Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
III. rész. Pestvármegye adattára - Közigazgatás
szerelt le, mint ezredlelkész. Ekkor átvette az Orsz. Közp. Katholikus Legény Egyletet és a Legény Egyletek orsz. szöv. vezetését, melyeknek ma is elnöke. Tulajdonosa a Ferenc József rend lovagkeresztjének a kardokkal, a papi érdemkeresztnek a kardokkal, a Sig. Laud, a kardokkal és még több háborús kitüntetésnek. A kiskunmajsai kerületet NÉP programmal képviseli. Propper Sándor a budapestkörnyéki kerület országgyűlési képviselője. * 1877 Debrecen. Elemi iskola elvégzése után a kárpitos mesterséget tanulta ki és már fiatal korában titkára lett a kárpitos munkások szakegyesületének, ahol rövidesen alelnökké választották. Később a Famunkások Szövetsége vezetésébe került be, majd a Munkásbiztosító főtisztviselője lett és helyettes szerkesztője volt a Népszavának. A második nemzetgyűlés óta állandó tagja a törvényhozásnak, valamint tagja a Pest vármegye törv. hat. biz.-nak is. Sárkány Ernő az aszódi kerület országgyűlési képviselője. * 1875 Pilis. Atyja néhai S. Sámuel a bányai ev. egyház püspöke volt. Középiskoláit elvégezve jogi tanulmányait a kecskeméti jogakadémián folytatta és 1897-ben Pest vármegye szolgálatába lépett. 1912-ben főszolgabíró lett Aszódon, ahol állását 1981-ig töltötte be. Ekkor választotta meg első ízben NÉP programmal képviselőjének a kerület. Másodfőjegyzője volt az ev. középesperességnek és ig. tagja a Vármegyei Tisztviselők Orsz. E.-nek. Gróf Teleki Mihály a kiskunhalasi kerület országgyűlési képviselője, m. kir. földművelésügyi miniszter. * 1896 Budapest. Középiskoláit a budapesti ref. főgimnáziumban végezte, majd Angliában ment tanulmányútra. A háború kitörésekor hazajött és a magyaróvári gazd. akadémia hallgatója lett. Az első év befejezése után önként hadbavonult a volt 1. h. tábori tarackos osztály 2. ütegével, melynek kötelékében 80 hcnanig frontszolgálatot teljesített. Több háborús kitüntetés tulajdonosa. Közben elvégezte a gazdasági akadémia második évét, leszerelése után pedig kitüntetéssel szerezte meg oklevelét. A kommun alatt több mint egy hónapig túszként fogva tartották Gvömrőn. A román megszállás ideién iiiból bevonult és mint öszszekötő tiszt a nemzetközi Dunabizottságnál volt beosztva. 1920- ban leszerelt és átvette nagybátyja dunatetétleni gazdaságának vezetését. Nemcsak a vármegye életében töltött be fontos szerepet, hanem az országos mezőgazdasági mozgalmak egyik vezetője lett. 1932-ben ő hívta életre az Alföldi Zöldmező Szövetséget, melynek azóta elnöke. 1938-ban őt bízták meg a m. kir. földművelésügyi minisztérium államtitkárságával és ugyan ez év nov. 5-én a m. kir. földművelésügyi minisztérium vezetését vette át. Temple Rezső a biai kerület országgyűlési képviselője. * 1871 Budapest, ahol jogi tanulmányait végezte. Pályáját a belügyminisztériumban kezdte meg. A világháború kitörésekor bevonult és 1917 elejéig századosi rangban a szerb harctéren teljesített szolgálatot. Több kitüntetést szerzett. A közélelmezési minisztérium megalakulásakor osztályfőnök lett, majd Temes, Krassószörény, Csanád, Torontál vármegyék közélelmezési kormánybiztosává nevezték ki. A minisztérium feloszlatásakor, mint h. államtitkár vonult nyugalomba. 