Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
II. rész. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye megyei városainak és községeinek története
húzta el, mert megtagadta annak a pénznek az átadását, amelyet a laza dó Endre herceg (a későbbi II. Endre) részére gyűjtött. Később azután a pápa békítette ki Imre királyt a püspökkel. A mongol hordák szörnyű dúlásának Vác is útjába esett. Amikor az első hírek megérkeztek a tatárok jöveteléről, a város nagyobb biztonságot nyújtó falai közé menekültek a környék lakosai is. Hasztalan hagyták azonban el vidéki otthonukat, mert 1241 március 17-én, Virágvasárnap délelőttjén egy tatár csapat tíejban bán vezérlete alatt megrohanta a gyanútlan várost, csakhamar bevette és kirabolta, lakosait pedig az itt menedéket kereső környékbeliekkel együtt felkoncolta. Két nappal Vác elpusztítása előtt Ugrón kalocsai érsek dandárát űzték a tatárok kínos pusztulásba. Előbb mocsárba csalták a nehéz fegyverzetű dandárt, aztán pedig nyílzáport zúdítottak rájuk. A tatárok kivonulása után ismét megindult az elnéptelenedett helységek betelepítése. Vácra németeket hozott IV. Béla. Az új telepesek hozzáláttak a város újbóli felépítéséhez. Templomukat Szent Mihály tiszteletére emelték. Az új Vác egészen külön részében laktak a magyarok. Külön templomuk volt; amelyet Szűz Máriáról neveztek el. így kettős város lett Vácból, amelyet kőfallal vettek körül és várat építettek a szívébe, hogy megvédése könnyebb legyen. Az e korból fentmaradt okiratok híven őrzik a városnak ezt a kettős jellegét, üivitas teutonicalis-t és hungaricaiis-t ennitenek. A tatárjárás pusztításait kiheverve újra fejlőuésnek indult a város, Mátyás király uralkouása alatt pedig gazdagságának csúcspontjára ért lel. Ekkor Báthory Miklós volt a váci püspök, aki székvárosát nagy áldozatok árán valósággal felókesítette. Mintául Budát választotta és olasz mesteremberekkel gyönyörű épületeket, templomot emeltetett. A váci múzeumban őriznek két faragott követ, amely a templom díszei közé tartozott. Efcot.nény is maradt ránk e korból. A képet Báthory András festette. Szűz Máriát ábrázolja, karján a kisded Jézussal. Báthory Miklós remek püspöki palotája is nagy ékessége volt Vácnak, mely eziuőtájt a korabeli tudomány és művészet találkozóhelye volt. Mátyás király is több ízben megjelent Vácon. Tudamásunk van arról, hogy Giskra huázita vezérrel itt tárgyalt, minek alapján Giskra és hívei meghódoltak nagy királyunknak és letették előtte a hüségfogadalmat. Mátyás egyik legjelentősebb törvényalkotását, a híres nádori törvényt az 1485-ös váci országgyűlés hozta. A nép ajkán fennmaradt romantikus szájhagyomány szerint Mátyás i. váci székesegyházban kötött házasságot Izabellával, a boroszlói polgármester leányával és itt kereszteltette meg fiát, Hollós Jánost. Miként a tatárjárás, éppúgy a török uralmát is, megsínylette Vác Török végvár lett a város, falai között csaknem 150 évig többezernyi török katonaság állomásozott. Misem természetesebb, minthogy a liosZ-szú török uralom erősen megváltoztatta a város jellegét, olyannyira, hogy a török erőd egészen keleties város benyomását keltette. A külső váron belül belső erődítményt építettek. A keresztényeknek külön városrészük volt három templommal. A belső városban csak ötven deszkazsindelyes ház volt, az egész városban pedig öszeszesen 1000 és hét templom. Vízmüveik, melyek a budai hegyekből hozták a vizet, még ma is megvannak és a bolgár kertészek jól fel tudják használni a vetemények öntözésére. Kb. 2—3 méter mélységben húzódik ez a téglával kirakott, hét méter átméretü csatorna, amely, többek között, a rizsföldek öntözésére is szolgált. A város behódolt keresztény lakosai már ekkor is szőlőműveléssel foglalkoztak. Természetesen virágzó gazdasági élet kialakulásáról olyan városban nem lehet szó, amelynek, mint török végvárnak, a magyar portyázó csapatok támadásait kell elszenvednie, amikor pedig a magyarok birtokába jutott, ugyanez a sors várt rá a török részéről. Maga a vár háromszor robbant fel, de mindannyiszor ismét teljesen helyrehozták és megerősítették. Vác felszabadulása a török iga alól Buda felszabadításával csaknem egyidőben történt. Igaz ugyan, hogy Lotharingiai Károly Vácot már 1684 június 27-én — Szent László napján — rövid lövetés után bevette, kapitányának pedig Vak Bottyán Jánost tette meg, de miután Buda visszafoglalása nem sikerült, a császári sereg nem tudván támogatni Vác ezer főből álló helyőrségét, a város újra a török kezére került. Musztafa pasa november 3-án félezernyi seregével támadást intézett a város ellen. A török csapatok Budáról, Nógrádból és Egerből törtek elő és rövid idő alatt sikerült nekik az őrséget megadásra kényszeríteni. A 200 németből, 300 hajdúból és 500 huszárból álló helyőrség Biseczki német parancsnokkal az élén szabad elvonulás mellett adta fel a várat, a török azonban megszegte Ígéretét és az elvonuló védőket kardélre hányta. Az egész őrségből csak negyvenen tudtak élve nmnekü'ni A Buda visszafoglalására irányuló 1684. évi sikereién kísérlet után, amelynél Lotharingiai Károly 35.00C főnyi császári hadai ellen Kara Mohammed, budai pasa vezérlete alatt 5.000 lovasból és 3000 janicsárból álló sereget küldött a török, újra felvonultak a megerősített keresztény hadak a városnak török járom alól való felszabadítására. Vác visszaszerzésével 1684-ben mégegyszer megpróbálkoztak, de a gróf Heiszler János Donát vezetése alatt álló császári sereg nem tudta elérni célját. A következő évben úgy látszott, hogy a keresztény és mohamedán hadak végső nagy összecsapására Vácnál kerül majd sor. A szultán ugyanis Sátán Ibrahim pasát nevezte ki a magyarországi török hadak fővezérévé, aki 30.000 főnyi hadseregével meg is jelent augusztus 20-a körül a város határában. Loihaiingiai Károly már ekkor meg akarta támadni a török haderőt, ez azonban a támadás elől Budára vonult visz-Ü8
