Keleti Ferenc et al. (szerk.): Pest megye múltjából. Tanulmányok (Budapest, 1965)

Kosáry Domokos: Pest megye a kuruckorban

263 Takács, i. in. 281. 1.

266 Az idevágó levelek sorban (PmL): Fót, 1711 jan. 22. Litterae missiles 1711.

— GalgamácEa, 1711 febr. 3. Inst. pol. 1711.—1.—Dán, 1711 febr. 26. Litterae missiles, 1711. — Boldog, 1711 febr. 26. és ápr. 19. Inst. inut. 1711.—2.—Inst. pol. 1711—3.— Galgahévíz, 1711 ápr. 19. Inst. pol. 1711—2. — Vácszentlászló, 1711 ápr. 21. Inst. pol. 1711—4. — Pécel, 1711 máj. 29. Inst. inut. 1711—6. — Szentlőrinckáta, 1711 máj. 30. Inst. pol. 1711—5. —Mogyoród, 1711 máj. 31. Inst. inut. 1711—15. —Tápiósüly, 1711 máj. 31. Litterae missiles, 1711. —Isaszeg, 1711 máj. 31. Inst. pol. 1711—6.

— Túra, 1711 máj. 31. Inst. pol. 1711—7. — Vácszentlászló, 1711 okt. 8. Inst. inut. 1711—28. — Zsámbok, 1711 nov. 24. Inst. inut. 1711—22. —Mogyoród, 1711 nov. 25. Inst. inut. 1711—24. -—Mogyoród, 1711 dec. 8. Inst. inut. 1711—27. — Gyömrőd, 1711 dec. 9. Inst. inut. 1711—31.

267 Az adatok forrásai: A kecskeméti járás összesítése, 1716/17. PmL. Ö. 59a. — A váci járás összesítése, 1714/15. PmL. Ö. 55. — A solti járás összesítése, 1716. PmL. Ö. 59b. — (A pilisi járásról nem maradt ez időből összesítés). ■— A búzavetés adatai viszont megint magasabbnak látszanak mint 1703-ban, és inkább az 1699-i színvonalhoz állnak közel, talán azért, mert sereg létszámával együtt a fogyasztás is ismét megnőtt.

268 Az 1715. évi országos összeírás Pest megyei adatait községekre bontva közölte már Acsády Ignác: Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában. Pp. 1896. Magyar Statisztikai Közlemények. Uj folyam, XII. 94—95. 1. A nála található adatok azonban több helységnél nem teljesen azonosak az e tanulmányban közölt, és az összeírás Pest megyei példányából vett adatokkal. Nyilvánvaló elírás, hogy Piliscsabán 17 helyett 47 családot említ. Rákoscsaba viszont teljesen kimaradt Acsády összeállításából. Az eltérések következtében ad a mi összesítésünk némileg más (magasabb) számot, mint Acsádyé (5230).

269 pest, megye 1711 elején jelentést kért a helységektől a pestis áldozatainak számát illetően, válasz azonban alig néhány maradt ránk. Boldog elöljárói febr. 26-án azt felelték, hogy az előző (1710) évben ,,az mirigyes halál” 20 gazdát (telkes jobbágyot), összesen 118 személyt ölt meg közülük (ez itt kb. 40%). PmL. Inst. inut. 1711—2. Dányközség viszont ugyanakkor azt közölte, hogy a pestis nálunk mindeddig „nem uralkodott”. PmL. Litterae missiles, 1711. Vácott abban az évben, amikor a rácok is felégették (1709) állítólag 3000 lakos közül 395 halt meg pestisben. Karcsú Antal: Váez város története. I. Vác 1880, 71. 1.

270 Csobánka rác lakosai egy 1710-ből származó följegyzés szerint részben a harcok idején elpusztultak (durante hoc rebellionis tempore et tumultu occisi), részben máshová költöztek, a megművelhető föld hiánya miatt is. OL, UC. 85/16.

271 PmL. Ö.

272 1702-ben már megvolt, de az 1728-i összeírás szerint „ab annis circiter 18”, vagyis 1710—1711. körül települt újra, közben tehát elpusztult.

273 1 7 1 5. adatai szerint itt „új jövevények” élnek 3—4 év óta. Tehát nem is azok, akik az 1696—1703 között fennállt községben laktak.

274 Taksony lakosai 1715-ben 5 év óta ott élő svábok, tehát itt is eltűnt az 1696—- 1703 közti falu.

275 Ezzel főleg Dávid, i. m. (TSF) foglalkozott behatóan. Igen valószínű, hogy a megye széles, pusztás határain sokan el tudták kerülni az összeírást. Talán a nemesség ellenkezése is fokozottabban elősegítette ezt éppen ezekben az években. De belejátszhatott a dologba az adózó képesség csökkenése is. Mindenesetre feltűnő, hogy a 4 közül 3 járásban (éppen a volt kuruc-megyében) a zsellér családfők száma jóval nagyobb mértékben csökkent, mint a jobbágygazdáké, holott a háborús elszegényedést tekintve éppen fordított jelenségre számítanánk. A szegény parasztság elég nagy rétegei maradtak ki tehát, annak ellenére, hogy még mindig nagyobb mértékben vették figyelembe őket, mint 1720-ban.

276 Annak elég bonyolult kikövetkeztetésére, hogy mekkora volt ezekután Pest megye népessége 1703., illetve 1715. körül abszolút számokban, ezúttal nem vállalkozhatunk. Egyrészt a családfők számát ki kellene egészítenünk az iparos, kereskedő, zsidó, értelmiségi, esetleges birtokos nemesi stb. családokéval, másrészt 1—2 lélekszám-össze-88