1926 óta a kiskunmajsai kerület országgyűlési képviselője. A magyar sportéletben is vezető szerepet tölt be. A Ferenc József rend lovagja, tulajdonosa a III. o. vaskeresztnek, stb. Tobler János Budapest környék országgyűlési képviselője. * 1889 Sopron. Iskoláit ugyanott végezte és édesapja műhelyében tanulta ki a kelmefestő ipart. Már fiatalon bekapcsolódott a keresztényszoci álista mozgalomba, s felszabadulása után titkára lett a helyi keresztényszociálista szervezetnek. A világháború kitörésekor bevonult és az összeomlásig teljesített harctéri szolgálatot. 1920-!<r két éven át a Pressburger Tagblatt felelős szerkesztője volt. A cseh hatóságok kétízben börtönbe vetették, előbb Tllaván, majd Aranyosmaróton raboskodott. 1920-ban a keresztényszociálista párt, melynek akkor főtitkára volt, a legnagyobb terror ellenére is megválasztotta a cseh parlament tagiává. A csehek mindent elkövettek, hogy politikai tevékenységét korlátozzák, végül azzal, hogy nem felvidéki illetőségű, megfosztották mandátumától és kiutasították. 1922-ben költözött vissza és azóta vezető szerepet tölt be a keresztényszociálista mozgalomban. 1926 óta a pestkörnyéki kerület mandátumával ál landó tagja a képviselőháznak. Törley Bálint a dunavecsei kerület országgyűlési képviselője. * 1885 Szabadka. Középiskolát Budapesten és Kolozsvárott végezte, majd a bécsi kereskedelmi akadémián és a lipcsei egyetem mezőgazdasági intézeténél folytatta tanulmányait. Pályáját Mainzban a Montaner & Co. világcég gyakornokaként kezdte, 1906-ban absolválta önkéntesi kötelezettségét, majd nagybátyjánál a budafoki pezsgőgyárban működött. Később áttért a mezőgazdasági pályára és 1910-ben a kassai gazdasági akadémián oklevelet szerzett. Az akadémia ifjúságának elnöke volt. Még ez év őszén átvette édesatyjának Bácsbodrog megyei birtoka vezetését. Politikával 1917-ben kezdett foglalkozni és az összeomlás után a jugoszláviai magyar párt szabadkai tagozatának lett elnöke, majd az orsz. magyar párt alelnökévé választotta. Mint a délvidéki magyar kisebbség kiküldöttje kétízben volt Genfben a kisebbségi kongresszuson. A jugoszláv ref. egyházkerület világi tanácsbírája, tagja volt a legfőbb fegyelmi bíróságnak és lelkészvizsgáló bizottságnak. Politikai tevékenysége miatt 1927-ben repatriálását kellett kérni és azóta Solt és Harta határában fekvő birtokán gazdálkodik. Vm. th. bizottságnak 1934 óta tagja és élénk résztvesz a megye közéletében. Számos érdekképviselet elnöke és vezetőségi tagja, beltagja a Törley és társa pezsgő borgyártó cégnek. Dr. Yáry Albert a szabadszállási kerület országgyűlési képviselője. * 1875 Makó. Középiskoláit Kiskunhalason, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Ügyvédi vizsgát 1903-ban tett. Egyideig ügyvédi gyakorlatot folytatott, majd a nagyváradi törvényszéken lett jegyző, fokozatosan előlépve 1908-ban budapesti m. kir. ügyésszé nevezték ki. Azóta főleg sajtóperekben szerepelt az esküdtszékek előtt, mint ügyész. A mozgósítás napjától a budapesti ügyészség sajtóosztályának lett a vezetője és háborús sajtó cenzor. 1917-ben nevezték ki főügyészhelyettesé, majd a sajtóbizottság elnökhelyettesévé és 1918 áprilisától, mint főügyészhelyettes a budapesti ügyészség vezetője volt. A kommunizmus alatt bujdosnia kellett és a diktatúra bukása után a kommunisták bűnvádi felelősségre vonását, mint főügyész irányította. 1919- ben nevezték ki kir. főügyésszé, 1921-ben koronaügyész helyettessé és mint a törvény előkészítőosztály tagja az igazságügyminisztériumban téliesített, szolgálatot. A szabadszállási választókerület 1926-ban választotta meg egységespárti programmal képviselőnek, azóta immár harmadízben képviseli kerületét a parlamentben. Jogi cikkei és szakkönyvei mindenkor nagy feltűnést keltettek, 139
