Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

III. rész. Pestvármegye adattára - Adattár

főjegyző. * 1888 Budapest. Kö­zépiskoláit és jogi tanulmányait ugyanott végezte és államtudori oklevelet I9l2-ben szerzett. Utá­na katonai szolgálatot teljesített, majd mint ügyvédjelölt működött. Később a budapesti kir. törvény­széken volt ioggyakornok és 1917 nov. 1-én Pozsony vármegyénél kezdte közigazg. pályáját, mint gyakornok. 1918 szeptember 30- án választották meg szolgabíró­nak és 1918 nov. 16-ától Nagy­szombatban, mint szolgabíró mű­ködött. A cseh megszállás miatt menekülnie kellett és 1919 ián. 15 óta megszakítás nélkül Pest­­vármegve szolgálatában áll, 1920 iún. 16-án választották meg al­jegyzővé. 1928 decemberében lett vm. tb. főjegyző, 1933 májusában árvaszéki ülnök és 1938 máius 10-én a vm. árvaszék elnökévé választották. Katonai szolgálatot a világháborúban a mozgósítás nanjától az összeomlásig téliesí­tett és résztvett a galíciai, kárná­­ti és Tsonzó-i harcokban. Emi. tüzérfőhadnagv. Kit.: TT. o. e. v. é., seb. é., Kcsk. A vm. testedző e. elnöke, a balatonfüredi üdülőház szöv. várm. delegált ig. tag., a magyar vöröskereszt vm. ellenőre, a légoltalmi liga számvizsg. biz. tagja. Felesége: Endre Etelka. Várhelyi József k. s. jegyző. * 1909 Nyitraardó. Budapesten a tudományegyetemen tett állam­vizsgát és Szombathelyen szerez­te meg a jegyzői oklevelet. Pá­lyáját Örkényben kezdte, mint jegyzőgyakornok, majd Ladány­­benén volt írnok és l934-ben La­­josmizsén, 1936-ban pedig Ujhar­­tyánban lett k. s. jegyző. 1930— 31-ben katonai szolgálatot teljesí­tett és zászlósi rangban szerelt le. Felesége: Langfelder Irma. Gy. Ágnes. Vári Mátyás k. főjegyző. * 1892 Császártöltés. Érettségit Ka­locsán tett, közig, tanfolyamot Egerben végzett. 1914—20-ig há­borús szolgálatot teljesített, az orosz fronton megsebesült, majd fogságba esett. Leszerelése után Császártöltésen, mint a. íi. jegyző folytatja pályáját. 1935-ben vá­lasztották meg k. főjegyzővé. Várszegi László közs. jegyző. * 1912 Várpalota. Felsőkereske­delmi iskolát Budapesten, jegyzői tanfolyamot Szombathelyen vé­gezte. 1932-ben teljesített katonai szolgálatot. 1937-ben került Ve­­csésre és azóta mint k. irodatiszt dolgozik. Vásárhelyi Nagy Antal k. fő­jegyző. * 1907 Makád. Budapes­ten érettségizett, a jegyzői tan­­folyamot Szombathelyen végezte. A közig, pályát 1926-ban Maká­don kezdte. Szabadszálláson 1934- ben s. jegyzővé választották, 1935- ben került Tassra és 1936- ban Tass község főjegyzőjévé választották meg. A Hangya szöv., az Önk. tűzoltó test., Polg. Lövész E. elnöke. Felesége: Weszely Irén. Gy. Antal és Edit. • Dr. vitéz Vereczkey Gyula kör és O. T. I orvos. * 1894 Horvát­­zsidány. Középiskoláit és egye­temi tanulmányait Budapesten végezte és 1927-ben avatták or­vossá. A világháború alatt mind­végig az 1. h. gy. e. kötelékében, majd a 6. h. gy. e.-del tüzvonali szolgálatot teljesített és az orosz fronton a 11. később a 17. h. gy. e.-del harcolt. Később orosz hadi­fogságba esett, ahonnan 1918 má­jus havában betegen került haza. Az egyetemi zászlóaljjal résztvett az ellenforradalmi megmozdulás­ban, Csaba Bajtársi E. alapitója és annak Timur Lenk törzsének vezetője volt. A Nemzeti Munka­­védelmi csoportnak volt tagja. 1918 novemberében lett főhad­nagy, 1934-ben a honvéd orvosi karba minősítették át főorvosi rangban. 