Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
I. rész - Dr. Szalai Tibor: Pest vármegye földtani viszonyai
történik. A kavicsok közé beszivárog a Duna vize. Másrészt Főt, Dunakeszi felől a Dunához folyó talajvizeket is e kavicsréteg veszi fel. E kavicstelep aljáig mélyesztett kutakból történik a víz nyerése és pedig úgy, hogy a kutak hengerköpeny alakú sűrűn átlyuggatott vasgyűrűkből állnak. A gyűrűkön keresztül a mélyebb, azaz a tisztább talajvíz áramlik a kutakba. A kutakat a Palotai, a Szentendrei szigeteken, valamint a Duna balpartján mélyesztették egymástól 100 m távolságra. A víz csöveken át folyik a gyűjtőaknákba. A szigeten elhelyezett kutak vize a Duna alatt 1'80 m magas és 1'50 m széles betonfalazatú alaguton keresztül jut a bal partra. (8. ábra.) A balparti A káposztásmegyeri alagút és a végaknák szelvénye. Schafarzik F. és Vendl A. könyv nyomán. 1. miocén agyag. 2. óholocén kavics és homok. 3. agyagoshomok. végaknákból szivattyúzással emelik ki a vizet, mindegyik telepen külön gyűjtő kamrákba. A gyűjtő kamrákból a főtelep gyüjtőmedencéjébe jut a víz, innen pedig gépek nyomják a vízvezetékbe. Megemlítjük még azt, hogy célszerű lenne újabb vizműtelepeket is létesíteni. Nevezetesen pl. légitámadás esetén, ha a központi vízművek elpusztulnak, a lakosság víz nélkül marad. Már e körülmény is eléggé indokolja az újabb vizműtelepek építésének szükségességét. Ilyen újabb telepek létesítésének földtani föltételei megvannak, amint arra Vitalis S. a Hidrológiai Társulat ülésén rámutatott. Szikes talajok. Amint térképünkön látható, megyénk sík területének nagy részét szikes talajok foglalják el. Szikes talajok ott keletkeznek, ahol a csapadék nem tud a föld mélyébe szivárogni s ezáltal a talajvízben keletkező sziksók elszivárogni nem tudnak s ilymódon a talaj tulajdonságait megváltoztatják. A szikesedést az áradások még elősegítik, minthogy áradáskor a talajból sok sziksó oldódik ki. Áradás után, amikor a víz a mélyebben fekvő területeken megreked s gyorsan elpárolog, e helyeken nagy mennyiségű sziksót hagy vissza, mely sokszor a talajon mint kivirágzás mutatkozik, sokszor rejtve marad. A szikes talajok főképpen nagy mennyiségű konyhasóból, glaubersóból, natriumhidrocarbonátból és szódából állanak. Az elemek, melyek a szikes talajok kivirágzását teszik, más talajokban is előfordulnak. A szikesedés kialakulása a különleges talaj- és éghajlati viszonyok következménye. Az alföldi nép többféle sziket különböztet meg. Termősziknek nevezi azt a sziket, mely művelésre alkalmas, a terméketlen sziket vaksziknek hívja. Ezeken belül a sziknek még többféle faját különbözteti meg. Ott, ahol azt a talaj- és csapadékviszonyok lehetővé teszik, sziksós tavak keletkeznek. A sziksós tavak évi vízszínt ingadozása 1*5 m-t is kitesz. Megyénk területén több ilyen sziksós tó van. Ilyen pl. az Orgovány, Jászszentlászló, Szánk, Bugacmonostor határában fekvő tavak. E tavak, ha vízmennyiségük megfelelő, igen alkalmasak haltenyésztésre. Gyógyfürdők létesítése tekintetében is figyelembe jöhetnek. Sósvíz, földgáz előfordulások vármegyénk területén. Dr. Ferenczi I. professzor állította össze Magyarország sósvíz, földgáz, olaj, aszfalt előfordulási adatait. A szentendrei adat kivételével ebből a munkából merítettük a vármegyénk területére vonatkozó adatokat. A hazai földgáz és olajkutatás terén elért sikerek előtérbe helyezik ezt a kérdést. Még 1935- ben, amikor Ferenczi a szóban levő adatokat összeállította a hevesmegyei Bükkszék is szürke név volt. Ferenczi feljegyezte róla, hogy van sótartalmú forrásvize és még azt is, hogy szénkutató fúrás földgáznyomokat adott. Azóta, amint köztudomású, többször került az érdeklődés központjába Bükkszék és pedig joggal. Csonkamagyarországon e helyen bukkant a kitartó kutató munka 1937 tavaszán kitermelhető mennyiségű olajra. Ez volt az első csonkamagyarországi olaj. Ennek az olajnak felkutatása dr. Schréter Zoltán m. kir. főgeológus nevéhez fűződik. Ez az esztendő olajkutatás tekintetében nagyon szerencsés volt. Ekkor fúrta meg Papp S. b. ü. főtanácsos a szentadorjáni olajmezőt, mely ma már napi 13 vagon olajat termel. Ez a mennyiség, ha tekintetbe veszszük, hogy Csonkamagyarország napi szükséglete Pestvármegye Adattára. I. rósz. 33 3
