Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

I. rész - Fára Dezső: A vármegye története 1914 - 1918

és Hazafias szellemnek letéteményese.“ (1919. évi dec. 16. közgyűlés jegyzőkönyvéből.) A nagy bizalomnak kifejezést ad azzal is a vármegye, hogy 1920 február

10-én teljes egészében magáévá teszi Cegléd város képviselő testületének a határozatát, egyhangúlag állást foglal amellett és ily értelemben ír fel a nemzetgyűléshez: az ideiglenes államfői hatalom tétessék le Horthy Miklós fővezér kezébe.

Az ország közös óhajának adott ezzel kifejezést Pestvármegye, ami teljesült is, vitéz nagybányai Horthy Miklós Magyarország kormányzója lett s vezeti ezt a nemzetet a szebb, boldogabb magyar jövendő útján.

S Pest vármegye, amely századokon át a magyar nemzeti gondolat hív őrízője volt s egyben a korral való együtthaladás útját is kereste, Horthy Miklós kormányzósága idején is ezt a történelmi útat járja s

mint az ország vezető vármegyéje mostani alispánjával az élén hirdeti a magyar fajvédelem eszméjét, gondolatát, amelynek foglalatát vitéz Endre László dr. alispán a hazáért vérüket hullatott hősök egyik emlékműve előtti beszédében e szavakban adja: „Mi a fajvédelem? Nagyobb darab kenyér és tisztább, nagyobb, világosabb magyar hajlék, becsületes munka és megélhetési eshetőség; sok egészséges magyar gyermek, akik mindegyikének jut kenyér.“

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ezeréves történelmi múltja hű tükre a magyar sorsnak. Viharok dúltak fölötte, orkánok szántották, jött jobb sors, jött balsors, — tűrhetetlenül őrzője volt a nemzeti gondolatnak.

A történelmi múltat nem feledve kereste a korszerű haladás útját de mindenben és mindenek előtt a magyar nemzeti érdekeket.

111