Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

reive és 11 alkalmazottal dolgozik. Napi termelés 7—8 hl. Üzemvezető: Berecz Mária. Kiskunhalasi Gőzfürdő. 1928-ban létesült Kőrösy Antal kezdeménye­zésére. A fürdő befogadó képessége 20—25 személy, kádfülkéből (2 drb. kettős) és 17 vetkőző kabinból áll. A víz szabályozható hőmérsékletű, tisz­ta, higiénikus. 1 fürdőmester, 1 ki­segítő. Kiskunhalasi Hangya Fogy. és Ért. Szöv. A szövetkezet 1918-ban létesült. A saját tulajdonát képező székházban levő központi üzlethez 6 fiók és 1 épü­­letfa-telep, és Kiskunmajsán 1 fiók tar­tozik. Tagok száma cca 5000. Üzlet­részek 12.000 â 2 P névértékkel. Igaz­gatóság: Farkas Elek elnök, Hudi An­drás ügyv. ig., Nagy Pál Sándor, Kar­­nóczi Kálmán, Monda Benő, Babenyec István, Halász D. Sándor, Egyed Izsák István, Meszely Károly, Gyugel Kál­mán. Felügyelő bizottság: Buday Ágoston elnök, Baki Károly, Matkó Károly, Szvetnik István, Hatházi Imre, Szabó Oszkár és Tallér Antal. Kiskunlacháza és Vidéke Ipartestü­let. A helyi ipartestület 1927-ben ala­kult néhai Wagner Antal kezdeménye­zésére. Taksonyi vezető Wagner An­tal taksonyi asztalosmester ipartestü­leti alelnök. Iiiskunlacházai hengermalom, ter­mény és takarmány értékesítő kft. A kft. tagjai Márkus Gyula, Márkus Já­nos, özv. Márkus Vilmosné és Klein Ferenc. A malmot 60 HP szívógázmó­­tor hajtja és napi teljesítő képessége 220 q. A jelenlegi tulajdonosok 1937- ben szerezték meg a malmot, amelynek vezetését Nagy Béla végzi. Ő a malom­szakmát keresk. érettségi és banktiszt­viselői működése után sajátította el és 18 éve van e pályán. Kiskunlacházai Tejszövetkezet. 1930- ban alapíttatott Szabó József oki. gaz­da, üv. igazgató kezdeményezésére. Tagok száma 315, üzletrészek sz. 600. Teljesítő képessége 3000 1 tej. Piaca: Budapest. Forgalma állandó fejlődést mutat. Kiskunmajsai Alsópálospusztai rk. Iskola. Alakult 50 évvel ezelőtt 1 tan­teremmel, majd fejlődésnek indulva 1924-ben 2 tantermes és két tanerős lett. A tanulók száma 130, ismétlősö­­ké 42. Kiskunmajsai Felsőpálospusztai r. k. Iskola. 1913-ban létesült Varga Mi­hály apátplébános kezdeményezésére. Első tanítója, aki jelenleg is működik, Basity József. 60 rendes tanulója van és 40 ismétlő növendék. Az iskolán­­kívüli Népművelés, Népkönyvtára rá­dióval, vetítőgéppel és ifj. könyvtárral szerelte fel az iskolát. Kiskunmajsai Gőzmalom R. T. 1880- ban létesült. 1913-ban a Mezey- testvé­rek vették át, akik újjáalakították. 1925 óta r. t.-i formában működik. 3 tiszt­viselőt és 13 munkást foglalkoztat. Fő­leg vámőrléssel foglalkozik. Kiskunmajsai Hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. Alapíttatott 1926 szept. 26-án Szerafin Elemér és néhai Varga Mihály kezdeményezésére. Az alapító tagok száma 78, üzletrészek értéke 500.000 K, lejegyzett tőke 79 millió K volt. 1236 okt. 1-én az eddigi bérelt helyiségből újonan felépített he­lyiségbe költözött. Jelenlegi tagok szá­ma 435, üzletrészek száma 1051, tőke 42.040 P. Forgalma fokozatosan fej­lődik, Kiskunmajsára, Jászszentlászló­­ra, Szánkra, Kiskunhalasra, Hartára és Kiskunfélegyházára terjed ki. Há­rom állandó alkalmazottal dolgozik és megalapítása óta ügyvezető igazgatója Szerafin Elemér. Kiskunmajsai Szanki-úti r. k. iskola. 1913 óta áll fenn és 1924-ben építették újjá. Egy tantermes, 6 osztályú. A nö­vendékek száma 59, ismétlősöké 21. Tanító: nemes Tajthy Margit. Kiskunmajsai Szegedi-úti r. k. Is­kola. 1913-ban létesült, bérelt épület­ben. 1925-ben helyezték el saját épü­letében. Vezetője Galla Péterné sz. Tatárik Mária. Tanítója Hegedűs Sán­dor. Kiskunsági Malomipar Kereske­delmi és Műszaki r. t. Szabadszállás. A malmot 1916-ban vette át Kovács Antal, ekkor még csak kis vámőrlő malom volt. Az 1917—1918-as években a tulajdonos átépítette, a mai kor szellemének megfelelően modernj­­záltatta. 