Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

Borsay István rk. plébános. * 1890 Soltvadkert. Középiskoláit Kalocsán végezte. 1915-ben szentelték fel. Paropán káplán, Szilkerek, Péterréve, Palánka, Baján bittanár, Tapolca, Kalocsa, Nagybaróti plébános s 1929- től Kiskőrösön fejt ki áldozatos munkát. Az Oltáregylet megalapítója, a Mária kongregáció, a Crédó, a kath. Legényegylet stb. vezetője. Községi képv. test. tag. Petőfi Casinó, Stefánia, Mansz. stb. vezető és irányító tagja.

id. Borsi Lajos k. bíró, gazdálkodó.

* 1880 Úszód. A gazdálkodást édesatyja mellett .sajátította el. A világháború alatt a 19. vadászzászlóaljnál teljesített szolgálatot és az orosz fronton megsebesült, majd leszerelt. 1933 óta k. bíró Ezt megelőzően volt esküdt és II. bíró, képv. test. t. és presbiter. A Hangya fel. biz. tagja, a ref. olvasókör vm tagja, a telkes gazdák szöv.nek és tűzoltó t. elnöke.

/ Borsódi Latinovits Ödön oki. gyógyszerész. * Cegléden 1097-ben. Középisk. érettségi s a gyógyszerészi vizsga letétele után 1934—35-ben Csongrádon gyakornokoskodott. Majd 1935-ben édesatyja gyógyszertárát vette át Ceglédbercelen és azóta közmegelégedésre látja el hivatását. Régi nemesi család sarja. A gyógyszertár új alapokra helyezése s a közegészség terén nagy érdemei vannak.

Boschán Ferenc műszaki igazgató.

* 1893 Ada. Iskoláit Újpesten végezte. Atyja cipőgyárában sajátította el a szakmát. 1924 óta önálló gyártulajdonos. A világháborúban 40 hónapig szolgált. Több hadikitüntetés tulajdonosa.

Borvendég Deszkás Gusztáv áll. el. isk. igazgató. * 1893 Budapest Oklevelét 1912-ben a Kiskunfélegyházi tanítóképzőben szerezte, a Zeneakadémián középiskolai tanításra jogosító énektanári oklevelet nyert. Pályáját a keceli r. k. felekezeti iskolában kezdte. 1928 óta működik helyben. Résztvett a világháborúban, az orosz, szerb, román, olasz harctereken küzdött, egyszer sebesült. 1918-ban mint hadnagy szerelt le. Kit.: Sig. Laud, a kardokkal, Kcsk., seb. é. A keceli forradalomnak egyik vezetője volt. Több zeneműve jelent meg. NÉP tag, az r. k. község tagja.

Boskovits Ernő a Szántó Adolf cég tulajdonosa. * 1881 Középnemesapáti. Középiskoláit Nagykanizsán végezte. Itt érettségizett 1901-ben. 1914-ig mint banktisztviselő szolgált. Ekkor bevonult a 48. k. gy. e.-hez. Az orosz és román harctereken 38 hónapot töltött. Mint őrnagy szerelt le. Kit.:

III. o. k. érd. k., e. kát. érd. kér 2-szer, br. v. é., Kcsk. és török vasfélhold. Frontharcos Szöv. tagja. Felesége: Rizenstein Karolin.

nagybossányi Bossányi Jenő oki. gyógyszerész- * 1897. Temesvár, Érettségit Budapesten tett 1915-ben. Utána bevonult a 30. h. gy. e.-hez és a román, olasz frontokon küzdött. 1918- ban a piavei offenzivánál megsebesült és az összeomlásig teljesített szolgálatot. Zászlósi rangban szerelt le. Kit.: II. o. e., br. v. é., Kcsk. 1920. nov. 20-án megszerezte a gyógyszerészi oklevelet. Később három évig Pilisvörösváron, mint gyógyszertár bérlő működött és 1925 óta Bugyi községben saját gyógyszertára van. K. képv. tag, helyi frontharcos csoport és az rk. egyházközség számvizsgáló bizottságának elnöke. Felesége: Weisz Rózsa.

Botika Károly ny. törvényszéki főigazgató. * 1871 Nemeskajol. Középisk. érettségi megszerzése után Galántán dr. Pápai Ignác ügyvédi irodájában dolgozott, majd a rétsági kir. járásbíróság iroda-segédtisztje lesz. Itt 6 évig szolgál. Pozsonyba kerül a kir. főügyészséghez irodatisztnek. Onnan a szegedi kir. ítélőtáblához irodavezetőnek, majd a szegedi kir. törvény • székhez iroda-igazgatónak nevezték ki. Itt érte a főigazgatói kitüntetés. 1923- ban vonult nyugalomba. Felesége: Szabó Mária.

Bozóki János szabómester. * 1910. Kiskunmajsán. Isk. elvégzése után a szabó ipari munkára lép s felszabadulása után Halason és Kecskeméten, mint segéd fejeszti szakismereteit.

