Mondok Pál (szerk.): Pest megye változó élete (Budapest, 1971)
Szélesedő demokratizmus, növekvő önállóság A megye gazdasági, társadalmi, kulturális, egészségügyi és kereskedelmi fejlődése szorosan összefügg a tanácsok munkájával. Eredményesen oldották meg a települések fejlesztésének, a lakossági szükségletek kielégítésének, a szolgáltatások fejlesztésének feladatait . A tanácstagok együtt élnek választókerületük lakosságával, a lakosság részéről felvetett okos javaslatok, jogos igények megvalósításáért eredményesen tevékenykedtek. A kölcsönös tájékozódás és tájékoztatás következménye az volt, hogy a tanácsülések a község, a járás, a város vagy a megye legfontosabb kérdéseit vitatták meg és igyekeztek megoldást találni azokra. Ezt az eredményes munkát az utóbbi években hatásosan segítette a tanácsi önállóság növelése, a hatáskörök leadása egyszóval, a szocialista demokratizmus szélesítése érdekében tett több központi intézkedés. Bővülő hatáskör A jelentős iparfejlesztés, az urbanizáció több községet oly módon átalakított, hogy indokolttá vált várossá fejlesztésük. így került sor a III. ötéves tervben Gödöllő, majd Százhalombatta várossá szervezésére. E két új város tanácsa a lakossággal együttműködve fáradozott a városi státus elnyeréséért, majd a városi színvonalú kommunális, kulturális, egészségügyi és kereskedelmi ellátottság eléréséért. A községek fejlődése is jelentős volt. A megye legnagyobb, legjelentősebb községei közül 48 kapta meg a nagyközségi rangot, ami azt jelenti, hogy nagyobb gazdasági és hatósági jogkörrel, önállósággal, több pénzzel rendelkeznek, ugyanakkor nagyobb felelősséggel is tartoznak választóiknak. 44 községből 20 közös tanácsot hoztunk létre, 11 községet pedig 5 községben egyesítettünk. A nagyközségek a közös tanácsok és az egyesített községek alkalmasak arra, hogy még jobb kapcsolatot alakítsanak ki a lakossággal, a Hazafias Népfronttal, a különböző társadalmi szervekkel, a területükön működő gazdasági egységekkel. A közelmúltban elfogadott új tanácstörvény erősíti a tanácsok népképviseleti, önkormányzati, államigazgatási jellegét. Ez azt is jelenti, hogy a települések fejlődését a jövőben az eddiginél jobban meghatározza a tanács és a lakosság együttműködése, a helyi anyagi, erkölcsi erők felhasználása, amire eddig is számos példa van. A megyében több száz kilométer járda, épült társadalmi összefogással lakossági hozzájárulással. A Nagykőrösi Konzervgyár 28 millió Pt-tal támogatta a város közművesítését, de ilyen együttműködésre a megye más településeiről is említhetnénk példákat. 31
