Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

I. rész - Dr. Szalai Tibor: Pest vármegye földtani viszonyai

történik. A kavicsok közé beszivárog a Duna vize. Másrészt Főt, Dunakeszi felől a Dunához folyó talajvizeket is e kavicsréteg veszi fel. E kavics­telep aljáig mélyesztett kutakból történik a víz nyerése és pedig úgy, hogy a kutak hengerköpeny alakú sűrűn átlyuggatott vasgyűrűkből állnak. A gyűrűkön keresztül a mélyebb, azaz a tisztább talajvíz áramlik a kutakba. A kutakat a Palotai, a Szentendrei szigeteken, valamint a Duna balpart­ján mélyesztették egymástól 100 m távolságra. A víz csöveken át folyik a gyűjtőaknákba. A szi­geten elhelyezett kutak vize a Duna alatt 1'80 m magas és 1'50 m széles betonfalazatú alaguton keresztül jut a bal partra. (8. ábra.) A balparti A káposztásmegyeri alagút és a végaknák szelvénye. Schafarzik F. és Vendl A. könyv nyomán. 1. miocén agyag. 2. óholocén kavics és homok. 3. agyagoshomok. végaknákból szivattyúzással emelik ki a vizet, mindegyik telepen külön gyűjtő kamrákba. A gyűjtő kamrákból a főtelep gyüjtőmedencéjébe jut a víz, innen pedig gépek nyomják a vízvezetékbe. Megemlítjük még azt, hogy célszerű lenne újabb vizműtelepeket is létesíteni. Nevezetesen pl. légitámadás esetén, ha a központi vízművek elpusztulnak, a lakosság víz nélkül marad. Már e körülmény is eléggé indokolja az újabb vizmű­­telepek építésének szükségességét. Ilyen újabb telepek létesítésének földtani föltételei megvan­nak, amint arra Vitalis S. a Hidrológiai Társulat ülésén rámutatott. Szikes talajok. Amint térképünkön látható, megyénk sík terü­letének nagy részét szikes talajok foglalják el. Szikes talajok ott keletkeznek, ahol a csapadék nem tud a föld mélyébe szivárogni s ezáltal a talaj­vízben keletkező sziksók elszivárogni nem tudnak s ilymódon a talaj tulajdonságait megváltoztatják. A szikesedést az áradások még elősegítik, mint­hogy áradáskor a talajból sok sziksó oldódik ki. Áradás után, amikor a víz a mélyebben fekvő területeken megreked s gyorsan elpárolog, e he­lyeken nagy mennyiségű sziksót hagy vissza, mely sokszor a talajon mint kivirágzás mutatkozik, sokszor rejtve marad. A szikes talajok főképpen nagy mennyiségű konyhasóból, glaubersóból, nat­­riumhidrocarbonátból és szódából állanak. Az ele­mek, melyek a szikes talajok kivirágzását teszik, más talajokban is előfordulnak. A szikesedés kialakulása a különleges talaj- és éghajlati viszo­nyok következménye. Az alföldi nép többféle sziket különböztet meg. Termősziknek nevezi azt a sziket, mely műve­lésre alkalmas, a terméketlen sziket vaksziknek hívja. Ezeken belül a sziknek még többféle faját különbözteti meg. Ott, ahol azt a talaj- és csapadékviszonyok lehetővé teszik, sziksós tavak keletkeznek. A szik­sós tavak évi vízszínt ingadozása 1*5 m-t is kitesz. Megyénk területén több ilyen sziksós tó van. Ilyen pl. az Orgovány, Jászszentlászló, Szánk, Bugac­­monostor határában fekvő tavak. E tavak, ha víz­­mennyiségük megfelelő, igen alkalmasak halte­nyésztésre. Gyógyfürdők létesítése tekintetében is figyelembe jöhetnek. Sósvíz, földgáz előfordulások vármegyénk területén. Dr. Ferenczi I. professzor állította össze Magyarország sósvíz, földgáz, olaj, aszfalt előfor­dulási adatait. A szentendrei adat kivételével ebből a munkából merítettük a vármegyénk terü­letére vonatkozó adatokat. A hazai földgáz és olajkutatás terén elért sikerek előtérbe helyezik ezt a kérdést. Még 1935- ben, amikor Ferenczi a szóban levő adatokat össze­állította a hevesmegyei Bükkszék is szürke név volt. Ferenczi feljegyezte róla, hogy van sótar­talmú forrásvize és még azt is, hogy szénkutató fúrás földgáznyomokat adott. Azóta, amint köz­tudomású, többször került az érdeklődés központ­jába Bükkszék és pedig joggal. Csonkamagyar­­országon e helyen bukkant a kitartó kutató munka 1937 tavaszán kitermelhető mennyiségű olajra. Ez volt az első csonkamagyarországi olaj. Ennek az olajnak felkutatása dr. Schréter Zoltán m. kir. főgeológus nevéhez fűződik. Ez az esztendő olaj­kutatás tekintetében nagyon szerencsés volt. Ekkor fúrta meg Papp S. b. ü. főtanácsos a szent­­adorjáni olajmezőt, mely ma már napi 13 vagon olajat termel. Ez a mennyiség, ha tekintetbe vesz­­szük, hogy Csonkamagyarország napi szükséglete Pestvármegye Adattára. I. rósz. 33 3

Next

/
Thumbnails
Contents