Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

Hörömpő Zsigmondi gazdálkodó és bércséplő. * 1867 Cegléd. Ifjú éveit szülei gazdaságában töltötte, 3 évig tényleges katonai szolgálatot teljesített és mint őrmester szerelt le.. Később önálló gazda lett, majd 1906-ban bér­cséplő. 14 évig volt városi képviselő, jelenleg a Gazdakör, az Egyenlőségi körnek tagja, a Hitel és pince szöv. igazgatósági tagja. Felesége: Farkas Zsuzsanna. Hubay Gábor darálómalom tulajdo­nos. * 1890 Kunhegyes. A szalomszak­­ma elsajátítása után 1930-ban Ceglé­den daráló malmot, majd 1934-ben pe­dig keresk. ügynökséget létesített. A Kcsk. tulajdonosa. Az Ipartestület tagja. Neje: Kozma Mária. Hubert Venánd szeszgyári üzletve­zető * 1875 Nyitrasárfő. Iskoláit Bécs­­ben végezte. Az iskolai tanulmányok befejeztével a szeszgyártást tanulta. A szakma tökéletes elsajátítása végett több évet töltött Bécsben és Berlinben. Több szeszgyár vezetője volt, majd a valkói Leszner Pál-féle szeszgyárhoz került, mint üzletvezető. A világhábo­rúban az orosz fronton szolgált. Több hadikiHintetés tulajdonosa. Neje: Ha­­uszmann Emilia. Hudi András r. k. tanító. Hangya ügyv. ig. Kiskunhalas. * 1879 Baja. Középiskoláit s a tanitóképzőt Baján végezte. Itt nyert oklevelet 1899-ben. Diplomájának megszerzése után a kis­kunhalasi róm. kath. iskolához tanító­nak választják. 1914-ben bevonult a 30. h. gy. e.-hez. 1916-ban mint tize­des szerelt le. Városi képviselő, róm. kath. egyh. tanács tag, a Hangya ügyv. igazgatója. 1937-ben a Kormány­zó Signum Laudisz-szal tüntette ki. Dr. Hufnagel János r. k. esperes­plébános. * 1863 Szigetújfalu. Középis­kolai tanulmányait, valamint a theoló­­giát Budapesten végezte és 1888-ban szentelték pappá. Pályáját, mint káp­lán gróf Zichy Nándornál kezdte, majd 17 évig Nagyszombaton gr. Majláth Györgynél volt nevelő. 1908 óta Duna­­bogdány r. k. plébánosa. Pápai kama­rás és 1918-ban esperessé nevezték ki. Dr. Hulin Gábor kir. közjegyző. * 1861 Jászberény. Középiskoláit Jászberényben, jogi tanulmányait Bu­dapesten végezte. Itt nyert doktorátust 1886-ban. Ügyvédi vizsgát 1887-ben tett. Közjegyző helyettes Győrben és Szombathelyen. 1897-ben Kunszent­­miklósra nevezik ki körjegyzőnek, majd 1903-tól Kiskőrösre s azóta itt működik. Volt vm-i törv. hat. biz. tag, közs. képv. test. tag. stb. Hullmann István rozsőrlő. * 1893 Kiskunmajsa. Törzsökös molnár csa­ládból származik. Iskolái elvégzése után ő is a molnáripart tanulta ki és abban a szülői háznál felszabadulva, mint segéd 10 évig dolgozott. Utána 4 éven át malombérlő volt és 1931-ben vette meg mai malmát, amelyet azóta fejlesztett. Üzepiét önállóan vezeti és két alkalmazottal dolgozik. A mozgó­sításkor hadba vonult a 30. gy. e.-del és szerb és orosz harcokban vett részt. Itt súlyosan megsebesült és mint 50 °/o-os hadirokkant 1916-ban szerelt le. Képv. test. és Ipartest, t. A tulajdo­nát képező malom napi termelése 48 q. Felesége: Molnár Vilma. Humpfner Márton sütőmester. * 1893 Soroksár. Iskolái után a sütő­ipart tanulta ki és abban felszaba­dulva, mint segéd gyarapította szak­tudását. 1921-ben lett önálló Soroksá­ron. Üzemében három alkalmazottat foglalkoztat. A világháborúban az orosz fronton harcolt a 4. e.-val, majd öt évig fogságban volt. A k. képv. test. tagja, valamint tagja a Frontharcos Szöv.-nek, Ipartestület­nek, stb. Felesége: Finszter Erzsébet. Hunnia Filmszínház Taksony. 