Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

néhai Egedi Mihály gazdálkodó. * 1874 Abony. Katonai szolgálata után nőül vette Egedi Angyalt. Házasságukból 7 gyermek származott. A család ősei Abony község alapításában is résztvettek. 30 évig volt a község elöljárója.

néhai Egedy A. József gazdálkodó, oki. gazda. * 1873 Abony. Iskoláinak elvégzése után atyja mellett gazdálkodott. 1897-ben katonai kötelezettségének tett eleget, majd 3 évi katonai szolgálat után, 1900-ban nőül vette Egedy Veronát s önálló kezelésbe vette örökölt családi birtokát. Éveken át tagja volt a község képv. test.-nek s a róm. kath. iskolaszéknek. 1936-ban hunyt el Abonyban. Özvegyén kívül 4 gyermeke maradt: E. József Elemér dr. Budapesten Verebélyi klinikai tanársegéd, Vida Józsefné, Magó Károlyné és Tresser Lajosné.

Egyesült Ceglédi Ipar-, Kereskedelmi és Népbank Rt. Alapíttatott 1892- ben. Igazgatóság: dr. Mándi Lajos elnök, Bodor József, Csipkó László, Sz. Farkas János, dr. Halász Márton, Hiesz J. János, dr. Jász Jenő, Juhász Ferenc, Magyar József, Sági Károly, Weil Lajos. A felügyelő biz. elnöke Stimakovits Béla. Központja Cegléden van. Fiókok: Abony, Alberti-Irsa, Lajosmizse, Vecsés. Vállalatok: közraktárak, Cegléden a vasúti állomásnál saját vasúti vágány, vízvezetéki vállalat Cegléden, szőlő- és bozgazdaság Örkónytábor Csurgai major, Abonyi első téglagyár rt. Abony. Érdekközösségben a Magyar Általános Hitelbankkal áll.

Ehart Gábor oki. gyógyszerész. * 1903 Torockó. A gyógyszerészi diploma megszerzése után Budapesten gyakornokoskodott, majd 1935 augusztusában telepedett le Vecsésen, ahol átvette elődjétől a gyógyszertárat és a mai napig vezeti. Felesége: Bodnár Mária.

Ehrenwald Richárd, az Ehrenwald Vilmos r. t. igazgatója. * 1893 Újpest. Rákospalotán érettségizett. Édesapja cégének 1929 óta igazgatója. Emléklapos főhadnagy. Kcsk. és Sign. Laud, tulajdonosa. Az Újpesti Közművelődési Kör vm. tagja.

Eisner Rudolf oki. mérnök. * 1893. Budapesten érettségizett, ugyanott szerezte mérnöki diplomáját. 1920-ban Budapesten mint építésvezető került alkalmazásba. 1929 óta üzemvezetőmérnök. A világháborút végigszolgálta.

II. o. ezüst v. é., Kcsk. és háb. hadi érmet kapót. A Frontharcos Szöv. társelnöke. Neje: Cseh Erzsébet.

Eizen Ignác gazdálkodó. * 1894 Vecsés. Iskolái elvégzése után mindjárt gazdálkodott. 1914-ben bevonult, résztvett a világháborúban és 1919- ben szerelt le. 1920 óta tejgazdasága van és 22 hold földjét műveli. Felesége: Leiméter Róza. Gy. Ignác, Róza, Mária.

Ekkert Miklós úri- és hölgyfodrász mester. * 1898 Tápiószentmárton. Iskoláit ugyanott végezte és szakmájában Abonyban 1915-ben szabadult fel. Budapesten és környékén fejlesztette szaktudását. 1920-ban önállósította magát előbb Tápiószeatmártonon, majd Baranya megyében és 1927 óta Pestszentimrén van két helyiségből álló úri- és hölgyfodrász üzlete. A világháborúban résztvett és a román fronton küzdött, egyízben megsebesült. A Nemzeti Hadseregben is teljesített szolgálatot 1921-ig. Kit.: br. v. é., Kcsk., seb. é. Felesége: Kránitz Rozália. Gy. Ottó és Miklós. Az ipartestület előljárósági tagja.

Elkán Samu kereskedő. * 1863 Pincehely. Előbb Enyingen volt önálló, majd 1888-ban Kalocsán nyitott üzletet. Andor fia résztvett a világháborúban, Lajos fia 1919 júl. 23-án Dunapatajon, mint ellenforradalmár hősi halált halt.

Elek László Imre órás és ékszerész m. * 1902. Dunavecse. Iskoláit Kecskeméten végezte, utána a mechanikai és órás iparban szabadult fel és ebben tökéletesen kiképezte magát. Üzletét

1927-ben alapította, amelyet azóta önállóan vezet. Felesége: Busják Erzsébet.