1935-ben saját szorgalmából megalapítja mostani virágzó üzletét Kiskunmajsán. Képzett női- és férfiszabómester. Ipartest, tag. Felesége: Dinics Etel.

Bozlék Mihály szeszfőzde tulajd. * 1884 Galgahévíz. Az iparos iskolát Jászberényben végezte, majd gazdálkodott apja mellett. 1914-ben hadbavonult, csak a háború befejezésekor szerelt le. Utána ismét gazdálkodni kezdett. 1920 óta a Hangya elnöke. K. képv. test. tag, a r. k. egyháznak pénztárnoka, az Iparoskor tagja. 1929 óta szeszfőzde vállalkozó és tulajdonos. Felesége: Bencze Borbála.

Bódy Pál ág. h. ev. esperes. * 1885 Rimalecsó. Középiskoláit Rimaszombaton, theológiai tanulmányait Eperjesen és Sopronban végezte. Mint segédlelkész Orosházára került, majd 1912- ben Tápiószelére, hová rendes lelkésznek választották. 1924-ben az egyházmegye az esperesi teendőkkel bízza meg. Az egyház 1838-ban lett anyaegyházzá. Temploma 1826-ban épült. A lelkészséghez tartozik: Farmos leányegyház, Tápiógyörgye, Üjszász és Zagyvarékás szórványok. Az ev. hívek száma 700. Tagja a község képv. testnek s a Társaskörnek, alelnöke a Lev. Egys.-nek. Élénk és tevékeny részt vesz a község valláserkölcsi, kulturális, hazafias és társadalmi életében. Felesége: Tóth Margit.

Bógner Manó nyersbőrkereskedő. * 1888 Szepesgyörke. Iskoláit Késmárkon végezte és ugyanott tanulta a

szakmáját is. 1920-ban lett önálló Újpesten, ahol azóta, vezeti nyersbőrkereskedését és faggyúolvasztó üzemét. A világháborúban részt vett, a fronton 8 hónapig volt. Felesége: Gerő Gizella, Gy. Klára.

Bóna Imre k. el. isk. tanító. * 1884 Ráckeve. Középiskoláit Kunszentmiklóson végezte, a tanítói oklevelet 1904-ben a nagykárolyi ref. tanítóképzőben nyerte. Pályáját, mint tanító Pokolthegyen (Ráckeve) kezdte meg, hol azóta is folytatja pedagógiai munkásságát. Az O. K. H.-ba 1922- ben lépett, mint könyvelő, az intézetet idők folyamán életképes intézménnyé alakította át, melynek 1935 óta ügyv. igazgatója. 1914-ben bevonult a világháborúba. Az orosz frontra kerül, hol

1915-ben fogságba esett, honnan 1921- ben szabadult. Társadalmi állásánál fogva, minden helyi kultúrális intézmény tagja. Felesége: Hofbauer Cecilia.

Bödör József szőlőkezelő. * 1898 Budapest. A szakiskolát Budapesten és Sopronban végezte. Ennek elvégzése után a túrái uradalomban nyert alkalmazást és 2 év óta vezeti az uradalom szőlőgazdaságát. Felesége: Beck Irén. Egy gyermekük van.

Bölcs István m. kir. áll. főerdőőr. * 1879 Kéthely. Iskoláit Veszprémben, az erdőőri szakiskolát Temesváron végezte 1911-ben. Utána a lippai kincstári erdészet szolgálatába lép.

1920-ban Kecskemétre a homokkísérleti telepre jön, ahol 1928-ig teljesít szolgálatot. 1929-ben Mendére költözik s a gyümölcstermelés első úttörője lesz. Könyvtára 120 kötetből áll. Felesége: Szívós Julianna. Gyerm. István ig.-tan., Erzsébet férj., Ilona és Gyula.

Böszörményi István szikvízgy. * 1912 Jászkarajenőn ősrégi helyi gazdálkodó családból. Atyja néhai B. László gazdálkodó volt és a világháborúban életét áldozta a haza oltárán. Ö iskolái elvégzése után a hentesiparban képezte ki magát, majd mint segéd fejlesztette szaktudását. 1935- ben szikvízgyártó üzemet létesített, mely egy töltőállomással működik. 3800 üveget hoz forgalomba. Felesége: Terjeki Valéria, gyerme. Éva.

Dr. Böttger Elemér orvos. * 1907 Margita. Érettségit 1926-ban Nagyváradon tett, egyet, tanúim. Kolozsvárott, Szegeden és Budapesten végezte. Orvosi diplomát 1934-ben nyert. Pályáját Istvándon kezdte meg, majd a budapesti közkórházban mint kinevezett s. orvos folytatott orvosi gyakorlatot. 1938 óta Hartán mint magán- és OTI. körzetű orvos folytat működést.

Bőhm József utóda Slezák Anna tűzifa és szénkereskedő, Sashalom. 15 évvel ezelőtt alapította az üzemet