Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

érettségizett, Budapesten szerezte dip­lomáját. 1927 óta Újpesten városi ál­latorvos. 1988 óta ügyv. igazgató. Neje: Miklós Margit. Egy gyermekük van. Iványos Lajos ref. lelkész. * 1901 Bácskossutfalván. Kecskeméten érettsé­gizett, teológiai oklevelét Budapesten szerezte. Először a Bethesda-kórház lelkésze volt. 1936 óta kalocsai ref. lelkész. Neje: Victor Margit. Izsák László gazdálkodó, törvény­­hatósági biz. tag. * 1887 Izsák. Isko­lái elvégzése után édesatyja mellett gazdálkodott. 1919-ben önállósította magát és azóta egyedül vezeti 27 holdas birtokát. 1914-ben bev. a 7. k. huszár e.-hez és ennek kötelékében a szerb, orosz és olasz fronton harcolt. Kit.: Koronás e. é. kér. a vit. é. sza­lagján. Őrmesteri rangban szerelt le. 1920-ban belekapcsolódott a k.-i élet­be, 1927 óta pénztárosa a községnek. Tagja a vm. törvényhatóságának, el­nöke a Polgári Kaszinónak. Izsáki Ref. Egyház. 1652 óta áll fenn az egyház. Első lelkipásztora Bolyi János volt. Ez időben a feltevé­sek szerint iskolája is volt az egy­háznak, melynek a tanítását a lelki­­pásztorok látták el. Első tanítója 1759-ben Zoványi András volt. Tem­ploma 1794—5-ben épült, majd ké­sőbb átépítették és restaurálták. Az egyház életében kezdettől fogva vezető szerepet visz a Damásdi család. Külö­nösen Damásdi János volt erős osz­lopa az egyháznak. Jelenlegi iskolája 3 épületben 4 teremmel van ellátva. 1908-ban épült az utolsó. Mostani lel­kipásztora Veress István. Az egyház gondnoka Damásdi Ambrus. J Jagicza László gazdálkodó, k. bíró. * 1902 Drágszél. Iskolái után gazdál­kodni kezdett. 1936-ban választották meg a község bírájává. A Tejszöv. el­nöke, MOVE pénztárnoka, Polgári Ol­vasókör alelnöke. Felesége: Bagi Er­zsébet. Gy. Sándor, Margit és Lajos. Jahoda Károly fómöntő mester. * 1886 Bécs. Ugyanott végezte iskoláit. A fómöntő ipart apósánál tanulta, aki országos hírű fémöntőmester volt. 1917- ben lett önálló. Az olasz és orosz fron­ton több hadi emlékérmet szerzett. Neje: Argle Lujza. Két gyermekük van. Jakab Antal m. kir. dohánybeváltó felügyelő. * 1882 Losonc. Tanulmá­nyait Budapesten végezte. Pályáját ugyanott a dohánybeváltónál 1906-ban kezdte meg és 1936-ig működött. Az­óta Kiskunfélegyházán a dohánybe­váltó hivatal igazgatója. Több társa­dalmi egyesület tagja. Felesége: Puch­­ner Terézia. Jakabfalvi József ny. rendőrtiszt­helyettes. * 1867 Nagyjakahfalva. Is­kolái után tényleges katonai szolgála­tot teljesített a 11. huszár e.-nél. Le­szerelése után a m. kir. határrendőr­ség szolgálatába lépett és Budapesten a tanfolyamot elvégezve a kassai ha­társzéli kapitányságnál, Poprádnéme­­tin nyert beosztást. 1912-ben a verseci kapitánysághoz került, majd a világ­háborút végig küzdötte. 1920-ban me­nekülnie kellett és átminősítették a m. kir. államrendőrséghez. Szegeden, Bé­késen és Békéscsabán teljesített szol­gálatot és 1924 júl. 1-én 40 évi meg­szakítás nélküli szolgálat után nyuga­lomba vonult. A Kcsk., háh. e. é. és több szolgálati kereszt tulajdonosa. 1933-ban telepedett le Kiskunfélegyhá­zán, ahol a Frontharcos Szöv. tagja. Felesége: Hermel Ilona. Jakoby Ákos ny. ezredes. Középis­koláit Kismartonban, az utász had­apród iskolát Hamburgban végezte. A világháborúban a pozsonyi utász­századnak 36 hónapon át parancsnoka volt, 6 hónapig pedig, mint zlj. pa­rancsnok teljesített szolgálatot. Vala­mennyi harctéren küzdött. Kit. Lipót­­rend, vaskorona rend a kardokkal, katonai é. k., háb. és békebeli ezüst, Signum Laudis, br. Signum Laudis, Kcsk., német vaskereszt, török fél­hold, stb. Nyugalombavonulása óta Rákosligeten él, ahol a NÉP. és Frontharcos Szöv. elnöke, a MOVE