Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
III. rész. Pestvármegye adattára - Adattár
te még, majd 1933-ban Ráckevére nevezték ki kir. közjegyzővé. A háborúban katonai szolgálatot teljesített, oláh fogságba esett és kitüntetéssel, mint főhadnagy szerelt le. Önálló müve is jelent meg a „Közjegyzői magyar-német müszótár“, mellyel jelentős sikert ért el és még ma is használatban van. Tagja a közjegyzői kamarának, k. képv. test.-nek virilis jogon. Mind a helyi, mind a fővárosi társadalomban jelentős szerépet tölt be. Kocsis Béla ny. k. főjegyző. * 1873 Kiskunfélegyháza. Középiskoláit Kiskunfélegyházán végezte, jegyzői oklevelét Pest vármegyénél nyerte 1900-ban. Mint járási Írnok Kiskunfélegyházán és Dunavecsén kezdte működését, 1909-től, mint kataszteri biztos, 1913-tól ismét járási írnok, 1918- tól h. jegyző s 1919-től pedig mint megválasztott jegyző működött, 1935-ben történt nyugalomba vonulásáig. Nevéhez fűződik a járási székház- a hősök szobra, a csendőrlaktanya felépítése, a 11 hold községi szőlő telepítése s a jegyzői lakás újjáépítése Az OTl-tól elismerésben részesült. Elénk és tevékeny részt vett a község kultúrális és társadalmi életében. Felesége: Prótzky Ilona. Cy. Tamás és Sándor. Dr. Koczóli Zoltán k. jegyző. * 1891 Pocsajon (Bihar m.) Érettségizett 1911-ben Hódmezővásárhelyen, jegyző gyak. volt Ipolyságon, a jegyzői tanfolyamot 1913- ban Budapesten végezte kitüntetéssel. Jogi doktorrá Szegeden avatták 1929-ben. A világháborúban 3V2 évig tényleges szolgálatot teljesített, mint önk. tizedes. 1913-tól 1919-ig Izsákon volt aljegyző, 1919 óta Csengőd község főjegyzője. Az alig 40 éves múltú község a 20 éves vezetés alatt nagy fejlődést mutat. Orvosa, postája, gyógyszertára, ártézi kútja, müútja stb. van s a lélekszám 4200-ra emelkedett. Vezetője vagy tagja az összes társadalmi egyesületeknek s világi elnöke a ref. egyháznak. Kollár Mihály vezető jegyző. * 1884 Kubekháza. A jegyzői tanfolyamot Budapesten végezte. 1909-ben lett adóügyi jegyző, 1935 óta Üllőn vezető jegyző. A Levente E. elnöke, P. L. E. elnöke, O. K. H. tagja. Felesége: Kuzay Irén. Komáromy Károly vezető jegyző. * 1874 Alsómarosváralján. Gyulafehérváron tett érettségit. Jegyzői oklevelét Kolozsváron szerezte. Segédjegyzővé Élesden választották. Vezető jegyzőként először Egeresen (Kolozs m.) működött, ahonnét a román megszállás idején kellett eljönnie. Itt előbb Kiskundorozsma, majd Kiskunroajsa veztő jegyzője lett. Neje: Vörösmarthy Emilia. Komoróczy Zoltán vezető főjegyző. * 1897 Hodász. Szatmáron érettségizett. A jegyzőtanfolyamot Egerben végezte. Néhány évi segédjegyzői szolgálat után 1932- ben Yácszentlászló községben vezető jegyzővé választották. A világháborúban hosszú frontszolgálatot teljesített. Több hadi kitüntetés tulajdonosa. Neje: Komoróczy Mária. Dr. Koncz János k. főjegyző, a Jegyzők Orsz. Egy. elnöke. * 1880 Dicsőszentmárton. Érettségit Kolozsváron 1890-ben tett, majd a budapesti közigazgatási tanfolyamon jegyzői oklevelet és a kolozsvári tudomány egyetemen államtudományi oklevelet szerzett. Katonai szolgálatot a 21. és 23. h. gy. e.-nél teljesített és tiszti rangot nyert. 1905—1906-ban a budapesti „Attila“ c. hetilap felelős szerkesztője volt, ugyanekkor a budapesti székelyek segély és önképző e. főtitkára volt. 1907-ben Székelyderzsi községben lett körjegyző, 1912-ben Dicsőszentmárton város h. polgármestere, a világháború alatt az erdélyi oláh betörés idején a Kisküküllő völgyi menekülésnek és vagyonmentésnek irányítója. 