Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
I. rész - Dr. Pohl Sándor: Ujpest gyárváros kialakulása és fejlődése
A sok örömet keltő fejlődés elsorolása után meg kell azonban emlékeznem Újpestnek két legégetőbb problémájáról is, melyet a további fejlődés érdekében a legsürgősebben meg kell oldani. Az egyik probléma a Dunapart és ezzel kapcsolatos hajózás, a másik a dunai híd kérdése. Köztudomású, hogy Újpest megyei város a Duna közvetlen partján fekszik és sajnos, ennek ellenére fennáll az a furcsa helyzet, hogy Újpestnek egy négyzetméter nagyságú Dunapartja sincsen. A felhasználás szempontjából számitásba vehető Dunapart a Budapest Székesfővárosi Vízmű tulajdona, úgy, hogy az újpesti gyáripar a Duna partján sem üzemi, sem forgalmi, sem más fontos jelentőségű előnyt nem szerezhet. Dunapart hiányában a városnak megfelelő hajózási közlekedése nincsen, e körülmény rossz kihatással van úgy az iparra, mint a másirányu forgalomra. A másik igen fontos és sürgősen megoldásra váró probléma egy személy- és teherforgalomra képes dunai híd építése, illetőleg a Budapest-esztergomi vasúti híd megfelelő kibővítése, mely a Duna túlsó partján elterülő egész környéket bevonná Újpest és a Székesfőváros forgalmába. Újpest. Róni. katli. templom. Ez a két kérdés életbevágó jelentőséggel bír úgy a gyáriparra, mint a város és a környék községeinek további fejlődésére, épen ezért megoldásuk a legfontosabb közérdek. Újpest lakosságának a zöme többnyire a külországokból beköltözött, valamikor nyelvünket, törvényeinket nem is ismerő munkásokból került ki. Hála a Gondviselőnek, hogy az őslakosság, melyet csak a mundennapi kenyér kötött Újpesthez, a békeévek boldog aranykorában, szorgalmas munkával, becsületes és legtöbbnyire háztulajdonos polgárai lettek a városnak és idegen származásuk ellenére, hős katonái ennek a hazának. Újpestnek, mint gyárvárosnak, hatalmas jelentősége van nemzeti szempontból is, nemcsak azért, mert virágzó gyáripara folytán egyik legnagyobb adófizetője az államnak, hanem különösen azért, mert az itt gyártott iparcikkek nagyrésze a világpiacokon nyer elhelyezést, s ezzel az ország exportját hatalmasan fellendíti. Ha most annak eredményét vizsgáljuk, hogy milyen hatással volt a gyáripar a városnak, mint közületnek fejlődésére, meg kell állapítanunk, hogy Újpest megyei város nagyvonalú fejlődésének tükre — a költségvetése — már hosszú évek óta álllandóan kb. három és félmillió pengő bevételt, kiadást mutat. Ez a költségvetés nagyság tekintetében az összes megyei városok között az első, sőt a törvényhatósági városok között is a hatodik helyet foglalja el. Ezzel szemben a községi pótadó állandóan 50% alatt mozog. A város tiszta vagyona 1937-ben a zárszámadás adata szerint: 29,585.023 P 37 fillér volt. Tekintetbevéve, hogy a város jövedelmi forrásait kizárólag adóbevételei alkotják, nyilvánvaló, hogy a túlnyomóan a gyáripar által szolgáltatott adójövedelem az, amely a városnak ily nagyarányú, gyors fejlődését lehetővé tette. A város lakosainak száma a legutolsó összeírás adatai szerint 70.842 volt. Ennek a hatalmas városnak adminisztrációját 227 tisztviselő és alkalmazott látja el. Az 1937. évi ügyforgalom 139.306 darab volt. A közbiztonságot a budapesti m. kir. államrendőrség újpesti kér. kapitánysága, a tűzrendészetet pedig a fővárosi követelményeknek is megfelelő, motoros fecskendőkkel legmodernebbül felszerelt 33 tagú hivatásos tűzoltóság, 3 tiszt vezetésével végzi, kiknek segédkezik az öt tiszt és 25 főnyi legénységből álló önkéntes tüzoltótestület. Újpest megyei város belterülete teljesen ki van kövezve, számszerint a kikövezett utcák hossza kb. 52 km. A város legnagyobb része alá is van csatornázva, kb. 65 km hosszúságban. A város kitűnő vízvezetékkel bír, melynek hálózata csaknem az egész város területére kiterjed. A közvilágítás elsőrendű, a város főutcái kettős középvilágítással, mellékutcái oldalvilágítással vannak ellátva. A vallásos élet nem hagy fenn kívánni valót. Az összes vallásfelekezetek igen szép templommal, kultúrházzal rendelkeznek, ahol nemesirányu vallási és kultúrmunka folyik. A város megfelelő támogatásban részesíti a különböző vallásfelekezeteket. Az iskolai kultúra magas fokon áll. Egy fiú és egy leánygimnáziumban, két fiú- és két leánypolgári iskolában, nyolc fiú- és nyolc leány-elemi iskolában 142