1935- ben létesült. Engedélyese özv. Petrik Józsefné, 150 személyes. Erucmann­­rendszerű hangos vetítéses, hetenként kétszer játszik, bérelt helyiségben. A taksonyi Hősök szobra leleplezéséről önálló filmet készítettek, mellyel nagy sikert értek el. Hungária papírlemez- és papírgyár r. t. 1929-ben létesült. Gyárt minden-, féle papírlemezt, műszaki dobozgyár­táshoz szükséges lemezeket, koffert, stb. A „Combin“ lemez e gyár szaba­dalma. Átlagban 180 munkást és 20 tisztviselőt foglalkoztat. Igazgatója Hoffmann Izidor, cégvezetője Hoffmann László, műszaki igazgatója Bauer. Árpád. Hunthy János földbirtokos. * 1871 Kiszombor. A gazdasági akadémiát Magyaróváron végezte el. Utána az Ungváry László-féle birtokon kezdte pályáját, majd elvette annak leányát és így a birtok vezetője lett. Később kivált a birtokból és önállósítva ma­gát Nyáregyházán lett földbirtokos. Egyik vezető tagja a község hazafias és társadalmi egyesületeinek. Gyerm. Jenő, Margit, Katalin és János. özv. Hunyadi Lászlóné egészség­­ügyi védőnő. * 1894 Monor. Közép­iskoláit Monoron végezte, mely után Bpesten a m. kir. postánál működött 7 éven át. 1927-ben elvégezte a védő­női tanfolyamot és a Stefánia szolgá­latába lépett s 1927-től Monoron tel­jesít védőnői tevékenységet. Férje: néhai Hunyadi László Zalaegerszegen született s mint tisztviselő hunyt el 1926-ban Monoron. Gy. László. Huppert Fatelep Monor. Tulajdo­nosa Huppert Gábor. A céget néhai Huppert Bernát alapította 1862-ben. 1865 óta mint bejegyzett cég műkö­dik.A cég üzletköre Monor és vidéke. Fióküzlet Üllőn. Vezetője és tulajdo­nosa 1924-től Huppert Gábor * Mo­noron 1896-ban. Cegléden érettségizett s a kereskedelmi főiskolát Lipcsében, a közgazd. egyetemet Bpesten végezte. 1915-ben bevonult az 1. h. gy. e.-hez. Az orosz és olasz harctereken küz­dött 24 hónapon át. Egyszer sebesült. Mint hadnagy szerelt le. Kit.: III. o. kát. é. k., I. o. v. é., br. v. é., Kcsk. és seb. é. Felesége: Hajdú Zsuzsan­na. Gy. Mária. néhai Huszár M. Gábor gazdálkodó. * 1863 Kiskunlacháza. A gazdálkodást a szülői háznál kezdte, majd önálló birtokos lett 25 holdas birtokán. A község közéletének egész életében át lelkes vezetője volt és 18 éven át, mint k. bíró közmegelégedésre szolgálta a község ügyét. Ezenkívül évtizedeken keresztül presbitere volt az egyház­nak. Halála óta özvegye szül. Korsós Teréz gazdálkodik a birtokon. Huszár György tak. pénztári ve­zérigazgató. * 1882. Vasalja. Kereske­delmi érettségit 1902-ben tett Szom­bathelyen. Pályáját az ottani Általá­nos Takarékpénztárnál kezdte és 1917-ig, mint cégvezető működött. Utána a szombathelyi egyházmegyei tak. pénztár aligazgatója volt, majd 1924-től a kalocsai egyházmegyei t. pénztár vezérigazgatója. Tagja a vá­ros képv. test.-nek stb. Huszár János kéményseprőmester. * 1874 Mezőkövesd. Szakmájában Ha­rasztiban képezte ki magát és 1891- ben szabadult fel. Mint segéd Ha­rasztiban, Kalocsán, Debrecenben, He­vesen és Nagyváradon működött. 1923-ban nevezték mesterré Szabad­­szállásra, azóta itt működik. 1915-ben bev. a 29. gy. e.-hez. Az orosz, ro­mán fronton küzdött 3 évig. Egyszer sebesült. Kit.: II. o. e. v. é. Ipartes­tület és a Kéményseprő mesterek E. tagja. Felesége: Kilger Mária. Gyerm. Mária, Erzsébet és János, aki szintén ebben az iparban működik. Huszár János malomtulajdonos. * 1903. Négy középiskolát Jászberény­ben végzett, majd a malomipart ta­nulta ki és abban Szabadszálláson sza­badult fel. Három évi segédeskedés után 1934-ben Kerekegyházán megala­pította a malmát, mely 36—45 Hp. és szívógázmótorral cs a legmodernebb felszereléssel van berendezve. Huszár József bútorasztalos. * 1900 Budapest. Iskoláit Újpesten végezte. Szakképzettségét külföldön tökéletesí­tette. A világháborúban a fényszórók­nál szolgált. 1920-ban lett önálló ipa­ros. Neje: Havas Erzsébet. Huszár József jéggyáros. * 1873 Budapest. Ugyanott végezte iskoláit. Mint önálló kereskedő Budapesten mű-77

Next

/
Thumbnails
Contents