Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

Bőhm József, melyet Slez&k Anna 1934-ben örökölt. Saját helyiségében működik. Bősinger József a Csillag kávéház és étterem tulajdonosa. * 1912 Békás­megyer. Érettségit Budapesten tett, majd a Tudomány Egyetemen állam­számviteli tanfolyamot végzett. Utána a kávés szakmát tanulta ki, melyben egy évig, mint segéd dolgozott. 1938- ban építette meg Csillaghegyen a je­lenlegi kávéházát és éttermét, mely az egész járás területén a legmodernebbül berendezett fővárosi nívójú kávéház. A tisztviselő Casinó és NÉP hivatalos helyiségei is itt vannak elhelyezve. Édes atyja néhai B. József Békásme­gyer volt bírája, aki végigküdötte a világháborút. Brabander István sütőmester. * 1895 Monor. Iskoláinak elvégzése után a pékséget szülei üzletében tanulta ki. 1912-ben szabadult fel s mint segéd Erzsébetfalván, Kecskeméten, Nagy­kőrösön és Bpesten fejlesztette szak­ismereteit. Majd a hadügyminisztéri­umban és királyi várban mint sütő- és szakács működött 3 évig. Innen Monorra költözött és szülei pékségé­ben mint üzletvezető 4 évig. majd fivérénél szintén 4 évig működött. 1930-ban lett önálló a Kistó-utcában. Innen üzemét áthelyezte a Tompa Mi­­hály-utcai saját házába, melyet mo­dern pékséggé alakított át. 1914-ben bevonult a 32. gy. e.-hez, innen a 34. gy. e. géppuska osztályához, hol 2 Vs évet, majd a 85. gy. e. géppuska osz­tályához, hol a háború végéig szolgált. Hót ízben sebesült meg. Kit.: II. o. e. v. é., 2-szer bronz v. é., Kcsk. és több seb. érem. Az ipartestület, a keres­kedők egyesületének, a MOVE s a monori sport klubnak tagja. Felesége: Semetka, Teréz. Öt gy. volt, akik közül Veronika és István élnek. Brach ti Antal földbérlő és kertész. * 1895 Kopcsány. A gazdasági isko­lát Kisszebenben végezte. Itt nyert ok­levelet 1914-ben. 1918—1932-ig Rác­kevén a kir. uradalomban, mint se­gédtiszt működött. 1932-től Abonyban 25 hold földet bérelt s virágkertészetet nyitott. 1914-ben bevonult a 72. gy. e.­­hez. 23 havi harctéri szolgálat után 1916-ban orosz fogságba esett, honnan 1918-ban, mint cserefogoly került haza s mint tizedes szerelt le. Kertészetében főleg virágtenyésztéssel és facsemeték termelésével foglalkozik. Felesége: Luka Margit. Brassó Gábor ny. MÁV. altiszt. * 1877 Dab. Iskoláinak elvégzése után atyja gazdaságában segítkezett, majd bevonult a 38. gy. e.-hez, hol 3 évet töltött s mint századdobos őrvezető szerelt le. 1909-ben a MÁV. szolgá­latába lépett s 12 évi szolgálat után betegsége folytán nyugalomba vonult s azóta 7 holdas birtokán gazdálkodik. Felesége: Brassó Lidia. Brassó Mihály gazdálkodó. * 1854 Dab. Iskoláinak elvégzése után atyja gazdaságában segítkezett. 1878-ban nő­ül vette néhai Kapás Zsófiát, mely há­zasságából 7 gyermek származott, kik közül Bálint a világháború alatt hősi halált halt. 20 unoka, és dédunoka a család sarjai. 45 évig volt tagja a k. képv. test.-nek, Hangya alapító és igazgatósági tag, s a ref. egyház presbitere. Braun Bernát ügyvezető igazgató. * 1895 Újpest. Budapesten és Berlin­ben végezte iskoláit. 1911-ben a Buda­pesti Lipótvárosi Takarékpénztárnál kezdte munkásságát, majd 1926-ban lépett a Magyar Díszszövetgyár k. f. t. kötelékébe, melynek ügyvezető igaz­gatója. néhai Braun Márton voltt kereske­dő. * 1862 Ungvár. Már ifjú korában a kereskedői pályára lépett és 1886-ban önállósította magát és üzlete azóta fennáll. 1936-ban elhalálozott és az üzletet azóta özvegye Rottmann Róza vezeti. A k. képv. test.-nek tagja volt. Az izr. hitközségnek az elnöke volt. Az izr. hitközséget valamint az ipartestületet pénzbeli adományokkal segítette. Első felesége: Rottmann Eugenia volt. Bredár Béla vendéglős. * 1894 Isaszeg. Pályáját Budapesten kezdte és ugyanott szabadult fel. 1934 óta Isaszegen önálló vendéglős a vasúti állomás melletti saját házában. A vi­lágháborút az orosz és olasz fronto­kon küzdötte végig. Kit.: II. o. e. és br. v. é., mindkettő kétszer és a Kcsk. A frontharcos szöv. tagja Breicsa János oki. gyógyszerész. * 1868 Alsódabas. Középiskoláit Besz­tercebányán végezte. Gyógyszerészi diplomát a budapesti tudományegyete­men 1890-ben szerzett. 