Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

III. rész. Pestvármegye adattára - Adattár

teljesített. Tart. hadnagy. Kit.:

I. és II o. e. v. é. és bronz v. é., porosz harcos érdemérem. Átlagon felüli háborús teljesítményeiért 1926. jún. 20-án a Kormányzó vitézzé avatta.

Dr. Szentgyörgyi István vm.

közig, gyakornok. * 1915. Vác. Vácott tett érettségit. 1987-ben avatták doktorrá a Budapesti Tudomány Egyetemen. Ugyanez év októberében nevezték ki Pestvármegyéhez.

Szentes Rezső k. a. ü. jegyző. * 1891 Újpest. Pályáját, mint jegyzőeyak. Dunakeszin kezdte meg 1908-ban. 1914-ben lett a. ii. aljegyző és 1919-ben választották meg a. ü. iegyzövé. Azóta e minőségben teljesít szolgálatot. 1928 óta a Dunakeszi-i k. hitelszövetkezet vezetője. A világháboriiban a 32. gy. e.-del, majd a 68. gy. e.del a szerb, román, olasz frontokon téliesített szolgálatot. Kit. e. é. k. a v. é. szalagián, Kcsk., mint hdj. őrm. szerelt le. A helyi rk. egyházközség világi elnöke, az Önk. Tűzoltó E. vm. t., a légoltalmi liga helyi elnöke, a Nemzeti Munkavédelem helyi h. vezetője, stb. Felesége: Németh Emma, a hitelszövetkezet könyvelője.

Szenessy Gyula k. főjegyző. * 1880 Dunapataj. Iskolái elvégzése után a közigazgatási pályára lépett. A tanfoiyamot elvégezve

1908-ban Dunapataion megválasztották k. s. jegyzőnek. 1910-ben Dömsöd községben adóügyi jegyzőnek és ugyanitt 1981-ben k. főjegyzőnek választották. 1910—20- ig a vm. th. biz. tagja volt. A községbe a villanyvilágítás bevezetése is az ő ideje alatt történt, valamint a hősök szobrának felállítása. Első felesége néhai Matos Mária. Ebből a házasságból két gyermek született Gyula és Lenke. Második felesége: Bentheim Klára. Gy. Klára.

Székely Mihályné szül. Weisz Tda k. irodatiszt. * 1902 Alberti. Négy középiskolát Monoron végzett és 1917 óta áll Alberti község szolgálatában. Előbb mint dijnok, 1922 óta pedig mint megválasztott k. irodatiszt működik. Férje Pilisen malomtisztviselő. Két gyermekük van.

ákosfalvi Székely Sándor községifőjegyző. * 1881 Hunyadmegyében. Középiskoláit Sátoraljaújhelyen, Sárospatakon és Budapesten, a jegyzői közig, tanfolyamot szintén Bpesten végezte. Közig, pályáját Szarvason kezdte, majd 1926-ban Kunszentmiklós főjegyzője lesz. A háború alatt közszolg. érdekből felmentették. Mint főjegyző az O. F. B. peszéradacsi

kir. uradalom vagyonváltság földből 680 hold legelőt szerzett a községnek. A Sport-uszoda, a Tejszövetkezet, a Gyékényfonó háziipar meghonosítása s az országzászló felállítása az ő nevéhez fűződik. Vezetője és irányítója a község kultúrális és társadalmi egyesületének. Felesége: Schläger Izabella.

néhai Szirmúk László k. főjegyző. *1887 Ujkécske. Középiskoláit Vácott, a jegyzői tanfolyamot Budapesten végezte és pályáját szülőfalujában Ujkécskén kezdte. Önkéntesi évét a 29. gy. e.-nél absolválta és ezredével végigküzdötte a szerb és orosz fronton a világháborút és 1916-ban orosz fogságba esett, ahonnan 1919 júliusában szabadult. Emi. főhadnagy, a Kcsk., háb. e. é. és seb. é. tulajdonosa. 1915 május 19-én Sződ főjegyzőjévé választották, de állását nem foglalhatta el, mert felmentésekor már orosz hadifogságba esett. A jegyzőséget a leszerelése után vette át és azóta a község fejlődését munkásságával nagyban előmozdította, ő alapította meg a községi központi szeszfőzdét, valamint nevéhez fűződik a község elektrifikálása is. Felesége: Schnapp Melánia. Gy. László joghallgató.

