Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
I. rész - Dr. Valkó Arisztid: Régészeti és történelmi emlékek a vármegye területén
bői alkotott és egyéb girlandszerű mintákból áll. Az edények hasi részén bütyköket alkalmaznak. Tölcséres nyak, ansa lunátás fül, élezett has a Jellemzőjük. A III-ik periódusból Igen szép agyagkancsó került gyűjteményünkbe. A leleteit között igen sok használati tárgy töredéke szerepel. Egy- és kétfülű urnáink haloíthamvasztási célokra készültek és típusban átmenetet képeznek a III-ik periódusba. A bronzkor III-ik periódusában az élet egyszerre megszűnik, östelepünk lakói elmenekülnek, vagy valamilyen elemi csapás következtében életüket vesztik. A harmadik periódusnak ugyanis folytatása nincsen, lelet a későbbi időpontból nem került elő és szinte minden átmenet nélkül a korai középkorban folytatódnak a kultúrrétegek és az abból kikerült tárgyak. Feltevésünket még az a körülmény is igazolja, hogy kis helyen aránylag túlsók érintetlen kerámiai tárgy és még a bronzkorban elrejtett edény és bronztárgy került elő. A véletlen néhány római leletet is felszínre hozott: fibula, feliratos kőtöredék. Ezek azonban szoros összefüggésbe hozhatók a Várhegy közelében lévő György hegyen 1903-ban megtörtént római kori ásatásokkal. A községből egyébként több helyről kerültek elő római leletek: kőtöredékek, cserepek, 1869-ben pedig mintegy 669 darabból álló II. és III. századból való éremlelet került a Nemzeti Múzeumba. * Renaissance emlékeink. A XV. század második felében meginduló nagyszerű szellemi renaissance vármegyénk történelmi emlékeit is megtermékenyítette. Teljes kifejlődése Mátyás király uralkodása idejére esik. Kisugárzó pontja a budai palota volt, főpapjaink és főuraink a királyi udvarban elsajátították a renaissance ízlést, divatot és ezt otthonukban is megvalósítani törekedtek. (Buda, Visegrád palotái.) Az itt élő olasz tudósok, kőfaragók és művészek működése termékenyítőleg hatott a hazai mesterekre is. Fájdalom, a renaissancekori alkotások szine-java a török pusztítások áldozata lett. Emlékeink gazdagságáról csak egykori írók feljegyzései alapján alkothatunk fogalmat. További fejlődését a háborús idők, a török hódoltság akadályozta meg. Egyházi emlékeink közül a budapesti Belvárosi templomba befalazott szentségtartó fülkék, továbbá a váci székesegyházba hasonló módon befalazott szentélykorlát érdemel figyelmet. Világi emlékeink közül itt kell felemlíteni a legújabb ásatások során előkerült Nyéki palota nagyszerű faragványait (Budapest), amely töredékeiben is ékes szószólója a múltnak. Ide sorozhatok a solymári várkastély feltárása során előkerült különböző párkánytöredékek, finoman csiszolt faragványok és egyéb berendezési tárgyak töredékei. Nagyszerű faragványai, hasonlóan a budai királyi palota renaissance maradványaival, a háborús idők alatt elpusztultak. A török hódoltság alatt szünetelt minden alkotó munka. A hóditó török hadsereg nyomán, kelet kultúrája az oszmánok bizánci hagyományokban gyökeredző építészete érvényesül. Városaink, falvaink, templomaink a török ízlésnek, szokásnak megfelelően átalakulnak. Budán és Pesten a török építmények egész sora épül, ezek közül ma is használatban van a Rudasfürdő régi medencéje, vagy a Rác fürdő stb. 1686-ban Buda felszabadulásával a török kiszorul az országból és vármegyénk is fellélegzik a százötvenéves tespedésből. Üj élet indul meg, a kipusztult falvak, városok lassan újból benépesülnek. Barokk emlékek. A művészetben a barokk stílus kezd érvényesülni. Ennek a stílusnak irányítói a bécsi mesterek voltak, akik ezt a népünknek sokáig idegen művészetét főpapjaink és főuraink útján kedveltették meg. Bécs hatása alatt nálunk is kialakulnak a barokk városképek (Buda, Pest, Vác, Kalocsa, Szentendre). Az udvari művészetet és a királyi építkezések hatalmas arányait azonban hiába keressük a mi városainknál. Nálunk nem feszes ünnepi komolyságú építkezésekkel találkozunk, hanem meleg derűs hangulatos utca képek alakulnak, amelyek sajátos hazai környezetünkben, új elemekkel bővülnek és hozzáforrnak a nemzet érzésvilágához. Amikor már például a kecskeméti piarista templom szentélyének antipendiumán s a lépcsőfeljáró kőkorlátján hazai alföldi flóra, dohány és kukoricalevél jellegzetes alakjait örökíti meg a művész, nyugodtan különíthetjük el hazai barokk emlékeinket a külföld nagyvonalú építkezéseitől. Maulpertsch, amikor a váci székesegyház nagyszerű kupoláit festi, a menyországot magyarruhás szentekkel ábrázolja. Tőle valók a kalocsai érseki palota házi kápolnájának fiatalos üdeségü freskói is. Vármegyénk területén a barokk fénykora a XVIII-ik század közepére esik. A bécsi mesterek egész sora teszi át székhelyét hazánkba és nagyszerű alkotásokat létesítenek. Hildebrandt 1700—02 között építi S a v o y a i Jenő herceg részére a ráckevei kastélyt. A homlokzat hullámzásán még a mester olasz iskolázottsága tükröződik, de az alaprajzi elrendezés francia minta képre vall. Felépítésének ión pilaszterekkel való ritmikus tagozásában, a párkányba illesztett gyámokban, az ablakok keretezésében s a hármas bejárati kapú megoldásában egyénien alkotott felsőolaszországi elemeket találunk. A gödöllői kastély, melyet Grassalkovich Antal gróf 1744- ben kezd építtetni, a hazai rokokó építészetünk legkiválóbb eml'éke. Valószínűleg a Hillebrandt mellett működő Mayerhoffer András alkotása. 1751- ben fényes ünnepségek között itt fogadja Grassalkovich Mária Teréziát. 1867-ben vétel útján a kincstár tulajdona lesz. A nemzet áldozatkészsége folytán Y b 1 Miklós vezetésével alapos átalakításon esett keresztül. Mint királyi nyári kastélyban, sokat időzött itt Ferenc József. 1920 óta a Kormányzó Ú r állandó nyaraló helye. A gödöllői kastéllyal körülbelül egyidőben épült a péceli Ráday kastély. U- alakú alaprajza a gödöllőinek szerényebb méretű utánzata. Első pillanatra udvara szűknek, a nagy terem kiemelkedő rizalitja rendkívül finom tagozásával túlságosan tömegesnek tűnik fel. Belsejének fénypontja a nagyterem és ehhez vezető gazdag kőkorláttal ellátott négykarú lépcső. E korból való a nagytétényi S zára z-R u d n y á n s z k y-féle kastély (1751). Legszebb 105 —