díszelnöke és a Turul Hunyadi baj­társi körének magistere. A magyar műszaki parancsnokság alakulatai a világháborúban c. könyv szerzője. Fe­lesége: Hadházy Györffy Margit. ifj. Jakus István vendéglős. * Kiskunlacházán. A községi nagyven­déglőt 1938 május 16-án vette bérbe és azóta vezeti a vendéglőt és a szál­lodát. Katonai szolgálatot a m. kir. folyamőrségnél teljesített és utána a szülői háznál gazdálkodással foglal­kozott. Atyja. id. J. István 38 holdas birtokán gazdálkodik, községi elöljáró, egyházi presbiter. A világháborút az orosz és olasz fronton küzdötte vé­gig-Jakó Zoltán hengermalma, Alpár. A malmot Forray Sándor alapította 1910-ben Balogh Ferenc és Szeihof­­fer lettek későbbi tulajdonosai. 1928- tól mai birtokosa tulajdonában van. A malom vám- és kereskedelmi őr­lésre van berendezve. Napi teljesít­mény 1 Va vagon búza. Alkalmazottai­nak száma 6. Jakó Zoltán molnármester. * 1898 Nagymajlát. Iskoláinak elvégzése után a Hangya szolgálatába lépett, hol 12 éven át, mint üzletvezető mű­ködött, majd jelenlegi üzletét vásárol­ja meg s önállóan vezeti azt. 1916- ban hadbavonult s az összeomlásig teljesített katonai szolgálatot. Kit.: II. o. e. v. é., Kcsk. MOVE tag. Fele­sége: Márk Gizella. Gy. Zoltán. id. Janda Győző ny. isk. igazgató, Pilisszentkereszt. * 1866 Dejtelen. Kö­zépiskoláit Pozsonyban, az állami taní­tóképzőt Monorban végezte el. Tanítói oklevele megszerzése után 1885-ben Konyhó községbe nevezték ki tanítóvá. Egyévi működése után előbb Detrére, majd végleges állomáshelyére Hora­­dicsra helyezték át, ahol 34 évig taní­tott. Működése utóbbi éveiben igazgató­tanító volt. Ő látta el iskolájában a kántori teendőket is. 40 évi szolgálat­tal vonult nyugalomba. Tényleges ka­tonai szolgálatát 1889-ben a 72. volt. cs. és k. ezredben abszolválta. Fele­sége: Pridlicska Anna. Jandl Rudolf kertész. * 1875 Kra­­szanie. Iskoláit Morvaországban vé­gezte és ugyancsak ott tanulta ki a kertészetet. 1902-ben telepedett le Ma­gyarországon és Losoncon Váth Ala­dár birtokán műkertészetet alapított. Innen 1909-ben Törökbálintra került, ahol Meller Rudolf birtokán virágoz­­tatta fel a kertészetet, majd Budaör­sön a Lóser-féle birtokon, mint fel­ügyelő teljesített szolgálatot. A világ­háború kitörésekor a 83. cs. k. népf. ezredhez vonult be, amellyel résztvett a komitácsi harcokban, majd Kataróba osztották be és az olasz harctéren több támadásban vett részt. Az össze­omláskor szakaszvezetői rangban sze­relt le. A Kcsk. tulajdonosa. Társa­dalmi állásánál fogva élénk és tevé­keny részt vesz a község közéletében. Felesége: Recher Vilma. Jandl Sándor hangszerkészítő. * 1903 Terheled. Középiskoláit Buda­pesten végezte, majd pályáját a Wör­­ner gépgyárban kezdte. Utána a Sto­­vasser hangszerkészítőm.-nél a hang­szerkészítő ipart tanulta ki. Tanul­mányutat Franciaországban tett, ahol 1926-ig több ottani cégnél szakisme­reteit bővítette. Utána még néhány éven át Budapesten különféle cégek­nél, mint segéd működött, majd 1935- ben Törökbálinton önállósította ma­gát és megalapította Magyarország első saxophonkészítő üzemét. Ö látja el az összes magyar hangszerkereske­dőket és gyártmányai jó hírnek örven­denek. Üzeme modern gépekkel van felszerelve és 5—6 embert foglalkoztat. Jankovics Balázs ny. MÁV. alkal­mazott. * 1871 Izsák. A MÁV. köte­lékébe 1907-ben lépett és 27 éves szolgálata alatt teljesen kiképezve ma­gát a villamos központnál, mint gép­kezelő működött. 1931-ben vonult nyu­galomba és 1932 óta Tápióságon la­kik. Katonai szolgálatot 1894-ben a 68. gy. e.-nél teljesített. Felesége: Lab­­nicvzki Margit. Jankovits Sándor ny. gépész. * 1865 Barcs. Iskoláinak elvégzése után 79

Next

/
Thumbnails
Contents