1918 óta Csepel nagyközség főjegyzője. Szépirodalmi működése számos hetilapban, publicisztikai tevékenységet különféle fővárosi napilapokban fejtett ki és közigazgatási szakirodalmi cikkei is több szaklapban jelentek meg. Eddigi megjelent könyvei közül többen pályadíjjal lettek kitüntetve. A Községi Közlöny felelős szerkesztője, Csepeli Hírlap felelős kiadója. A TESz társelnöke és ig. tagja az Orsz. Jegyző E. és az Orsz. jegyző árvaház e. elnöke, a Falu magyar gazda szöv. vm., a Hangya központi fel. biz., Orsz. magyar lövész szöv. pestmegyei alakulatának vm. tagja, valamint tagja a vármegye th. biz.-nak és kisgyülésnek. Ezenkívül elnöke és vezetője számos csepeli és országos egyesültnek még. A közszolgálat és közélet terén szerzett érdemeiért a kormányzó úrtól elismerést és a székesfővárosi gyermeknyaraltatás érdekében 10 éven át kifejtett érdemei elismeréséül a magyar vöröskereszt érdemérmet nyerte. A honv. minisztertől a honvédelmi igazgatás érdekében kifejtett tevéknységéért írásbeli elismerést kapott, a vitézi széktől háborús emlékérmet ■ nyert. Kopa Károly a központi járás főszolgabírája. * 1879 Fülöpszállás. Érettségit 1898-ban Nagyenyeden tett. Pest vármegye szolgálatában 1905 május 1-én, mint közig. gyak. lépett. Ugyanezé v októberében szolgabíróvá választották és e minőségében Budakalászin, Gödöllőn, Kiskunfélegyházán, Ráckevén és Kispesten teljesített szolgálatot. 1920 május 1-én Il-od főjegyzővé választották, 1927 januárjában lett a monori járás és 1938 szept. 13-án a központi járás főszolgabírája. Kopa Lajos körjegyző. * 1878- ban Apostagon. Kiskunhalason érettségizett. Jegyzői diplomáját 1903-ban szerezte. Váchartyánban előbb segédjegyzővé, később 1905-ben főjegyzővé választották. Ő alapította a község Hangya szövetkezetét és Hitelszövetkezetét. A község életében fontos tevékenységet fejt ki. Dr. Koppányi Zoltán vm. közig, gyakornok, tb. szolgabíró. * 1909 Bonyhád. Középiskoláit Kunszentmiklóson, jogi tanulmányait Budapesten végezte. 1933-ban avatták az államtudományok doktorává. Ugyanez évben lépett a vármegye szolgálatába. Jelenleg az alispáni hivatalban a rendészeti ügyosztályban teljesít szolgálatot. Katonai szolgálatot a 4. h. tüzérosztagnál teljesített. Emi. tüzórzászlós. kostyánfalvi dr. Kostyán Andor k. vezető orvos. * 1887 Tószeg. Középiskoláit Szolnokon és Kiskunfélegyházán, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1912-ben avatták orvossá. Különböző kórházakban működött, majd 1917-ben Abony község orvosa lett, azóta is itt működik. A világháborút a 68. gy. e.-del küzdötte végig és 48 hónapig teljesített frontszolgálatot, az orosz, román, olasz, valamint a szerb tüzvonalban. Kit.: br. Sig. Laud. a kardokkal, koronás arany é. k. a kardokkal, a hadiékítményes é. k. a II. 0. díszjelvénnyel, Kcsk., seb. é. Tagja a k. képv. test.-nek és számos társadalmi egyesületnek. Kosa Béla k. főjegyző. * 1881 Budapest. Középiskoláit s a jegyzői tanfolyamot Budapesten végezte. 1903—1911-ig segédjegyző volt, 1911—1919-ig adóügyi jegyző Gyömrőn. Azóta Ecser község főjegyzője. A község társadalmi s egyéb egyesületének elnöke s vezető tagja. A községfejlesztés terén az ő nevéhez fűződik a müutak kiépítése, a vilanyvilágítás bevezetése, községháza és óvoda 150
