Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

Fitoss Ambrus ny. v. árvaszéki ül­nök. * Nagykőrös, ősrégi nemesi csa­lád sarja. A gimnáziumot Nagykörö­sön a jogiakadémiát Budapesten vé­gezte el. Iskolái elvégzése után le­­szolgálta az önkóntesi évét, majd Nagykőrösön megkezdte működését, mint árvaszéki ülnök. 24 éven át meg­szakítás nélkül teljesített szolgálatot. A város volt képviselője, a ref. egy­ház presbitere. Fleischer Géza toll-, bőr- és gyapjú kereskedő. * 1897 Kiskunmajsa. Isko­lái elvégzése után a kereskedői szak­mában a szülői háznál képezte, ki magát, 1923-ban lett önálló és azóta vezeti atyja által alapított üzletét. A világháborút a szerb és orosz fronton küzdötte végig és egy ízben megsebesült. Kit.: II. o. e. v. é., br. v. é. és Kcsk. Felesége: Weisz Szi­dónia. Fleischer Imre élőállatkereskedő. * 1897 Apostag. Budapesten tett felső­kereskedelmi érettségit. Utána Temes­váron mint banktisztviselő működött. 1915-ben bev. a 30. h. gy. e.-hez. 3 hó­napi frontszolgálat után az orosz fronton fogságba esett, ahonnan 1918- ban szabadult, mint önkéntes tizedes szerelt le. A háború után a Nemzeti Hadseregben 1 évig teljesített szolgá­latot Szegeden. 1920-ban lépett édes­atyja néhai Fleischer Pál által 1884- ben alapított kereskedésbe. 1926-ban végleg átvette az üzletet és azóta öcs­­csével Endrével vezeti azt. A cég a múltban exportüzletekkel is foglalko­zott. Üzleti forgalma a budapesti pi­acra is kiterjed. Édesanyja: Grosz Karolina. Testvérei: Endre, Rózsi, Miklós és Erzsébet. Fleischer Miklós termény és ve­gyeskereskedő * 1895 Dunaegyháza. Iskolái elvégzése után szüleinél gaz­dálkodott. Mint gazdatiszt Dunave­­csén, Pusztafehéregyházán és Deitá­­ron működött. 1931-ben nyitotta meg Csepelen az üzletét, előbb, mint ter­ménykereskedő, majd vegyeskereske­déssel bővítette. 10 embernek ad ke­nyeret. Résztvett a világháborúban, olasz és orosz harctéren küzdött. Orosz fogságba esett, ahonnan 1918- ban szabadult. Felesége: Spitzer Pi­roska. Fleischer Sándor tejcsarnok tulaj­donos. * 1895 Szekszárd. A mozgósí­táskor bevonult a 34. h. gy. e.-hez és a tiszti iskola elvégzése után az orosz és olasz harctereken 18 hóna­pig teljesített szolgálatot. T. hadnagy. Kit.: hadsereg parancsnoki elismerés, II. o. e. v. é., dicsérő elismerés, Kosk., háb. e. é. 1920-ban elvégezte a keszt­helyi mezőgazdasági akadémiát és 1928 óta Fajszon, mint tejfeldolgozó üzem tulajdonosa működik. Front­harcos Szöv. és vöröskereszt tagja. Felesége László Mária. Flégner Géza malomtulajdonos-mol­­nár. * 1882 Szerencs. Iskoláit Mis­kolcon végezte és a géplakatosi szak­mát Bpesten tanulta k> Felszabadulása után Bpesten különböző gyárakban dol­gozott, majd ismereteinek bővítésére Francia- és Németországban, Belgium­ban és Ausztriában folytatta iparát. 1909-ben Abonyba költözik s átveszi atyja malmát s azóta önálló. A háború alatt közélelmezési szempontból fel­mentésben részesül. K. képv. test. tag, a keresztény polg. kör volt elnöke. Egyháztanács tagja. Felesége: Rónay Izabella. dr. birodalmi lovag Floch-Heyhers­­berg Alfréd földbirtokos, tb. Pest vm. főszolgabíró, népjóléti megbízott. * 1871 Budapest. Édesapja néhai dr bírod, lovag, aki mint gróf Lónyai Menyhért pénzügyminiszteri titkár tanácsos, vaskorona rend és a lovagi­rang tulajdonosa, mely utóbbit II. Fe­renc József császár és kir. adomá­nyozott részére. Középiskoláit Buda­pesten és a jogi tanulmányait a bonni és a budapesti egyetemen végezte, ahol a tudori oklevelet is megszerezi.?. Utána a magyaróvári gazdasági aka­démiát is elvégezte. Katonai szolgá­latának a cs. és kir. 7. huszár e.-ben és a cs. és kir. 13. Jászkun huszár­ezredben tett eleget. Népjóléti műkö­dést fejtett ki a váci rokkant iskolá­ban. A váci járási mezőgazd. biz.