Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

Barta Miklós ny. m. kir. cs. tiszt­­helyettes. * Gerenden, 1883-ban. Szü­lei otthonából 1895-ben bevonult az 50. cs. k. gy. e.-hez s a csendörség kötelékébe nyert beosztást s mint ilyen Erdélyben és bpesti kerületnél telje­sít szolgálatot. 1922-ben 25 évi szolgá­lat után, mint tiszthelyettes nyuga­lomba vonult. A háború alatt szerb és olasz harctereken, mint csendőr sza­kaszparancsnok teljesített szolgálatot. Kitüntetései: Kor. ar. érd. kereszt, II. o e., br. v. é., Kcsk stb. Felesége: Balog Julianna. Barta Pál ny. MÁV. fűtő. * 1888 Kishegyes. Iskoláinak elvégzése után a MÁV. szolgálatába lépett s 1935-ben vonult nyugalomba. Csekély nyugdíja mellett föld- és szőlőműveléssel fog­lalkozik. A háború alatt közszolg. ér­dekből felmentés alatt állott. Felesége: Haris Ilona. Két gyermekük van. Bartal József földbirtokos. * 1864 Jászberény. Iskoláinak elvégzése után a családi birtokon gazdálkodott. Az ősi családi birtok 316 k hold volt, me­lyet 476 k. holdra gyarapítóit. 1887— 88-ban katonai szolgálatot teljesített Bpesten az 1. h gy. e.-nél. A róm. kath. egyház világi elnöke s tagja a község képv. test.-nek. Birtokának nagy részét gyermekei között felosz­totta s ezek önállóan gazdálkodnak. 7 gyermek volt, kik közül József a világháború alatt mint tart. hadnagy hősi halált hal. Felesége: Koháry Verona, gyerm. Péter, Bálint, Er­zsébet, Ilona. Bartalos Tivadar k. tanító. * 1903 Kisroszmóly. Tanítóképzőt Esztergom­ban végezte 1923-ban. Végzett ezenkí­vül levente, tűzoltó, légoltalmi és mezőgazdasági tanfolyamot is. 1923 óta Üllőn tanít és 1928-ban lett kán­tortanító. Tűzoltó testület parancsno­ka, rk. kör titkára, rk. énekkar kar­nagya, Hangya Szöv. ig. tagja és a gazdasági továbbképző iskola igazga­tója. Felesége: Mihalik Irén, oki. ta­nítónő, aki szintén Üllőn működik. Gy. Tivadar és Márta. Basics Imre oki. tanító. * 1891 Bajnok. A tanítóképzőt Kalocsán vé­gezte és 1911-ben nyerte oklevelét. Azóta Felsőpálospusztán mint tanító működik. 1916-ban bevonult a 31. gy. e.-hez, mellyel az orosz fronton küz­dött és az összeomláskor hadnagyi rangban szerelt le. A br. v. é. és Kcsk. tulajdonosa. Az Üj Barázda volt mun­katársa. Baskay Dezső fényképész. * 1875 Budapest. Középiskolái elvégzése után elsajátította a fényképészeti ipart. Több városban működött, külföldön is gya­rapította szakképzettségét. 1908-ban alapította Vácon fénykékészeti műter­mét. Számos intézmény tagja. A világ­háborúban is résztvett, a tábori csend­őrségnél teljesített szolgálatot. néhai Bathó Károly földbirtokos. * 1871 Kiskunlacháza. Iskolája elvégzé­se után gazdálkodni kezdett és egész életét szorgalmas munkával eltöltve 1936 máj. 20-án halt meg. Özvegye Földi Emilia, gyerm. Julianna, Ká­roly, Emilia, István. A gazdaságot je­lenleg fia Károly vezeti és a 182 hol­das birtokot intenzíven, belterjes gaz­dálkodással művelteti meg. Batta Árpád ref. lelkész. * 1891 Budapest. Középiskoláit és teológiai tanulmányait is ugyanott végezte és 1914-ben avatták pappá. Pályáját Tol­namegyében kezdte, majd Kiskunlac­­házán, a budapesti Jánostemplom­­ban, Som községben és Bisén műkö­dött. 1919-ben került Kovácshidára, onnan jött Rákosligetre, ahol 1920 jú­nius 3-án választották meg lelkésszé. A vöröskereszt e. és polgári kör tagja. Felesége: Kopetczy Olga. Gy. Árpád. Bauer Gábor tejüzem tulajdonos. * 1878 Abony. Iskolai tanulmányait és szakismereteit Abonyban végezte. Fel­­szabadulása után Abonyban, majd Bpesten önálló kereskedő. 