Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

III. rész. Pestvármegye adattára - Adattár

telszövetkezet részére házakat vá­sárolt. Részt vesz a község min­den hazafias és társadalmi meg­mozdulásában és lelkes vezetője az általa vezetett egyesületeknek. Elnöke a Hitelszövetkezetnek, a községi iskolaszéknek, a Járási Jegyző Egyes, alelnöke, a MOVE és több kultúrális és hazafias e. vezetője, dísztagja. Felesége: Gábor Veronika. Gy. Endre a jászkarajenői Hitelszöv. ügyveze­tője és Margit. Lendvay Kálmán k. főjegyző. * 1885 Tápiószentmárton. Közép­iskoláit Vácott végezte, hol 1905- ben tett érettségit. A közigazga­tási tanfolyamot Bpesten 1908- ban végezte és mint gyakornok, pályáját Tápiószentmártonon kezdte meg. 1909-ben segédjegy­zővé választották, ugyanott mű­ködött 1912-ben történt tápiósági veztő jegyzővé való kinevezésé­ig, hol a mai napig is működik. Felesége: Szabó Ilona. Dr. Lengyel László k. orvos. * 1900 Ujfehértó. Középiskoláit Ungváron és Debrecenben, egye­temi tanulmányait Budapesten 1926-ban végezte, amikor az or­vostudomány doktorává avatták. 1928 óta Budakalász községi or­vosa. Felesége: Noszlopy Sarolta. Losonczi Lajos vezető jegyző. * 1882 Pécel. A váci kegyesrendü gimnáziumban érettségizett. Jegy­zői oklevelét 1906-ban Budapes­ten szerezte. 1910-ben választották Pápiósüly vezetőjegyzőjévé. A román megszállás alatt elhurcol­ták és 6 hónapig börtönben tar­tották. A th. biz. tagja. Lovászy Gábor vm. szolgb., alis­­páni titkár. * 1903 Bpest. Közép­iskoláit a bpesti Piarista és ref. fő­gimnáziumban végezte és 1921- ben tett érettségit. Egyetemi ta­nulmányait is Bpesten végezte. 1922-től 1926-ig tanársegéd volt az alkotmányos jogtörténeti tan­széken, Király professzor mellett. 1928-ban lett államtudor és 1929- ben jogi doktorrá avatták. Ugyan­ez évben lépett Pest vármegye szolgálatába. Községi működése után a jegyzői oklevelet is meg­szerezte 1932-ben. 1936-ban az or­szággyűlési képviselő választás alatt a ráckevei járásban műkö­dött, majd a gödöllői járásban helyezték át, ahonnan 1938 január 15-én rendelték be szolgálattételre a központba. Vármegyei sport e. választmányának és a MOVE-nak tagja. Dr. Lukács János s. jegyző. * 1906 Szabadszállás. Érettségit Kunszentmiklóson tett 1924-ben. Jogtudományi diplomát a buda­pesti Pázmány Péter Tud. Egye­temen 1931-ben nyert. A jegyzői oklevelet Szombathelyen a köz­­igazgatási tanfolyamon 1933-ban szerezte meg. 1933—1934-ig Kun­szentmiklóson segédjegyzői minő­ségben működött. 1934-ben meg­választották Szabadszálláson a község s. jegyzőjévé és itt telje­sít szolgálatot mind a mai napig is. M. Néhai Majerszky Vilmos ny. k. főjegyző. * 1886 Abony. Közép­iskolái elvégzése után a közig, pályára lépett és Abonyban a sozlgabírói hivatalnál kezdte mű­ködését. A jegyzői oklevél meg­szerzése után Kocsér község vá­lasztotta főjegyzőjévé 1886-ban. 40 éven át vezette a község ügye­it és 1930-ban halt meg a község lakossága osztatlan részvéte mel­lett. 25 éves jubileuma alkalmá­ból megírta a község történetét. Felesége: Csányi Terézia oki. óvónő, aki mint óvónő Győrött 7 évig működött. Gy. Terézia, László, Erzsébet, Ilona és Lajos. Matolcsy Kálmán ny. főjegyző. * 1880 Remete. Középiskoláit Nagyváradon, a jegyzői tanfolya­mot Bpesten végezte, hol a jegy­zővizsgát kitüntetéssel tette le. Több évi aljegyzői működés után 1907-ben Aszód járási székhely főjegyzőjévé választották meg. Nevéhez fűződik a község járdái­nak keramit téglával való burko­lása, a villamos világító beren­dezése, a Petőfi algimn.