Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

desi rangban szerelt le. Felesége: Csuli Eszter.

Király Béla gazdálkodó. * 1870

Abony. A 2. honv. gy. ezrednél szolgált s mint tizedes szerelt le. 94 holdont gazdálkodik. Neje: Kummer Mária, meghalt 1936-ban.

Király Márton gazdálkodó, k. törv. bíró. * 1872 Abony. Iskolái után

atyja gazdaságában segédkezett. 1900- tól önállóan vezeti 50 k. hold birtokát, melyen intenzív, belterjes gazdálkodást folytat. 1915-ben bevonult a 29. népf. h. gy. e.-hez, honnan a gazd. vezetésére felmentést nyert. A legelőjavítás terén elért sikereiért a Zöldmező Szöv. részéről oklevéllel lett kitüntetve. 1924 óta tagja a község képv. testületének, 1928-tól a község törv. bírója. Tagja a róm. kath. egyházlanácsnak s a Hangya felügy. biz. tagja s az Olvasókör ellenőre. Felesége: Boros Ilona. Gy. Géza, Béla, László, Ilona, Mariska és Irén.

Király Pál földbirtokos. * 1874 Kiskunnhalas, ősrégi családból. Középiskoláit elvégezve a szülői háznál szerezte gazdálkodói ismereteit, majd 750 holdas családi birtokát önállóan vezette. Birtoka jelenleg 40 hold. Több mezőgazdasági kiállításon vett részt, melyeken díjakat is nyert. A kiskunmajsai k. képv. test.-nek 26 évig volt tagja. A háború utolsó évében a kompócpusztai 5212 holdas birtokot az egri káptalantól vásárolta meg a község részére. A volt kiskunmajsai tak. pénztár alapító tagja és annak 12 évig elnökigazgatója volt.

dezséri Királymezey Rezső rk. plébános, tb. kanonok. * 1872 Püspökhatvan. Középiskolát és theológiai tanulmányait Vácott végezte és 1893-ban szentelték pappá. Mint káplán több helyütt működött, majd 1900-ban hittanári képesítést szerzett. 1903-tól 1910- ig Nőtincsen volt plébános és mint ilyen nógrádi esp. kér. tanfelügyelője lett 1907-ben. Nógrád vm. th. biz. volt tagja. 1909-ben nevezték ki Irsára plébánosnak, 1913-ban lett a ceglédi esp. kerület jegyzője, 1915-ben a váci székeskáptalan tb. szentszéki ülnöke.

1923-ban a Cegléd-Pestvidéki alsó kerület rk. tanító e. elnöke, 1925-ben ugyané kerület tanfelügyelője, majd 1931-ben esperese és ugyanakkor a váci székeskáptalan tb. kanonokja. 1933-ban zsinati bíró, 1934-ben vm. th. biz. tag. és 1935-ben az egyházmegyei misszió promotóra. Tanügyi és egyházi lapokban számos cikke jelent meg.

Kirchner Jenő nyomdatulajdonos. * 1897 Budapest. Iskolái elvégzése után a nyomdász ipart sajátította el és ebben felszabadulása után több nagyobb budapesti nyomdavállalatnál fejlesztette szaktudását. 1933-ban Rákoscsabán

önállósította magát, ahol azóta vezeti nyomdáját. A világháborúban az 1. h. gy. e.-del 10 és Vs hónapi tűzvonali szolgálatot teljesített. A nemzeti hadseregben is szolgált. A Kcsk., seb. é. és háborús e. é. tulajdonosa. Tagja a MOVE-nak és a Frontharcos Szöv.nek. Felesége: Aranyossy Margit, gyerrn. Margit.

Kis Fodor Lajos molnár. * 1905 Öregcsertő. Ugyanott végezte iskoláit. A molnárszakmát atyja darálómalmában tanulta. Kiscsertőn lett önálló.

1938-ban költözött haza szülőfalujába, ahol azóta mint önálló molnár működik. Neje: Zsemberi Teréz.

Kis Rozália vezető fővédőnő. * 1892 Tokaj. A középiskolái elvégzése után gondozónői és védőnői tanfolyamot végzett. Sepsiszentgyörgyön a hadiárva intézet igazgatónője volt. 1933 óta Vecscsen működik.

Kisasszondi Lajos ny. cs. tiszth., dohányárús. * 1879 Szigetvár. A csendőrség szolgálatába 1904-ben Budapesten lépett, ott végezte a próbacsendőri iskolát, az altiszti tanfolyamot pedig Debrecenben. Mint őrsparancsnok Beregszászon és Feltóton folytatta működését. 1920-ban a hartai csendőrőrs felállításánál ő lett az új őrs első parancsnoka. Itt teljesített szolgálatot

1928-ban történt nyugalomba vonulásáig. Szolgálata alatt két ízben részesült dicsérő okirattal való kitüntetésben. A Baross szöv., MOVE, Iparoskor tagja, a r. k. egyház gondnoka. Felesége: Hajdú Anna.