1924-ben alakult át r.-t.-é. A malom családi rt. Igazgató id. Ko­vács Antal és ig. cégvezető Kovács Pál. A malom 1931-ben leégett és új­ból felépült. Szívógázmótorral és gőz­géppel ellátott hengermalom. Napi ka­pacitás 24 órát alapul véve 250—300 q. Saját üzemszolgáltatással bir. Üz­letköre a környékre is kiterjed és ezenkívül Budapest részére átlag évi 120—150 vágón lisztet szállít. 8 éven keresztül a malom látta el Szabad­­szállás község magán- és közvilágí­tását. Kisnémedi Hangya Fogy. és Ért. Szövetkezet. 1920-ban alakult Goszto­­nyi Miklós cs. és kir. kamarás, föld­­birtokos elnöklete alatt. lg. tagjai: Gosztonyi Miklós, Bottay László, Cser­­nák Imre, Kuruc Tamás, Farkas An­tal. Felügy. biz. tagok: B. Bibai István, elnök, Behán Imre, Geider Mihály, Holovics János, Farkas Imre, Papp János. A szövetkezet 1933-ban Bottay László igazgató tanító és Terstyánszky Imre v. vm-i gazd. felügyelő kezdemé­nyezésére az O. M. T. K. tejgyüjtő szövetkezetét is létesített. Vezetősége: Papp János elnök, Geider Mihály és Puskás Pál ig. tagok. Napi tejszállítás 500 liter. Kisnémedi Községi Hitelszövetke­zet, mint az O. K. H. tagja. 1889-ben alakult Deutsch Frigyes földbirtokos és ifj. Szladványi János volt körjegyző kezdeményezésére. Első igazgatósága: Papp István, Wolf Jakab és Ribár Isván. Felügyelő biz. tagok: Geider Mihály, Behány Imre és Mocsáry Já­nos. Jelenlegi vezetősége: Elnök: Ku­­rucz Tamás. lg. tagok: Farkas Imre, Kurucz Pál, Szotfried István, Cser­­nák Imre, Figula György.' Felügyelő biz. tagok: Puskás Pál elnök, Cser­­nák János, Gelder Mihály, Muka Jó­zsef. Ügyv. könyvelő: Bottai László ig. tanító. Pénztáros: B. Ribai István gazdálkodó. Taglétszáma: 320. Alap­tőkéje 15.000 P üzletrészekben. Tart. tőkéje 10.000 P. Évi kihelyezés: 30.000 P. Letétállománya cca 5000 P. Az inté­zet működési köre: Vácduka, Kisné­medi és Püspökszilágy. Kisoroszi ref. egyház. A feljegyzé­sek szerint 1783 óta áll fenn és írott anyakönyvek is azóta vannak. Első lelkésze Ecsedi Mihály volt. Temploma 1803-ik évben épült, egy tornyos, befogadó képessége 300 lélek. Az egyház lélekszáma 428. Világi gondnoka G. Szabó József, lelkész Rohonczy János. Kisoroszi rk. egyház. 1788 óta áll fenn és írott anyakönyve is azóta van. Első plébánosa Kondor Lőrinc volt. A templom ugyanakkor épült barokk stílben, egy tornyos, három harangos. Befogadó képessége 500 lélek. Az egyház lélekszáma 640. Plébánosa Margorin István. néhai balásfalvi Kiss Aladár ny. huszárezredes. * 1858 Kecskemét. Ős­régi nemesi családból. Tanulmányait Zürichben végezte, utána a katonai pá­lyára lépett, ahol mint huszárezredes, saját kérelmére vonult nyugalomba. 1921-ben halt meg. Felesége: kisjátszi Szeles Jozefa. Kiss András gazdálkodó. * 1875 Kunszentmárton. Iskolái elvégzése után a sütőipari szakmában képezte ki ma­gát. 1900-ban pályáját megváltoztatta és azóta gazdálkodással foglalkozik. 11 holdas birtokát azóta 200 holdra gyarapította, mely részben saját szer­zemény. Birtokából 60 hold telepített szőlő, melyen szakszerű szőlészettel foglalkozik. Az egész saját telepítése. 1914-ben a 13. huszár ezrednél há­borús szolgálatot teljesített. Felesége: Zámbori Etel. Kiss Bálint hentesmester. * 1904 Jászkarajenő. Iskolái elvégzése után a hentesiparban 1921-ben szabadult fel. Segédéveit Budapesten és Kecske­méten töltötte és 1928-ban lett önálló 94

Next

/
Thumbnails
Contents