Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
I. rész - Faragó Ede: Pestvármegye népművelése
PESTVÁRMEGYE NÉPMŰVELÉSE Irta: vitéz FARAGÓ EDE, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. népművelési titkára. A magyar népművelés erőteljes szervezett megindulása a kommunizmus utáni évekre tehető. Bizonyára a forradalmak lelkeket lazító hatása s azok következményei láttatták meg még jobban a felelős vezető tényezőkkel a művelődés nagy szükségességét. Tény az, hogy a társadalom önmagában való meghasonlásának, a nagyarányú népi betegségeknek, forradalmi szándékok megerősödésének stb. legfőbb oka a tudatlanság és tájékozatlanság a mi népünket is utolérte, amely magyar nép egyébként veleszületett természetes esze miatt jóra s nagyra hivatott. A művelődés terén való elmaradottságunknak súlyos oka történelmünk állandó harcaiból ered, hiszen a tatár és török pusztítások visszavetettek és Bécsnek évszázadokig tartó uralma vagy nem szorgalmazta a magyarság művelődését, vagy olyan irányú kultúrtevékenykedéseket folytatott, amelyek a magyar lelkiségnek nem feleltek meg teljes mértékben s azt egyéni sajátosságaiból akarták kiforgatni. Ugyanakkor más nemzetek zavartalanul fejlődhettek mellettünk. Nemcsak fegyverkezés, de kultúrharc is folyik az emberiség életében, amelyben mi nem maradhatunk le mások mögött. Ehhez a kultúrharchoz s annak sikeres megvívásához első szükséglet a magyar nép öntudatossá tétele, öntudatos magyarok nevelése. A népművelés útjain lehet elérni legjobban ezt a célkitűzést. Ezt ismerte fel a vallás- és közoktatásügyi miniszter is, amikor 882—4/ 1600—1930. VIII. f. számú rendeletében „a nemzeti érzés és öntudat ápolását és fejlesztését tűzi ki feladatának“. A rendelet kibocsájtásának nyomán szervező munka indult meg. Megszerveztettek a vármegyei központi népművelési bizottságok közéleti egyéniségekből, élükön az alispánnal. A bizottság határozatainak végrehajtója s a népművelés munkájának felelős szervezője és építő munkása a népművelési titkár. Minden egyes községben és városban pedig helyi bizottságok működnek. (1. sz. kép.) Pestvármegye 217 községében és 13 megyei városában külön-külön népművelési helyi bizottság működik. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium által jóváhagyott Vármegyei Népművelési Szabályrendelet értelmében a városokban a polgármester, községekben a főjegyző elnöklete és a tanügyi emberek sorából megválasztott népművelési gondnok vezetése mellett tevékenykednek. A helyi bizottságok tagjai városokban a városi főhivatalnokok, községekben a képviselőtestületnek megválasztott tagjai, a községi bíró, továbbá úgy a városokban, mint községekben az orvos, középiskolák és elemi iskolák igazgatói s a tanító és tanártestületek képviselői (ha a helyben lévő tanszemélyzet száma nem több tíznél, úgy mindegyik, ha tíznél több, minden 3 személy után egy), felekezetek lelkészei, egyesületek vezetői, község birtokosai s mindazok, akiket a helyi, vármegyei vagy országos népművelés terén kifejtett érdemeik elismeréséül a bizottság tagjai sorába beválaszt (így pld. a jól működő társadalmi egyesületek képviselőit). Pestvármegye területén az 1937/38. iskolai évben 19.199 népművelési és közműveltségi előadás tartatott. Ezeken résztvett összes hallgatók száma: 3,995.853. Ezeken kívül volt még: 18 analfabéta tanfolyam 1279 órával, 273 végzett hallgatóval; 19 alapismereteket terjesztő tanfolyam 1085 órával, 469 végzett hallgatóval; 17 népművelési és közműveltségi tanfolyam 862 órával, 621 végzett hallgatóval; 102 művészeti és kedélyképző (ének, zene, nóta-szavaló, magyar irodalmi) tanfolyam 6271 órával, 3158 végzett hallgatóval; 5 férfi jellemképző tanfolyam 160 órával, 134 végzett hallgatóval; 140 nőnevelési és női jellemképző (kézimunka, háztartási, női jellemképző) tanfolyam 7794 órával, 3549 végzett hallgatóval; 40 egészségügyi (házi betegápolási, anya- és csecsemővédő, légvédelmi, első segélynyújtási, egészségügyi) tanfolyam 1041 órával, 1022 végzett hallgatóval; 20 gazdasági (közgazdasági) tanfolyam 130