Kisfaluéi József korcsmáros, hentes és mészáros. * 1895 Vaskút. Iskolái után szakmáját Baján és Karcagon tanulta ki, majd hosszú ideig különböző cégeknél, mint segéd működött. A világháborúban a 23. h. gy. e.-del a.z orosz fronton küzdött és kétszer megsebesült. Később, mint tábori csendőr teljesített szolgálatot Lembergben.

1918-ban szerelt le. Kit. II. o. e. és br. v. ó., Kcsk., seb. é. Szakaszvezető. Utána Vaskúton önállósította magát, maid Baján volt üzlete és 1928-ban nyitotta meg mészárszékét Érsekcsanádon. ahol 1938-ban vendéglőt is létesített. Felesége: Egri Terézia. Gy. Júlia.

bMönyi Kisgyörgy Aladár elemi isk. ig. * 1905 Bükkösd. Középiskoláit és a tanítóképzőt Kiskunfélegyházán végezte, ahol oklevelet 1927-ben nyert. Pályáját Cegléden kezdte meg és 1930 óta Gyálszöllőkön foytatja pedagógiai működését. Igazgatóvá 1936-ban nevezték ki. A Nép. volt elnöke, a Move volt alel nőké, jelenleg levente oktató. Felesége: Herczegh Hedvig oki. tanítónő.

Kiskőrösi ág. h. ev. egyház. Az egyház 1718-ban keletkezett. 1720-ban már temploma és lelkésze van. Első lelkésze: Bartolómeidesz Ádám volt. Első

temploma a jelenlegi kath. templom helyén volt. Jelenlegi temploma 1894- ben épült, mely 1914-ben a régi falak meghagyásával újjáépült. Befogadó képessége 1700 lélek. A hívek száma

10.000 lélek. Egyházfelügyelő: Safáry Endre főszolgabíró, II. felügyelő: Jarjapka Pál gazdálkodó, egyh. gondnok: Rohoska István gazdálkodó. Presbiterek száma 60. Az istentisztelet és tanítás nyelve magyar. Ev. Nőegylet és Ev. Ifjúsági egylet stb. Lelkészek: Dedinszky Gyula, Musa János és Kiss György.

Kiskőrösi Borközraktár. A borközraktárak megépítésének gondolata és annak végrehajtása a Darányi kormány ideje alatt valósult meg. A Darányi kormány felismerte az alföldi szőlősgazda válságos helyzetét, belátta, ha az árkialakulást nem szabályozzák, bekövetkezik egymillió magyar szőlőkultúrával foglalkozó család pusztulása. Értékesítés és kereskedelmi szempontból az elmúlt évek szomorú tapasztalata 1937 évben győzött, mikoris a Darányi kormány az Alföldön 12 borpincét építtetett. A borházakat modernül felszerelte. A kormány felkérésére a Magyar Szőlősgazdák Országos Borértékesítő Szövetkezetét bízta meg értékesítés és kereskedelmi szempontból. A MASzOBSz 1937 augusztus havában vette át a kormánytól a pincék vezetését, Kullmann László ügy. igazgató irányítása mellett. — Kullmann László országunk jónevű borásza és kereskedelmi téren kitűnő szakember a legnagyobb körültekintéssel és szaktudással indította el a Borközraktár munkáját. Felosztotta a Borközraktárakat 3 körzetre és a régi kipróbált szakembereit állította a körzetek élére. Így alakult meg a kiskőrösi körzeti székhely és a vezetője Székely János, körzetéhez tartozó pincék Kiskőrös, Kecel, Soltvadkert, Szabadszállás és a járásához tartozó községek szőlőkultúrával foglalkozó községei. Borközraktár célja a borok minimális árának megállapítása, a borfelesleg kivonása a piacról, külföld részére nagyobb mennyiségű típus borok előállítása. A kiskőrösi borközraktár 1937 évi működésének eredménye, mustban felvásárolt és vásároltatott a meghatározott intervenciós alapon 35.700 hl mustot, cukorfokonként 0.7 fillérért átlagosan 18 °/o-os mustokat ugyanekkor a magánkereskedelem cukorfokonként 0.5 fülért fizetett ugyanezért a minőségű mustért. A felvásárolt 35.700 hl mustért a gazda kezeihez kapott 449.820 P-őt, ugyanezen mennyiségű mustért, ha nincs borközraktár, a magánkereskedelem 321.300 pengőt fizetett volna a gazdának. A borközraktár már az első évében 128.520 pengővel többet fizetett ki a gazdának csak a must vásárlásnál, ugyanez a szabály a borok vásárlásánál is.

Kiskőrösi Első Dunavidéki Takarékpénztár. A bank 1873-ban alakult