Sztakó Mátyás k. főjegyző. * 1903 Szakmár. Középiskoláit Kalocsán és Kiskunhalason, a jegyzői tanfolyamot Egerben végezte. Működött Szakmáron, Bogyiszlón, Kalocsán, Bátyán és Drágszélen, ahol 1932 dec. 23-án választották meg főjegyzővé. A helyi egyesületek vezetője.

Szüts Lajos k. főjegyző. * 1880 Budapest. Középiskoláit Jászberényben a közigazgatási tanfolyamot Budapesten végezte. Pályáját Tiszaugaron kezdte meg, majd működött Boldog, Kálósemlye, Pánd, Zagyvarékás és Lajosmizse, majd Tápiószentgyörgy községekben. Az utóbbi helyeken már, mint vezető főjegyző. 1914 óta Pusztavacs község főjegyzője. A vármegyei jegyző egyesület alelnöke, az országos jegyző E. vm. és lapbizottságának tagja. A községi közlöny munkatársa. Felesége: Nagy Jolán. Gy. Lajos oki. jegyző, Jolán, József és Éva.

T.

vitéz Takács Imre k. főjegyző. * 1895 Békés. Középiskoláit u. o., a jegyzői tanfolyamot Szombathelyen végezte. Pályáját Balmazújvároson kezdte meg, majd Tápiószecsőn, Soltvadkerten, Miskén, Homokmégyen működött. 1933- ban választották meg Szakmár község főjegyzőjévé. 1915 elején

bevonult a 4. h. gy. e.-hez, mellyel az orosz és olasz fronton küzdölt és megsebesült. Mint 50°/o-os rokkant az összeomláskor szerelt le. Kit.: katonai é. k., Sign. Laud., I. és II. o. e. v. é. és br. v. é., Kcsk., seb. é. és háb. e. é. Vitézzé 1938- ban avatták. Felesége: Keller Mária Magdolna. Gy. Zsuzsanna, Mária Magdolna és Imre.

Takács László k. főjegyző. * 1886 Pécel. Budapesten tett érettségit és ugyanott végezte a jegyzői tanfolyamot is. 1914-ben bevonult és résztvett az orosz harcokban. Kit. hadiékítményes III. o. katonai é. k., Sig. Laud., Kcsk. és kétízben írásban kapott elismerést. Emi. főhadnagy. Leszerelése után Pécelen lett aljegyző és 1919-ben választották meg a község főjegyzőiévé. A legeltető társulat megalapítója, 1923- ban a Falu Szövetséggel karöltve megrendezte a falu fejlesztő kiállítást, ő létesítette a hősök szobrát és megalapította a népművelési bizottságot, Stefánia Szövetséget, Levente E-t, polgári iskolát és a mozgószínházat. Több helyi E. elnöke, a Pécel c. lap szerkesztője és kiadója.

Tarnay Béla k. főjegyző. * 1883 Laiosmizse. A cs. és kir. Hadapród iskola elvégzése után a gróf Nádasdy 9. huszárezred tényleges tisztje lett. 1908 aug. 1-én kilépve a hadsereg kötelékéből. mint jegyzőgyakornok folytatta pályáiát, majd 1910 dec. 15-én a jegyzői vizsga letétele után Cinkotán lett a. ü. jegyző. 1916. aug. 14-én pedig Rákoskeresztur vezető főjegyzőjévé választották. A mozgósításkor bevonult és 1914 dec. 7-ig harctéri szolgálatot teljesített, amikor közérdekből felmentették. A kommün alatt mint túsz a gyüjtőfogva Ausztriában az osztrákok, mint magyar menekültet internálták, s az internáló táborban öszszegyüjtött tiszti zlj.nak volt tagja. 1919 aug. 1-én Lehár ezredes vezérletével vonult az országba a törvényes rend helyreállítására, mint fegyveres alakulat tagja. Felesége: Fejes Teri. Gy. Béla.

Dr. Tarnay István k. orvos. * 1898 Szabadka. Az egyetemet 1923-ban Budapesten végezte. Budapesten kezdte működését mint kórházi és magánorvos, 1925-től a községi orvos és OTI orvos. Résztvett a világháborúban, 1917- ben szerelt le, mint önkéntes tizedes. Kamara, községi képv. tag, a Gróf Széchenyi István e. elnöke.

tárni Tarnóy János s. jegyző. * 1907 Szombathely. Középisko-158