Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

levelet 1915-ben. Gazd. pályáját gróf Károlyi tótmegyeri gazdaságában kezd­te, előbb mint gyakornok, majd ura­dalmi intéző lett. 1926-ban hazafias magatartása miatt a csehek kiutasí­tották s Gyomára került, ahol 4 évig lev. főoktató volt. 1930-tól Tápió­­kécskén, mint bérlő működött, majd a Vámodisti-féle gazdaság intézője s 1938-tól Abonyban uradalmi főintéző a gróf Yigyázó-féle birtokon. Az 1500 k. hold birtokon belterjes gaz­dálkodás folyik. Törzskönyvezett te­henészete és mangalica tenyészete a környéken az elsők közé tartozik. Apaállattenyészete is első helyen áll. Felesége: Kovács Gizella. özv. Kardos Gáborné képkeret és lécgyár. Néhai Kardos Gábor alapí­totta 1912-ben Budapesten. 1922-ben áthelyezték Újpestre. A gyár gépei­nek száma 14. Gyártmányait jelenleg Magyarországon helyezi el, de az­előtt exportált is. Átlagban 5 tiszt­viselőt és 45—50 munkást foglalkoz­tat. Felelős üzemvezető ^Kardos László. 1928-ban a „Magyar Hét“-en elismerő okiratot kapott. Kari Mátyás kép. kőműves mester. * 1879 Budapest. Szakmájában Cse­pelen szabadult fel és 1908 óta ön­álló. 1910-ben vegyeskereskedést nyitott. Tagja a képv. test.-nek, rk. egyház volt tanácsosa, volt iparos­köri elnök, stb. A világháborút vé­gig szolgálta. 1932-ben az orsz. ipar­test. szöv.-től elismerő oklevelet ka­pott az ipari közélet terén szerzett érdemeiért. Felesége: néhai Mózer Katalin. Karsay József gazdálkodó és szik­vízgyártó. * 1889 Gyömrő. 1911 óta ön­álló vezetője 8 holdas belterjes gazda­ságának s a szikvízgyárnak, mely egy töltőállomással van felszerelve és napi 4—500 üveget gyárt. Berendezése hi­giénikus és modern. Felesége: Fustai Eszter. vitéz Karsai Sándor ny. k. irodatiszt. * 1895 Gomba. 4 középisk. elvégzése után, mint irodatiszt kezdte működé­sét. A világháború kitörésekor az 1. h. gy. e.-hez vonult be s 3 évi harc­téri szolgálat után sebesülten tért haza, mint 50 °/o-os rokkant. Kit.: arany v. é., I. és II. o. e. v. é., br. v. é., Kcsk. Háborús szolgálatai elismeréséül a kor­mányzó vitézzé avatta. 17 évi szolgálat után nyugalomba vonult. Tagja a „Move“-nak és Hangyának. Titkára a tűzoltó szövetségnek, jegyzője a Gaz­dakörnek. A Tejszövetkezet ügy. igaz­gatója. Járási vitézi őrmester. Felesé­ge: Ordasi Livia. Kartali volt úrbéresek erdőgazda­sága. Az erdőbirtok terjedelme 1492 hold és 765 □-öl. Az egész terület a község északi felén terül el. 50 °/o-a cserfa, 25 °/o-a cser, 25 °/o-a akácfa. 287 gazdálkodó közös tulajdona. El­nöke és jegyzője Bereczky József, pénztárosa Mocsa János. néhai Kartalik József ny. főiskolai műszaki s. tiszt. * 1868 Selmecbánya. Iskolái után az asztalos ipart ta­nulta ki, majd rajztanfolyamot vég­zett és a Selmecbányái főiskolán, mint minta asztalos működött. 28 évi működés után Sopronban vonult nyugalomba és 1927-ben halt meg. Felesége: Páless Mária. Gy. János, Károly, József. Kasiczky Lajos sütőmester. * 1906 Szeged. Iskoláinak elvégzése után a pékmesterséget tanulta és, mint segéd Szeged, Békéscsaba, Békés, Gyoma, Mélykút, Kiskunhalas és Soltvadkerten bővíti szakismereteit. 1930-ban önálló. A modernül berendezett pékség süte­mény és kenyér sütésére van beállítva. Üzletköréhez tartozik: Kiskunmajsa, Szánk és Jászszentlászló község. Ipar­test. tag. Felesége: Tóth Teréz. Kassai László Budapesti Bélésszö­vőipar rt. cégvezetője. * 1901 Buda­pest. Ugyanott tett reáliskolai érett­ségit, később a Kereskedelmi Aka­démiát végezte el. 1934 óta a fenti rt. cégvezetője. Neje: Kozma Ka­talin. Kasszán Béla szeszgyárvezető. * 1871 Bátorkeszi. Iskolái elvégzése után a bátorkeszi ipari szeszgyár kötelé­kébe'került, ahol mint gyakornok mű­ködött, majd 17 évig Örkényben volt a Pálóczi Horváth-féle uradalomban és 1920 óta a pusztavacsi Coburg hercegi uradalom szeszgyári vezetője. K. képv. test. tagja. Felesége: Bori Ilona. Gy. Béla, Mária és László, aki végigküz­­dötte a világháborút és több kitünte­téssel szerelt le. Kasza Béla máv. főintéző. * 1885 Pacsér. Középiskoláit Kiskunhalason végezte. Pályáját Nagykőrösön kezd­te, majd Albertirsán nevezték ki ál­lomás felvigyázói címmel, utána Nagyszombaton, Galántán és Buda­pesten működött. 