1907-ben kapta meg a dunakeszi-i gyógyszertárjogot és azóta vezeti gyógyszertárát. A for­radalmi időkben hazafias magatartása miatt háromszor idézték a munkásta­nács elé. Felesége: Szilágyi Matild. A község közéletében mindig nagy szerepet játszott, jelenleg első virilis­tája Dunakeszinek. Breitner Kálmán kereskedő. * 1902 Békásmegyer. Iskolai tanulmányait Budapesten végezte és tanítói oklevelet 1921-ben nyert. Utána felsőkereske­delmi különbözetet tett és 3 évig, mint m.-tisztviselő működött. 1931-ben át­vette atyja által 1908-ban létesített üzletét. A Kereskedők E., a Baross Szöv. és a k. képv. testületnek a tagja. Breuer Miklós fakereskedő. * 1898 Szolnok. Kereskedelmi érettségi le­tétele után 1916-ban bev. a 68. h. gy. e.-hez. Az orosz és az olasz fronton teljesített szolgálatot, majd 1917-ben olasz fogságba esett, ahonnan 1919- ben tért haza és mint tizedes és a Kcsk. tulajdonosa szerelt le. Haza­érkezése után Szolnokon az OTI. tiszt­viselője lett, majd később u. ott mint m. tisztviselő fakereskedelmi vállalat­nál működik. Az Orsz. Frontharcos Szövetség vezető tagja. Tagja továbbá több helybeli kultúrális egyesületnek. Felesége: Grünbaum Rózsi. Breuer István vaskereskedő. * 1905 Ilévizgyörk. Iskolái után a kereskedői pályára lépett, amelyben 1935-ben Aszódon önállósította magát. Fele­sége : Hermann Irén. Gy. Ágnes. Brezenszky Károly földbirtokos. * 1875 Tápióbicske. önálló gazdálkodó 1902-ben lett és azóta vezeti szőlő­­gazdaságát. A mezőgazdasági kiállítá­son, valamint a balatonfüredi kiállítá­son aranyérmet nyert, a budapesti sző­­lőszeti és barászati kiállításon ezüst és bronz érmet. Saját termésű borait Bu­dapesten lévő borkimérésében mérik. Tagja a k. képv. test-nek. a kisgazda körnek, az OKH-nak. Brill Frigyes * 1870-ben Szegeden. Ugyanott végezte tanulmányait. Jelen­legi üzemét 1936-ban vette át. Brozoményi József hentesmester. * 1909 Jászkarajenő. Iskolái után a hen­tesipart tanulta ki és abban Budapes­ten 3 évig, mint segéd dolgozott. 1930- ban lett önálló Jászkarajenőn és azóta vezeti üzletét. A MOVE, dalárda és kaszinó tagja. Édesatyja néhai B. László kőművesiparos volt és a hábo­rúban hazája védelmében hősi halált halt. Felesége: Dósa Ilona. Bruck Adolf szőlő- és földbirtokos. 1870 Dunaszentbenedek. Iskoláit Pak­son végezte, mely után a kereskedői pályára lépett. 1896-ban Abonyban di­vatárú üzlet vezetését veszi át, melyet 1921-ig vezet. Ekkor üzletét beszün­teti és 36 holdas birtokot vásárol, mely­ből 14 hold szőlő és 22 hold szántó. 1916-ban bevonult a 68. gy. e.-hez s az összeomláskor mint őrmester sze­relt le. Felesége: Krausz Malvin. Bruncsálc András kereskedő. * 1904 Bugyi. Iskolái után a kereskedői pá­lyára ment, amelyben kiképezve magát 1932-ben lett önálló Örkény-Váradi­­telepen. 1933 óta Alsóhernádon vezeti fűszerüzletét. Felesége : Csókási Teréz. Brunner Ferenc kőbányatulajd. és kőfaragóm. * 1877 Pilisborosjenő. Is­kolái után édesatyja által 1882-ben ala­pított kőbányát és kőfaragó üzemet vette át. Üzemét azóta megnagyobbí­totta és 25—30 munkást foglalkoztat. Jelenleg ő vezeti az ürömi lapos kőbá­nyát is. 1914-ben a mozgósításkor bevonult a 7. hidász zlj.-hoz, melynél békében is és ezredével a szerb harc­téren 43 hónapi szolgálatot teljesített. A br. v. é. és Kcsk. tulajdonosa. A község közéletében fontos szerepet tölt be, a k. képv. test. t., volt k. közgyám és elnöke az egyháznak, valamint a Credonak. Felesége: Stamp Erzsébet. Gy. Ferenc, Béla, Károly, Ágnes, Er­zsébet és Mária. Felesége 1915 május- 25

Next

/
Thumbnails
Contents