Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
II. rész. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye megyei városainak és községeinek története
CSOMÁD. Váci járás ACSA. Mai területén már a honfoglalás korában népes település állott, aminek kétségtelen bizonyítékául szolgálnak a határában végzett ásatások. A fennmaradt oklevelekben Ácsáról 1344-ből találjuk az első írásbeli nyomot. Ezidőben a község ura Ácsai Márton volt. Nem sokkal később már templomát is említi a korabeli okirat, ami fejlett községi életre vall. E fejlődést szakította meg a török megjelenése, amely — miként az egész országban — végzetes másfél évszázad kezdetét jelentette. Ácsa a XVI. század közepén a budai szandzsákhoz tartozott. A ránkmaradt adóösszeírások szerint évente 6768 akcse adót fizetett török urainak. A súlyos sarcok, a török kóbor hordák megjelenése és az állandó háborúk lassan elnéptelenítik a nemrég még virágzó községet. 1559-ben mindössze 19 házzal szerepel az összeírásban. A XVII. században a község földesuraként Bosnyák Tamást és a Mocsáry-családot említik az okmányok. A Bosnyák-rész leányágon a Koháry és Barkóczy család birtokába jutott. A törökkorszak után tótokat telepítettek a községbe. Az új birtokrendezés során Barkóczy Krisztina férje, gróf Károlyi Sándor acsai uradalma csereszerződés folytán Prónay Gáboré lett. A Mocsárybirtokrész Mocsáry Borbála lánya, Aszalay Erzsébet révén második férjéé: Iványi Fekete Lászlóé lett. Fiútód híján a birtok újra leányágon öröklődött 1744-ig, amikor az akkori földesúr eladta birtokát Prónay Gábornak. A Prónay-család kastély, könyvtár és számos lakóház építésével gazdagította a községet. A nagy és híres könyvtár mellett családi levéltárat és különféle gyűjteményeket őrzött meg a Prónay-hitbizomány. A régi Prónay-kastély gyűjteményei közé tartozik többek között Báthori István és Bethlen Gábor kardja, Apaffy fejedelem gyönyörű ostáblája és sok más történeti becsű emlék. Az új kastélyban báró Prónay Szilveszter külön könyvtárat létesített. Rendkívül értékes része a kb. száz darab 1710 előtti ritka magyar nyomtatvány. A község templomát 1862-ben alakították újjá. A legújabb időkben Ácsa hozzájutott az utóbbi évtizedek modern vívmányaihoz és ezzel az erőteljes fejlődéshez. ALAG. Igen régi település. A Duna parton Traján hídjának romjai láthatók. 1900-ig Dunakeszihez tartozott. Nagyközséggé alakulásáig az anyaközség sorsában osztozott. A XV. században Nagy- Alag puszta néven Kálnay Benedek birtokában volt; 1405-ben Zsigmond királytól kapta jutalmul hűségéért. Később az Alagicsalád lett a helység földesura. Rövidebb-hosszabb ideig birtokában tartotta Alagot a Mikabudai Békés-család, Mikófalvi Bekény Dénes és az Alberti-család is. A XVI. században az anyaközséggel együtt török uralom alá került. Dunakeszi a török hódoltság alatt elpusztult és csak a XVII. században kezd újra felépülni, bebenépesedni. Alag történetében is hasonló következményeket okoztak a török pusztítások. Valószínűleg ebben az időben rombolták le kápolnáját is, amely a XIV. században épült. Újjáalakulása a XVIII, században vette kezdetét, de jelentős fejlődést csak a XIX. század végén tudott elérni. Alag nevezetessége híres lóversenypályája. A Magyar Lovaregylet 1890-ben vette meg az alagi határ egyrészét, amely akkor homokos puszta volt. A 2700 holdnyi területet a Lovaregylet befásította, gyepesítette és modern versenypályát, versenyistállókat építtetett rajta. Maga a község is szépen fejlődik. Csinos villanegyed és templom tarkítja a haladó nagyközség képét. ALSÓGÖD. Története a legutóbbi évtizedekig Sződ és Felsőgöd községek sorsában osztozik. Okmányainkban először a XIV. században találjuk nyomát. Birtokosai nevén kívül azonban egészen a XVII. századig nem sokat tudunk a helységről. Az utolsó két évszázadban Kisgöd és Göd pusztákat említik a korabeli feljegyzések. 1848-ig a Grassalkovichok gödöllői uradalmához tartoztak e puszták. A mult század második felében kezd fejlődni. Századunk elején mindinkább nyaralótelep jellegét veszi fel. A fővárosi és környékbeli lakosok között lassan oly közkedveltségnek örvend, hogy rohamos fejlődése közigaztási önállósítását eredményezi. Jelenleg 500 lakóháza és 1631 lakosa van. Legrégibb történetéről csak igen gyér adatok állnak rendelkezésünkre. A nehéz századok okmányai is csaknem egészében elpusztultak, így az első írásbeli feljegyzés csak a XV. század közepéről maradt. Ebben az időben még Csalnád néven említik az oklevelek. A török hódoltság korában a helység teljesen elpusztult és még a XVII. század végén is mint lakatlan helyet említik az új összeírások. A kuruc szabadságharc idején még mindig puszta volt Csornád és csak a szatmári béke után bekövetkezett nyugodtabb fejlődés idején kezdték új telepesek benépesíteni. 1729-ben már iskolatanítót kérnek a helység lakói Pest megyétől. Csornád ekkor a Benitzky-család birtoka volt. Később gróf Fekete György országbíró tulajdonába került, akitől gróf Károlyi József né vette meg. A XIX. század elején óriási tűzvész pusztított a községben; csaknem minden lakóház a tűz martaléka lett. Ma a község lakóinak jórésze tótajkú és ág. ev. vallású. Sokan kapnak munkát Csornád lakói közül a Károlyi grófok uradalmában. DUNAKESZI. Legrégibb történetéről annyit tudunk, hogy 1317-ben már lakott helységet talált itt I. Károly királyunk. A község tehát valószínűleg honfoglaláskori település. I. Károly Dunakeszit a Balog-nemzetségbeli Miklós fiainak adományozta. A XIV. és XV. századbeli oklevelek Kesző néven említik a községet. A török uralom idején a budai liva községei közé sorolták. A török adóösszeírások 38 házat említenek a lassan pusztuló faluban. A XVII. század közepén Dunakeszi teljesen elpusztult. Még 1690-ben is lakatlan helyként említik, de néhány éven belül lendületes település színhelyéül szolgál. Már 1695-ben 1U portával rótták meg „Koszit“, mely ekkor a Wattaycsalád uradalmaihoz tartozott. A XVIII, század első harmadában báró Orczy István lett Keszi földesura, aki azonban csakhamar továbbadta. így került a helység gróf Grassalkovich Antal cs. kir. kamarai igazgató tulajdonába. Az új földesúr az egész gödöllői uradalom ura volt; így Dunakeszi története ez időben szoros kapcsolatot mutat a gödöllői grófi, később hercegi uradalom történetével. Dunakeszi nevezetessége régi r. kát. elemi iskolája és a kb. 200 éves r. kát. 39
