Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

I. rész - Szamosi József: Pestvármegye népművészete

a ú. ízléséhez alakítja. így köti bokrétába magyar virágokból a jellegzetes barokk virágcsokrot. A barokk stílus hatását mutatják Dunántúl házak hullámos oromfalai, Pest megyében az n. verébdeszkák fűrészelt díszítései. A népies fafaragások, famunkák közé tartozik a há­zak tetőzetén a verébdeszka, mely a tetőzet befejezése az oromfalak felől. A verébdeszka a szalma és nádíödéses tető­tetőkön azt a célt szolgálja, hogy a nádat vagy szalmát megkösse s így ne hullhasson le egykönnyen. A verébdesz­kák összeszögelésénél van az árbóc-deszka (Soltvadkerten nyeregfa), amelyet szintúgy szokás diszíteni. Pest megye csaknem egész területén meg­van a faragott, fűrészelt verébdeszkák alkalma­zása a tető védésére. Legegyszerűbb formáit Ordason, Péterin és Soltvadkerten találhatjuk. Színmagyar, sváb vagy tót falusi házain jófor­mán tökéltesen azonos felfogásúnk a díszítés­formák. Az említett helyeken kívül Mende, Pereg, Ve­­csés, Szigetmonostor, Mo­­nor, Maglód, Úri, Yalkó,u Pétéi Üllő. Tápió- Ordas, szccső. Bénye, Tápiósáp, Tápió­faras'­ís üiv­szecső, Kisharta azok a községek, ahol a cifra verébdeszkák alkalmazása általános. A színmagyar református Ordas-on a verébdeszkákon festett motívumokat is találunk. A lóca: hosszú, támlás pad s a székek tám­láját egyszerűbb faragások díszítik. A tálas, újabb eredetű asztalosmunka. Népművészeti szem­pontból figyelemreméltó a bölcső, bőcső, melyet sok kedvvel festettek s faragtak. Valaha általá­nos volt országszerte, ma mindinkább eltűnik a paraszti bútordarabok közül. A mai szegényebb tanyai szobák berendezé­séről nincs sok mondanivaló. A városi ócska búto­roknak rendszerint itt van a végső állomása. Amit látunk — magasra felvetett ágy rendesen bordószínű takaróval borított, egy-két láda, egy­két lóca, asztal, néhány szék, sublót. Igen művészi faragásokat tulajdonképpen a temetői fejfák, kopjafák és kapufélfák (kapubál­ványok) mutatnak. A kopjafák az ősi, még honfoglalás előtti szokással, a kopjás temetéssel kapcsolatosak. Általában a kopjafa „a régi magyar kopjás-te­­metés szokásából megmaradt sírra tűzött, alakra művésziesen meggazdagodott és megvastagodott kopja.“ (Viski K. Ethm. 1910. Többféle temetői fejfát különböztetünk meg. Egyik tömörebb, szé­lesebb (a tulajdonképeni fejfa), a másik karcsú, lándzsaszerü (kopjafa). Vannak még táblás-fejfák, sőt oszlopos-fejíkk is. Az elsőt Pest megyében nem igen találni, igazi hazája a Nagykunság. Oszlopos-fejfákat találunk Tass-on, Fülöpszállá­son és Pándon; kopjafák Csepcl-szigeten, Úszó­don, Ordason és Péteriben, Hartán, Nagykőrösön stb. Majdnem azt mondhatnék, az Alföldön a leg­több eredetiséget és művésziességet a temetők mutatnak. Az emberek öltözete is minden cifra­ság nélküli. Egyszerű, komoly színeket kedvei­nek. Csak a temetők kivételek. (Nagykőrös teme­tője tele van művészi értékkel.) Az emberek általában mindenütt szeretnek díszes emlékeket állítani halottáiknak. A nép egyszerű fia ezért maga készíti a fejfát, vagy a falubéli fejfafaragó „barkács“ mesterrel tatja, mindig díszesre. A fejfákat máskép „gombos-fának“ ják. A kezdetleges, legegyszerűbb fejfának ugyanis csak egy törzse és feje, gombja volt. Legprimitívebb formán találunk fejet, gom­bot, vékony nyakat, s egy alsó részt a felírással. Díszítés nélküli. Dísze­sebb kopjafáknál a hen­geres vagy szögletes szár nem simul közvetlenül az alsó részbe, hanem több gömb-alak megszakítással. Az írás alatt rendesen lálunk. Olyan motívumokat lyek jelképezik a meghalt nyeit. Pl. a házasok jelképe két egymásbafonódó kéz; fejfájára letört virágokat, tulipánt, rózsabim­bót faragnak. Általános ilyen díszítő motívum újabban a szomorúfüz. Pest m.-ben az oszlopos fejfák, kopjafák a leggyakoriabbak. A tass-i temetőben talált fejfák között nagyon szépek vannak. Egy makádi kop­jafa írásmezeje ereszes, fe­lül háromszöges dísszel, a hatalmas „fejezet“ kinyílott tulipánban végződik. A tulipán motívumot főleg Fülöpszálláson kedvelik. Törzsük vaskos kehely­­alakba megy át, ezen vékony száron kiszélesedő csillag, tetején hegyes gom ba-forma koronatető. Ha­sonlók Péteriben és Orda­son. U. n. táblás-fejfák ta­lálhatók az USZod-i teme- Pcstmegyci kopjafák. Pestmegyei fejfák. valami díszítést ta­tesznek ide, ame­­korát, életkörülmé-156

Next

/
Thumbnails
Contents