1917—1928. Ibay Dezső gazdaságában működött, majd 1928-ban megalapítja tejüzemét. A világháború alatt a zágrábi élelme­zési raktárban teljesített kát. szolgá­latot s 1917-ben, mint 33 °/o-os rok­kant tizedesi ranggal szerelt le. Fele­sége: Berényi Mária. Bauer József háztulajdonos. * 1830 Csepel. Középiskolái után atyja bir­tokán gazdálkodott, 1904-ben lett ön­álló, 1910-ben malmot építtetett, mely üzemét eladta, utána borkereskedés­sel foglalkozott évekig. Majd munkás­házakat építtetett és azokat tovább­adta. 1933-tól magánzó, 1926-tól me­gyei törv. hatósági biz. tagja, a r. k. egyháznak gondnoka. Felesége: néhai Petz Ilona. Bauer Mór rőföskereskedö. * 1866 Kunszentmiklós Iskolái után a szabó­iparban szabadult fel. 1891-ben önálló­sította magát. Katonai szolgálatot bé­kében 1889-ben, a világháború alatt 1916-ban mint népfölkelő teljesített. Dusnokon 1938-ban telepedett le, ahol azóta vezeti üzletét és szabóműhelyét. Dr. Baurth Aadár közkórházi főor­vos. * 1894 Vijevő. Bonyhádon érett­ségizett. A budapesti tudományegyete­men szerzett diplomát 1919-ben. 1922 óta a kórház belgyógyászati osztályán főorvos. A HONSz vm. tagja. Több há­borús emlékérem tulajdonosa. Hadirok­kant. A Lehel polg. lövész egylet ve­zető tagja, stb. Bauer János gazdálkodó. * 1871 Ráckeve. Katonai szolgálatot a 32. gy. e.-nél teljesített, majd a hentes- és mészáros ipart tanulta ki és abban 1918-ig önálló volt. Azóta saját birto­kán gazdálkodással foglalkozik. 1916- ban bevonult a 32. gy. e.-hez és 1 évi háborús szolgálata után tizedesi rang­ban szerelt le. Felesége: Radovícs Teréz 1936-ban meghalt. Bauer és Teleki tejüzeme Abony. Az üzem 1928-ban létesült. Alapítói Bauer Gábor és Teleki Emil. 5 helyi­ségből áll, Alfa-Separator gépekkel fel­szerelve. Trappista sajt, teavaj és túró készítésére berendezve. Napi termelése 1000—1500 liter tej. Üzletköre Abony, Bpest, Cegléd, Szolnok. Üzletvezető Teleki Emil. Bay István vendéglős és gazdálkodó. * 1892 Alsónémedi. Gazdálkodással kora ifjúsága óta foglalkozik és 1912- ben soffőrvizsgát tett Budapesten. 1913-ban tényleges katonai szolgálatté­telre vonult be az 1. h. e.-hez, amely­­lyel a világháborút is végigküzdötte az orosz és román hadszíntereken. Két­­ízben sebesült meg, a II. e. és br. vé. tulajdonosa, tizedesi rangban szerelt le. Ezután gazdálkodással és teherautó­fuvarozással foglalkozott. 1936-ban ven­déglőt is nyitott. A kép. test. tagja, fivére néhai B. Pál az orosz fronton hősi halált halt. Felesége: Debreczeni Berta. Családja nemesi eredetű. Bayer János kereskedő. * 1879 Nagykovácsi. Középiskoláit Eszter­gomban végezte, majd birtokán gazdál­kodott. 1906-ban nyitotta meg jelenlegi üzletét. Katonai szolgálatot az 1-es honvédoknál tett és az általános moz­gósításkor ezredével az orosz harc­térre vonult. 1918-ban szerelt le. A Kcsk tulajdonosa. Tagja a vm. th. biz. községi képv. test.-nek, az egyház vi­lági elnöke, iskolaszék gondnoka. Fe­lesége: Wéber Katalin. Bazsa Máté vegyeskereskedő. * 1891 Szánk. Iskoláit ugyanott végezte, majd szülei gazdaságában dolgozott. 1912- bon a 7. huszár e.-hez vonult be és ezredével a mozgósításkor a szerb, orosz, román és olasz frontokon küz­dött. Kit. II. o. e. v. é. és br. v. é., Kcsk. 1922—33-ig a csendőrség köte­lékében teljesített szolgálatot és sza­kaszvezetői rangban nyugalomba vo­nult. Azóta Fajszon, mint vegyeskeres­kedő működik. A frontharcos csoport, és önk. tűzoltó e. és P. L. E. és vö­röskereszt tagja. Felesége: Csombár Mária Bácskay Béla áll. elemi iskolai igazgató. * 1894 Yajszka. Középisko­láit Palánkán, a tanítóképzőt Baján vé­gezte, 1914-ben nyerte oklevelét és ugyanakkor képesítették horvát nyelvű tanításra is. Ugyanez évben bevonult háborús szolgálattételre és az orosz oláh. olasz és szerb hadszíntereken az összeomlásig 46 hónapi fegyverszolgá­latot tejesített. Emi. fhdgy. Kit.: Sig. Laud, a kardokkal a v. é. szalagján, I. o. v. é., Kcsk., Háb. eml. é. Több tanító egyesület t. Taksonyban 1919 óta működik. Felesége: Kicsindy Ilona oki. tanítónő. 1919 óta szintén Tak­sonyban működik, a helyi Mária kon­gregáció vezetője, a Nép. női csoport­jának elnöke. 13

Next

/
Thumbnails
Contents