Elek Péter vegyeskeresekdő. * 1907 Szánk. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett, melyben felszabadulva, mint segéd fejlesztette szaktudását. 1930-ban nyitotta meg vegyeskereskedését, melyet azóta vezet. Felesége: Benedek Mária. Gy. Péter.

Ellin Bért von Speyer bérlőnő. * Frankfurt. 1937-től lakik Magyarországon. Magyarország szépsége vonzotta ide s minden magyar hazafias és kultúrális ügynek lelkes és megértő támogatója.

Első Budavidéki Hengermalom Pomáz. 1937-ben épült a malom, amelynek tulajdonosa Delmánovits Aladár. A malom 5 járatú, visszaöntéses, teljesen modern berendezéssel van ellátva. 60 HP. szívógázmótorú meghajtással működik, saját villanyvilágítása van. Termelőképessége napi 60 q. Bérlője: Tóth Gyula.

Első Csepeli Hadastyán Betegsegélyző és Temetkezési Egyesület. 1925- ben lett a csepeli központtal önálló. Alapították: Gromann József és néhai Udovicky Péter, Elm Gyula. Tagok száma 450. Adományozott helyiségben székel. Elnöke: Gromann József, Szelinger Péter, Kálmán József, titkár Muzsnay József, pénztáros Knodel András, számvizsgálók Unterreiner József, Szalay Károly. Az egyesület fejlődő tendenciát mutat.

Első Dunagőzhajózási Társaság. A vállalatot két angol hajóépítő alapította, akik egy általuk tökéletesített gőzhajószerkezet kihasználására Ausztria részére 1828-ban kizárólagos szabadalmat nyertek. 1829-ben alakult meg

100.000 osztrák forint alaptőkével a vállalat. A vállalkozás jövedelmezőnek bizonyult, a részvénytöke állandóan emelkedett s a társaság rövidesen nagy hajóparkra tett szert. Röviddel a vállalkozás megindulása után kapcsolódott be gr. Széchenyi István és felismerve a dunahajózás fejlesztésének magyar szempontból való fontos gazdasági jelentőségét, részvételre szólította fel a magyar arisztokráciát is. A folyton növekvő hajópark hajójavító- és építő műhely létesítését tette szükségessé; így létesült már 1835-ben az óbudai, majd később a korneuburgi hajógyár. A társasági hajók szénszüksógleteinek fedezésére 1852-ben megvette a vállalat a pécskörnyéki bányák egy részét és ezeket vasúttal kötötte össze mohácsi rakodójával. Később fokozatosan tulajdonába, illetőleg bérletébe, művelésébe mentek át az összes pécsi szénbányák, melyeket a társaság hatalmas üzemmé fejlesztett és közvetlen a háború előtt megkezdett, de csak 1927-ben befejezett, egységes terv alapján keresztülvitt átépítéssel tökéletes, modern üzemmé alakított. A vállalat hajóparkja a háború előtt 855 járműből állott, az alaptőke akkor

50.400.000 K. A békeszerződések rendelkezései folytán a vállalat hajóállaga erősen megfogyatkozott. Mai hajóparkja 549 jármű; alaptőkéje 318 millió 860.000 P. Az 1929-ben a dunahajózási vállalatok között létesített üzemközösség folytán magyarországi hajóállomásait a MFTR-el közösen tartja üzemben. A helyi és magyarországi személyhajójáratokat a MFTR- el együtt tartja üzemben, a nemzetközi távolsági forgalmat a vállalat bonyolítja le. Hajói Passautól Rustsukig közlekednek. A pécsi bányák termelőképessége évi 12.5 millió q lias-kőszén. Jelenlegi termelésük évi 7 millió q. Az Alkalmazottak száma 4500. A szén kitermelése a három bányakerület három főaknáján: a gr. Széchenyi, a Szt. István és a Thommen aknán keresztül történik. Az ezekből nyert szenet Péesújhegyre szállítják ahol a hatalmas mosóüzemben mossák, tisztítják és osztályozzák, vagy az ugyanitt levő brikettgyárakban különböző brikettekké sajtolják s innen kerül az a keresedelmi forgalomba. Ugyancsak Pécsújhegyen van a vállalat 22.800 kw összteljesítményű áramfejlesztőműve is, mely a bányaüzem energiaszükségletének fedezésén kívül több mint 600 km hosszú tévvezetékhálózat útján látja el árammal a Dunántúl déli részét, Pécstől Nagykanizsáig. A vállalat igazgatósága Wienben van. Elnök: dr. Brandl Ferenc, vezérigazgatója Endler Herbert, magyarországi képviselője Budapesten V. Széchenyi rakpart 3. sz. Jancsics Gusztáv igazgató.

40