazdálkodást. 1914-ben be­vonult. Az orosz és olasz harctereken 36 havi frontszolgálatot teljesített. A Kcs. tulajdonosa. Volt községi elöl­járó, jelenleg képv. test. és presbitéri­­umi tag. Felesége: Patkós Terézia. Koós Mátyás gazdálkodó. * 1880. Alpár. Iskoláinak elvégzése után a gazdálkodói pályát választotta, 1914- ben hadba vonult az orosz, szerb és román harctereken folyó ütközetek­ben vett részt. 80 holdas gazdaságán a belterjes gazd. mellett intenzív szőlő­­műveléssel is foglalkozik. Gyermekei: Dr. Koós Mátyás és Ferenc közgaz­dák. Felesége: Nagy Krisztina. ifj. Korányi Ferenc vendéglős és szállodás. * 1900 Nagyvázsony. Isko­láit Balatonfüreden és New-Yorkban végezte. Szakmáját Bpesten a Fiúmé szállóban tanulta, majd a Gellért-, Pannónia-, Britania-, Astoria- és Pal­­las-szállóban, a Deli és Auguszt cég­nél, I. Vraben Gusztáv vendéglősnél, mint üzletvezető működött. 1928-tól Monoron autófuvarozó 8 évig, majd 1936-tól a község vendéglő- és szál­loda bérlője. A szállodában 4 vendég­szoba van, villany- és vízvezetékkel. A nyári kerthelyiség 400 férőhellyel. 1917-ben önként vonult hadba s 3 V* hónapot töltött az olasz harctéren, s innen sebesülten kórházba került s az összeomláskor szerelt le. Felesége: sztelneki Vladár Irma. Korányi Zoltán, a Royal éttermek tulajdonosa. * 1893-ban Debrecenben. Középiskoláit Debrecenben végezte. Érettségi megszerzése után szülei bir­tokán gazdálkodott. 1913-ban bevonult a 3. h. gy. e.-hez, itt érte a világhá­ború, melyet végig küzdött. Mint tart. hadnagy szerelt le. Kit.: Háb. e. é., német és bolgár e. é. A szállodai ta­nulmányait a budapesti Ritz szállodá­ban végezte, majd a siófoki éttermek bérlője lett. 1926-ban megvásárolta a Royal szállodát s mint ilyen az 1917. évi párisi világkiállítás alkalmával a magyar állami pavilion vezetésével és szervezésével bízatott meg, mely étte­rem a kiállításon a „Grande prix“ díjat nyerte el. A délegyházai birtok terményeit is felszolgálták a kiállítási étteremben. Korecz József korcsmáros. * 1890 Verseg. Ugyanott végezte iskoláit, majd a vendéglős ipart tanulta ki és abban 100

Next

/
Thumbnails
Contents