1930-ban nevezték ki MÁV. főintézővé. Az üllői vas­utaskor volt elnöke, jelenleg pénz­tárosa, a dalkör, PLE tagja. Fele­sége: Nagy Rózsa. Gy. Edit. Kaszás Gyula szakvizsgázott erdőőr. * 1906 Mosonszentmiklós. Polgári is­kolát Győrött végzett, majd 1924-ben br. Veilben uradalmába került, mint erdőgyakornok. Ezután Veszprémbe ment, ahol tanfolyamot végzett és a szakvizsga letétele után 1933-ban a Dunakeszi-i vadásztársaság erdőőre lett. Felesége: Lőrincz Erzsébet. kisharcsai Kasztovszky Dezső k. fő­jegyző. * 1886 Dejtár. Egyetemi tanul­mányait Budapesten végezte és ugyan­ott a jegyzői tanfolyamot is. 1911-ben a 25. gy. e.-nél teljesített katonai szol­gálatot. Jelenleg Soltszentimre község vezető jegyzője. Nős. Fia, Béla jelen­leg jegyzőgyakornok. Katona András gazdálkodó. * 1909 Gyömrő. Középiskoláit Gyömrőn, a felső mezőgazd. iskolát Hatvanban vé­gezte. Jelenleg gyömrői szőlőbirtokán gazdálkodik.Tagja a községi, járási és Orsz. Mezőgazd. Kamarának, az r. k. körnek, stb. Felesége: Varga Erzsébet. Katona András hentesmester. * 1880 Kiskunfélegyháza, ősrégi csa­lád, mely a város megalapításában is rész vett. Iskolái elvégzése után a hentesiparban képezte ki magát. 1902-ben alapította meg saját üze­mét. 1915-ben bevonult 30. h. e.-be, a román és az orosz harctéren küz­dött. Katona András nyug. MÁV. kocsi­­rendező és korcsmáros. * 1891 Bag. Első kinevezését 1915-ben kapta meg és szolgált 1926-ig. Balesetből kifolyó­lag nyugdíjazták. 1929-ben korcsmát nyitott. Résztvesz a község közéleté­ben. Képv. test. tag, tagja továbbá a lev. egyesületnek, a polg. löv. egye­sületnek és a dalkörnek. Felesége: Sápi Erzsébet. Katona Elek ny. MÁV. áll. kezelő. * 1895 Bag. Állomáskezelői képesítését 1926-ban szerezte meg s a rákosligeti személypénztárnál nyert elhelyezést. Tagja a közs. képv. test.-nek, a polg. olv. körnek jzője, a „Mavosz“ áll. kér. szkcs. alelnöke. Családfája 1560-ra nyúlik vissza. Szolgálata alatt többíz­ben elismerésben részesült felettesei­től. Felesége: Tóth Julianna. zádorfalvai és berkest Katona Fe­renc földbirtokos. * 1882 Szenttamás­­káta. Érettségit Gyöngyösön tett, a gazdasági Akadémiát Magyaróváron végezte. Pályáját édesatyja birtokán kezdte, ahol a gyakorlati ismereteket sajátította el. 1915-ben bevonult az 1. h. gy. e.-hez. Leszerelése után tovább­folytatta a gazdálkodást, melyet jelen­leg 800 holdas birtokán űz. Birtokán 32 állandó munkásnak ad kenyeret. Különösen az állattenyésztésre fektet nagy súlyt s állataival a kiállításokon több díjat nyert. Képv. test. tagja, az egyházközség, iskolaszék, NÉP elnöke. Felesége: Karácsonyi Anna. Katona Ferenc gazdálkodó. * 1867 Szeged. Iskolája elvégzése után a szü­lői háznál sajátította el a gazdasági ismereteit és 1913-ban vette át a 38 holdas gazdaság vezetését. 1920-ban telepedett le Kömpölcpusztán, ahol 54 és fél holdas birtokát vezeti. Az isko­la fejsztési egyesület pénztárosa. A gazdakör elnöke. Felesége: Zombori Anna. Katonai szolgálatot 1890-ben teljesített, majd 1916-ban' bevonult a 8. h. gy. e.-hez s 1917-ig harcolt. 1884- ben a szegedi árvíz idején megalakí­totta a bandériumot, melynek tagja volt. 86

Next

/
Thumbnails
Contents