Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
I. rész - Dr. Szalai Tibor: Pest vármegye földtani viszonyai
hidrogének keletkezésénél főleg kocsonyás állományú állatok jönnek számításba. Ezek az állatok sekély parti üledékekben halmozódhatnak fel. Ha ezek a felhalmozódott életmaradványok a további történések során megfelelő módon elzáródnak a külvilágtól, akkor keletkeznek a szénhidrogének. Áttekintettük Pest vármegye földtani fejlődését. Láttuk, hogy a különböző időkben a tér különböző tartalommal telik meg. Érezhettük sokszor: kezdődik valami. Láttuk: elmúlt, ami kezdődött. Sokféle kőzet képződött az időben. Láttuk azt is, hogy e különböző kőzeteket, a különböző Használt tartalmat mindig azonos erők hívták életre. Mindig a kéregmozgások emelték vagy sülyesztették a területet, így keletkeztek a szárazulatok, így jöttek az új idők új tengerei. Láttuk azt is, hogy a kéregmozgások átalakító ereje nem csupán az üledékek rendjéből olvasható ki, hanem a rétegek törései, hajlatai is tanúságot tesznek az erők munkájáról. Mindezek arra tanítanak bennünket, hogy a kövek, a bércek, a völgyek, a folyók élete is változó, nem öröktől valók, nem maradnak meg az idő végéig. Örök törvény szabja meg a dolgok menetét. E törvény a mozgás, a változás örökkévalóságában fejeződik ki. irodalom Férenczi /.: Adatok a Buda—Kovácsi hegység geológiájához. Földtani Közlöny. 1925 LV. Budapest. Ferenczi I. A rákospalotai sós-jódos gázos kút. Bányászati Kohászati Lapok. 1935 III. 22. Budapest. Halaváts Gy.: A neogén korú üledékek Budapest környékén. Földtani Intézet Évk. XVII. 2. füzet. 1910. Horusizky F.: Megjegyzések a Budapest környéki Burdigálien kérdéséhez. Földtani Közlöny LXIV. K. 10—12. sz. Kéz A.: A Duna visegrádi áttörése. Matematikai és Természettudományi Értesítő. L. 1934. Budapest. Noszky J.: Zagyvavölgy és környékének geológiai és fejlődéstörténeti vázlata. Annales Musei Nationalis Hungariei XX. 1923. Budapest. Noszky J.: A levantei forrásmeszek a pesti oldalon. Földtani Közi. 1925. LV. Pávai Vájná F.: Hőenergiabányászat és lehetőségei. Magyar Mérnök és Építészegylet Közi. 1932. III. 13—14. Schafarzik F.: A budapesti Duna baleoliydrografiája. Földtani Közlöny XLVIII. 1—6. 1918. Budapest. Posewitz A. G.: A budaörsi repülőtér talajviszonyai. (Hidrológiai Közlöny. XVI. 1936. Budapest. Schafarzik F. és Vendl A.: Geológiai kirándulások Budapest környékén. Budapest. 1929. M. kir. Földtani Intézet kiadása. Schmidt E. R.: Szénhidrogéneink vándorlásáról. Bányászati és Kohászati Lapok 1934. 19. sz. Szalai T.: tjj adatok Pomáz és környékének geológiájához. Földtani Közlöny. 1924. Budapest. Szalai T.: A szentendrei artézi kút. Hidrológiai Közlöny. VII—VIII. 1927— 1928. Szalai T.: Kontinentales Sarmatium aus Szentendre etc. Neues Jahrbuch f. Min. 1928. Szentes F.: Hegyszerkezeti megfigyelések a budai Nagykevély környékén. Földt. Közi. LXIV. 1934. Budapest. Vadász E.: Szén és petróleum. Budapest. Athenaeum kiadása. Vendl A.: A budai hegység kialakulása. Szent István Akadémia 2. K. 3. sz. 1928. Vendl A.: Jelentés Szentendre, Leányfalu, Dunabogdány és Pomáz környékéről. M. kir. Föld. Int. jelentése 1924-ről. Budapest, 1928. Vitális S.: Budapest Székesfőváros vízellátásának problémái Hidrológiai Közlöny. 1937. Budapest. Vitális S.: Békásmegyeri Pünkösdfürdő. Hidrológiai Közi. XVII. 1937. T. Roth K.: Paleogén képződmények eleiterjedése a Dunántúli Középhegység északi részében. Földtani Közlöny. LIII. 1923. Telegdi Roth K.: A várpalotai lignitterület. Földt. Közi. LIV. K. 1—12. sz. 1924. Teleki G. gr.: Adatok Litér és környékének sztratigrafiájához és tektonikájához. M. kir. Földtani Intézet Évk. XXXII. 1. fűz. 35 i*