1936 május 24-én a kor­mányzó vitézzé avatta, 1937-ben pedig eml. c. honv. ezredorvos­­sá nevezte ki. Kit.: I. és II. o. e. v., br. v. é., Kcsk., magyar-osz­trák és bolgár háb. eml. é. 1928. jún. 2-a óta Prónayfalva és Bo­csa községek körorvosa. Pa­rancsnoka a Prónayfalva önk. tüzoltótestületnek és a helyi lég­védelmi szervezőnek. A helyi is­kolán kívüli népművelési bizott­ságnak 4 évig volt gondnoka és a munkásságáért háromízben ré­szesült alispáni kitüntetésben. Tagja a vitézi rendnek, front­harcos szöv.-nek, MOVE-nek stb. Felesége: Szűcs Erzsébet. Gy. Imre Csaba és Gyula Attila. Dr. Vértessy István k. orvos. * 1889 Bihartorda. A debreceni ref. Collégiumban tett érettségit, orvossá a budapesti tudomány­­egyetemen 1912-ben avatták. Pá­lyáját a szentesi közkórházban kezdte meg. Innen bevonult há­borús szolgálattételre és az orosz, oláh, és olasz hadszíntereken tel­jesített szolgálatot. Kit.: Sig. Laud, a kardokkal a v. é. sz„ koronás arany é. k. a kardokkal v. é. sz., Kcsk., h. e. é. 1919 április 5. óta Harta községben, 1923-ban tisztiorvosi tanfolyamot végzett Budapesten. A NÉP já­rási elnöke. Felesége: Szablics Szidónia. Virág Móric vezető jegyző. * 1890 Csikszentsimonban. Csik­­somlyón érettségizett. Jegyzőgya­kornoki évei után 1913-ban bevo­nult katonának és csak az össze­omlás idején szerelt le. 1918—19-ben elvégezte a jegyzŐtanfolya­­mot. Mint segédjegyző Csikszent­simonban működött. Erdélyből magyar érzelmei miatt menekül­nie kellett. 1932-ben Tatárszent­­györgyön vezetőjegyzővé válasz­tották. Neje: Szaniszló Erzsébet. ifj. Virághalmi Árpád községi irodatiszt. *1901 Tura. Gödöllőn érettségizett. 1924 óta a veres­­egyházi községházán dolgozik. A MOVE ellenőre, a Tűzoltó Tes­tület alapítója és parancsnoka. Neje: Engelhardt Katalin. Dr. Voith József k. orvos. * 1892 Kolozsvár. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait ugyanott végezte, majd 1923-ban a bpesti tudomány egyetemen avatták or­vossá. l924-ben mint magánorvos kezdte meg működését Törökbá­linton, ahol 1932-ben O. T. I. és 1938-ban községi orvossá nevez­ték ki. Orvosi működése alatt a klinikákon különösen a bőr és nő­­gyógyászati osztályon képezte ki magát. 1914-ben a 21. h. gy. e.­­hez vonult be és ezredével az orosz harcokba vett részt. Kit.: koronás arany é. k., Kcsk., háb. eml. é. E. ü. hdgy. Tagja a k. képv. test.-nek és számos helyi és országos tudományos, hazafias és vallásos egyesületnek. Mint egyetemi hallgató négyszer volt Magyarország főiskolai gyorskor­csolyázó bajnoka és mint ilyen több arany és ezüst kitüntetést szerzett. Többízben képviselte Ma­gyarországot külföldön is, mint válogatott versenyző. Felesége: Berger Ilona, aki a világháború alatt az újpesti tartalék kórház egyik vezetője volt és ezért elis­merésben részesült néhai Győry Tibor államtitkártól. Dr. Wagner Richard k. orvos. * 1895 Ujverbász. Középiskoláit ugyanott, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és 1923-ban avatták orvossá. Pályáját a Bálint klinikán kezdte, majd az Erzsébet szanatóriumban volt alorvos. 1927- ben lett k. orvos. Az O. T. B. A. és Stefánia vezető orvosa. 1915— 18-ig az orosz, oláh és olasz harctereken küzdött. A Sig Laud, tulajdonosa, hadnagyi rangban szerelt le. A MOVE, Casinó, képv. test. és Epol tagja. Régi orvosi családból származik, atyja és nagyatyja is orvos volt. Dr. Winkler Béla k. orvos. * 1906 Zagyvarákos. Középiskolá­it Szolnokon, egyetemi tanulmá­nyait Budapesten végezte és 1932- ben nyert orvosi diplomát. Kiin. és kórházi gyakorlatot Budapes­ten folytatott. 1932-ben Zagyva­rákoson kezdte meg pályáját, mint magánorvos. Ezenkívül a MÁV. és a Gyermekmenhely or- , 160

Next

/
Thumbnails
Contents