Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
I. rész - Dr. Szalai Tibor: Pest vármegye földtani viszonyai
ill. a medencék irányai a mellékelt térképen láthatók. (3. ábra.) Nagykovácsi, Solymár és Hidegkút között tehát boltozat (antiklinális) gerince húzódik keresztül körülbelül DNy—ÉK-i irányban, a Budakovácsi hegység D-i részén a Csiki hegyek É-i lábánál a medence (szinklinális) is megvan. A Csiki hegyek, a Sashegy, a Gellérthegy a következő redő maradványai. Lehetséges azonban Antiklinálisok és szinklinálisok a Buda—Kovácsi hegység területén. Ferenczi I. szerint. . ZÍT_______feltételezett antiklinális.---------------feltételezett szinklinális. I—>- átlagos dőlésirányok. az is, hogy a redő valamivel északabbra a Nagyszénás, Nagykevély irányába húzódik át s a boltozat beszakadt tetejét az az üst jelzi, amelyet a Pilis, Nagykevély, Csúcshegy, Hármashatárhegy, Nagyszénás tetők zárnak körül. A holtozattető közelében hegységünk legrégibb szintjei vannak a felszínen, így a csúcshegyi-, hármashatárhegyi-, mátyáshegyi szarúköves mészkő, a fazekashegyi karni-nori határon lévő szint. A szárnyakon jelennek meg a jura foszlányai s ott jelenik meg a kréta is. FÖLDTANI ÚJKOR. Paleocén. A földtani újkort felosztjuk: paleocén, eocén, oligocén, miocén, pliocén, (pannon-pontusi és levantei) pleisztocén vagy diluviális és jelenkorra. A kréta végétől egész területünk szárazon állott, letarolódott! Majd a paleocénben ismét víz alá kezd merülni. Az első sülyedést lápos eredetű szénképződmény jelzi Pilisvörösvár, Pilisszentiván, Nagykovácsi vidékén. E szénrétegek közvetlenül a dolomitra települnek. Szén, szénpala, agyag, bitumenes édesvízi mészkő váltakozik itt egymással. Teljes vastagságuk 30—35 m. Az agyagrétegekben markazit és pirít is van. Ugyanekkor édesvízi mészkő is képződött. Ez arra utal, hogy a mai hévvizek elődei már ekkor a felszínre ömlöttek. Hogyan keletkezik a szén? A kőszén túlnyomólag szerves növényi anyagokból keletkezik. Szilárd, sokszor lazább anyagi! barna vagy fekete színű kőzet. Buffon a lángeszű francia tudós, volt az első, aki kimondja, hogy a szén növényi anyagokból keletkezik. Kimondja azt is, hogy a kőszén és a lignit között csak fokozati különbség van. Potonié ma is végbemenő folyamatokkal magyarázta meg a kőszén keletkezését. Ma is keletkezik égő szerves kőzet, mely a mocsarakban, a lápokban halmozódik fel. Ez a tőzeg. Az itt végbemenő folyamatok adnak Potonié szerint magyarázatot arranézve, hogy a múltban miként keletkezett a szén. Ez a folyamat semmi egyéb, mint lassú égés. A növényi anyagok a levegő és nedvesség hatása alatt teljesen elkorhadnak. Ha nagy a nedvesség és kevés levegő hat a víz alatt lévő anyagra, akkor tőzeg keletkezik. A tőzegnél minőségileg jobb a lignit, még jobb a barnaszén és így tovább következik a kőszén, az antracit, a grafit. A szén tehát növényi anyagok bomlása folytán jön létre. A széntelepek bomló növényi anyagok felhalmozódásai. Az ilyen felhalmozódás csak mocsaras lápos területeken történhetik meg. Mégpedig, ha helyben élt növények felhalmozódásáról van szó, akkor autochton széntelepről beszélünk, ha pedig annak anyaga összehordott, akkor allochtonnak nevezzük azt. A szénnéválásban nagy szeszerepe van a fedőrétegnek. Ennek minősége és vastagsága az elszenesedést messzemenő módon befolyásolja. Tudjuk, hogy hol van meg a szén keletkezésének elméleti lehetősége. E felismerés a szén felkutatását lényegesen megkönnyíti. Sokszor olyan területeket kell megfúrni, ahol kívül21