-nak fő­gimnáziummá fejlesztése, az új gimn. épület létesítése, a kisded­óvoda államosítása, a községi vásártelep létesítése, a Sportpálya és tűzoltó szertár létesítése stb. 1930- ban, 34 évi szolgálat után nyugalomba vonult. Felesége: Gorove Vilma. Gy. Margit, férj. dr. Ravasz Dezsőné, ezüstkoszo­rús rádióénekesnő és dr. M. Kálmán. Dr. Mazur Gyula k. orvos. * 1902 Homonna. Orvosi tanulmá­nyait Budapesten és München­ben végezte. Oklevelet 1927-ben szerzett. Kórházi gyakorlatot Bu­dapesten a Szent István kórház­ban folytatott 1 éven keresztül. 1928—31-ig Igol községben, mint magánorvos folytatott praxist és 1931- ben megválasztották Uj­­szászban községi orvosnak és az­óta itt működik. Levente Egye­sület elnöke, MOVE vm. tagja, k. képv. test. t. Felesége: Kneiss Ilona. Mâinii Miksa k. főjegyző. * 1887 Bajaszentistván. Középisko­lái elvégzése után a közigazga­tási pályára lépett. A jegyzői tanfolyamot 1911-ben Nagybecs­kereken végezte. Pályáját mint s. jegyző Géderlakon kezdte meg. majd vezetöjegyzö Öregcsertön és 1918 óta Dunaszentbenedek veze­­töjegyzöje. Békében 1909-ben Sza badkán a 86-os cs. és kir. gy. e.­­nél szolgálta le katonai éveit. A világháború alatt a 68. gy. e. köte­lékében, mint tart. zászlós a szerb fronton teljesített szolgálatot. Kit.: Kcşk., háb. e. é. A duna­­szentbenedeki Hangya alapítója és a felügy. biz. elnöke. A Tűz­oltó T. átszervezője és v. pa­rancsnoka, jelenleg elnöke. A Levente E., a MOVE, a Testn. Biz. és stb. elnöke. Felesége: Stá­jer Irén. Gy. István és György. Dr. kelemesi Melczer Géza körorvos. * 1899 Budapest. Közép­iskoláit és egyetemi tanulmányait ugyanott végezte és 1922-ben avat­ták orvossá. 1921—22-ben az egyetem gyógyszertár intézetében mint gyak. működött. Később a Szent István kórházban segéd, majd alorvos volt. 1923 végén Pilisborosjenőn lett körorvos és azóta is ott működik. 1917-ben be­vonult a 32. tüzér e.-hez, majd a 14. tüzér e.-hez vezényelték, mellyel az olasz fronton harcolt és megsebesült. Tart. zászlós. Kit.: II. o. e. és br. v. é., Kcsk. és háb. e. é. 1922-ig az egyetemi zászlóalj ellenforradalmi alakulat­nál teljesített szolgálatot. A kom­mun alatt a kommunisták az or­szágház pincéjébe zárták és sú­lyosan bántalmazták. Mint emlék­lapos tisztet a kormányzó 1937- ben főorvossá nevezte ki. Meg­alapítója a Turul Bajtársi Szöv.­­nek. Az orvoskari Csaba Bajtársi E.-nek. Az orvoskari hallgatók E.-nek elnöke volt és ma vm. tagja. A Csaba B. E. alvezére, a Fehérház alapító tagja. Orvosi működése alatt megszerezte a körorvosi szakképesítést is. A helyi társadalmi, és kultúrális egyesületek vezetésében is részt­­vesz. Felesége: Égle Irén. Gy. Géza és Tibor. Merényi István oki. jgyző. * 1911 Dusnok. Középiskoláit Ka­locsán, Baján és Kaposváron vé­gezte és jegyzői oklevelét Szom­bathelyen nyerte el. Pályáját Dusnokon kezdte meg, majd Szak­­máron, Bátyán és jelenleg Ne­mesnádudvaron működik. Fele­sége: Szántó Anna. Gy. Anna és Gábor. Mester József körállatorvos. * 1900 Szatmárnémeti. Középisko­láit Szatmárnémetiben, az állat­orvosi főiskolát Bpesten végezte. Itt nyert diplomát 1926-ban. Or­vosi működését 1924-ben kezdte meg, mint h. körállatorvos, 1927- ben körállatorvosnak válasz­tották meg Alpárra, Tiszaújfalu 152

Next

/
Thumbnails
Contents