Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
I. rész - Faragó Ede: Pestvármegye népművelése
Pestvármegye népművelésének új útjai. Gondnoki értekezletek. A vármegye iskolánkívüli népművelésének továbbfejlesztése érdekében népművelési gondnoki értekezletek bevezetése vált szükségessé. Az első értekezletet 1937. évi november hó 5-én tartottuk meg a Vármegyeházán a fővároskörnyéki gondnokok részvételével. Az értekezleten résztvettek tapasztalatainak egymással való közlése s a bevált módszerek ismertetése és megtárgyalása sok gondolattal gazdagította a résztvevőket és nagyban elősegítette a jobb munka sikerét. (6. sz. kép.) Cserelátogatás. A népművelési munka színvonalának emelése s a tapasztalatok gazdagabb kiértékelésének lehetősége kívánta meg a cserelátogatások megvalósítását. Az első cserelátogatást 1938. évi február hó 3-án és 4-én tartottuk meg Kiskunhalason és tanyáin. Erre a cserelátogatásra a vármegye 16 különböző községéből és városából 28 tanító, tanár, orvos, lelkész érkezett meg, bár az érdeklődők száma sokkal nagyobb volt. Kiskunhalas tanyáin a tanítóság és néhány gazda vállalta magára 1—1 vendég ellátását. Február 3-án este mindegyik tanyán népművelési estét rendeztek és így a látogatóknak alkalmuk nyilt a népművelési munka megfigyelésére is. Egy-két helyen maga a vendég is tartott előadást. Másnap, február 4-én a résztvevők Kiskunhalason gyűltek egybe Kiskunhalas és tanyakörzete tanítóságával s a népművelés barátaival egy kiértékelő megbeszélésre. Elmondták, hogy mit láttak s az eszmecsere új gondolatokat adott mindenkinek. Ezek a gondolatok azóta már bőven kamatozódtak a munkában. A kiértékelő megbeszélés után a résztvevők megtekintették a várost és a halasi csipkeházat. A következő cserelátogatásra kiszemelt hely Cegléd és tanyakörzete. Népművelő kisegítők tanfolyama. Pestvármegye Népművelési Bizottsága első egyhetes „népművelő kisegítő“ tanfolyamát 1938. márcnis havában rendezte meg Budapesten, a Keresztyén Ifjak Egyesületének székházában. (7. sz. kép.) A tanfolyam munkatervét és költségvetését a m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter úr jóváhagyta. A tanfolyamon 45 községből, városból és tanyáról 54 gazdaifju és fiatal gazda vett részt s azt lelkiismeretesen végighallgatta. A tanfolyam előadói voltak: dr. Antalfia Antal, Aradi István, vitéz dr. Barnabás István, dr. Buczkó Emil, Büky Béla, Dékány András, Dobos Károly, Drózdy Gyula, vitéz dr. Endre László, vitéz Faragó Ede, Gombkötő Antal, Kaposi Klaszek Ödön, dr. Matolcsy Mátyás, Paál Dezső, dr. Gál András, vitéz Rózsás József, gróf Révay József, dr. Soproni Elek, Sugár Béla, Varga Géza, Varga Vince, Zajti Ferenc. A tanfolyamot vitéz Faragó Ede népművelési titkár vezette. (8. sz. kép.) Az előadások tárgya volt: Légoltalom, különös tekintettel a falura és tanyára. Magyar lelkiség. Bábjáték bemutatás. A sajtó szerepe a nemzet életében. Lelkiélet, magyarság. A honismeretről. Az ifjúság és a jövő. Nemzetiségek Magyarországon. Magyarok a nagyvilágban. Dal, mese, népművészet s ezek haszna. Faji hibáink, erényeink. Hogyan szerettessem meg a néppel a művelődést. A népművelő kisegítő feladatai: szervezés, propaganda módja. Ellenvetések, akadályok. Dynamó és vetítőgép kezelés, bemutatás. Méhészet. Az elszakított területeken élő magyarságról. Általános mezőgazdasági előadás. A szövetkezetek haszna a gazdasági életben. A falu ifjúsága, mint a falu jövő vezetője. Magyar katonaeszmény. A falu egészsége. Az adó, mint a közös erők forrása. Állattenyésztés. Homoki takarmánytermelés, trágyakezelés. Könyvtárak, mit olvassunk? Segítsünk egymáson! Gazdaszervezkedés. Megtekintettük a fővárost, a Mezőgazdasági Múzeumot, a királyi várat, Halászbástyát, (9. és 10. sz. kép.) Tejszövetkezti Központot, Hangya raktárakat, borpincészetet. Résztvettek a hallgatók a Nemzeti Színház előadásán és megnézték a „Te csak pipálj Ladányi“ című filmet. Várható volt, hogy a testi munkához szokott hallgatók nem bírják a sok szellemi munkát, amely a tanulmányi látogatásokat is beleszámítva, 1—2 órás ebéd pihenővel reggel 8-tól este 7-ig tartott és két-három ízben vacsora után is folytatódott. A tanfolyam hallgatói lelkesen figyeltek és nagy önfegyelmezettséget tanúsítottak. A falu válogatott fiai valóban kiváló szellemi frisseségről és velük született fogékony értelemről tettek bizonyságot s megállapítható volt, hogy a falu népe tudással kíván töltekezni. Nyári férfi tábortanf oly amok. A folyó évi nyári előadóképző tanfolyamot a régi szokástól eltérően nem szállodában, hanem sátortáborban rendezte meg a népművelési titkár július hó 4-től 13-ig és 15-től 24-ig Kisoroszi község határában, a Duna szigetén, kizárólag férfiak részére. (11. sz. kép.) A sátortábor előnye, hogy költsége kisebb és így kb. fele költséggel a két sátortábor tanfolyamon 210 tanár, orvos, tanító, jegyző, lelkész nyert kiképzést a népművelési munkára. A táborozási élettel járó sportszerűség a testi egészségre és lelkületre jótékony hatást gyakorolt. A tanfolyamnak táborszerű megoldása a szabadidő jó kihasználását is eredményezte és e téren többletet jelentett a régi tanfolyamokkal szemben. Az állandó együttélés lelki közös-134