-nak a kamarai intézmény megkezdése óta 1938. évi választásokig volt elnöke. 1904 óta tagja a Pest vm. törv. hat­nak és igazgató vm. tagja a várm. gazd. egyesületnek, OMGE stb. t. A szödi megálló melletti iskolát sok éven át teljesen ingyen, most is majdnem ingyen bocsátja a magyar tanügy ren­delkezésére, de személyesen is részt­­vesz a tanügyben, mint az elemi isko­lák gondnokságának elnöke. A szödi állami óvoda felügyelő bizottságának elnöke és a szödi róm. kath. iskola­szék tagja. Flór Ármin ny. BSzKRT tisztvi­selő. * Í870. Középiskoláit Miskolcon végezte, majd Budapesten ügyvédi iro­dában kezdte pályáját. 1889-ben lépett a BSzKRT. szolgálatába és 1930-ig ott működött, amikor nyugalomba vo­nult. A világháborúban a sebesülés szállítás terén szerzett érdemeiért a Vöröskereszt kitüntetésben részesült. Felesége: Héber Rózsa. Gy. Sándor orvos Párisban, László gépészmérnök, Endre építészmérnök Délamerikában, Nyugalombavonulása óta Mátyásföl­dön él. Fodor Andor gabonakereskedő. * Dunaegyházán 1906-ban. Iskoláit Sze­geden és Kunszentmiklóson végezte. A vaskereskedést Bpesten tanulta ki s 1924-ben szabadult fel. 1933-ban ön­álló lett s mai üzletében gyapjú- és gabonakereskedéssel foglalkozik helyi és környékbeli érdekeltséggel. 4—5 csa­ládot foglalkoztat. Körzetképviselője a Weisz Manfréd, s a Chionin gyár­nak. Főügynöke az Adria biztositó­nak, Gazdaköri és Tűzoltó test. tag. Atyja F. Jakab végigszolgálta a hábo­rút és mint rokkant szerelt le. Fele­sége: Hegyi Mária. Fodor Béni szikvízgyártó és gaz­dálkodó. * 1879 Szalkszentmárton. Is­kolái elvégzése után édesapja mellett kezdett gazdálkodni. 1903-ban önálló­sította magát és 30 holdon gazdálko­dik. 1911-ben megalapította szikvíz­­gyárát, melyet azóta is önállóan vezet. A világháború kitörésekor a 31. tűzér­­e.-hez vonult be és az orosz, román, olasz frontokon harcolt. Tagja a k. képv. test.-nek, a NEP-nek és a Gazda­kör vm.-nak. Szalkszentmártoni tej­szövetkezet elnöke, a Hitelszövetkezet felügyelő biz.-nak a tagja. Felesége: Szabados Julianna. Gyerm. Julianna és Béni. néhai Fodor István gazdálkodó. * 1852 Nagykőrös. 1873-ban a huszárok­nál szolgált. 1888-ban nősült. 1928- ban meghalt. Özvegye: Kocsis Erzsé­bet, tagja a ref. nőegvletnek. Fiuk, Ist­ván több mint három évet töltött a világháborúban. Kb. 300 kát. holdon gazdálkodik. néhai Fodor István ny. siketnéma intézeti tanár. * 1881 Szeged. Közép­iskoláit ugyanott végezte, majd a ta­nári diploma elnyerése után Kecske­métre nevezték ki a siketnéme intézet­hez, ahol hosszú működés után nyu­galomba vonult. Utána minden ide­jét tiszaújfalusi 520 holdas birtokának vezetésére fordította. A világháború­ban részt vett, mint tart. főhadnagy és az orosz fronton megsebesült. Ha­lála után özvegye vette át a birtok ve­zetését. Gy. István, aki jelenleg a bir­tokon gazdálkodik és Zoltán joghall­gató. id. Fodor József ny. k. tanító. * 1867 Sepsibodak. Tanítói oklevelet Nagyenyeden szerezte meg 1890-ben. Utána 41 évig Nagykőrösön műkö­dött és 1931-ben vonult nyugalomba. Több ízben feletteseitől kitüntetésben részesült. A román megszállás alatt megszervezte a rendőrkirendeltséget, volt gazdasági tudósító, amiért mi­niszteri elismerést kapott. Felesége: Teleki Mária, 11 gyermekük volt, akik közül 6 él. Fodor József vegyeskereskedő és kocsmáros. * 1887-ben Kakucson. Is­kolái elvégzése után Monoron a ke­reskedői pályán helyezkedett el. Bu­dapesten és néhány vidéki városban mint segéd 10 évig dolgozott. 1912- ben Tápiósülyön önállósította magát. Számos háborús kitüntetés és sebe­sülés emlékérem tulajdonosa. Neje: Weinberger Jolán. 51 4*

Next

/
Thumbnails
Contents