Keleti Ferenc et al. (szerk.): Pest megye múltjából. Tanulmányok (Budapest, 1965)
Kosáry Domokos: Pest megye a kuruckorban
meg hogy a „sárga regimentbül való németek” mit loptak tőlük éjszaka. Galgamácsa lakosai szerint a levonuló császári ármádia náluk 83 szarvasmarhát vágott le, „ekéinktől hat jó ökröt”, de elvitte házi eszközeiket is: „sütő teknőt, fazekakot, tálakot, fűrészeket, fúrókat és több egyéb vas szerszámainkot”. Dány jelenti, hogy Fáy Kata helyett immár Stahremberg Tamásban tiszteli földesurát. Boldog községben 1710 elején egy labanc portya 2000 Ft kárt okozott, a templomot is feltörte, 1710 októberben a kurucok hajtottak el 13 marhát. Galgahévíz összesen 3400 forintra becsülte háborús kárait, Vácszentlászló 2432 forintra, beleértve azon 8 nap költségeit is, midőn a Rákóczi szolgálatában álló svédek élték fel őket, a kovács minden szerszámát is elvitték. A múltat azonban egyre hangosabb szóval váltja fel a jelen, az állandóan ide-oda vonuló, élelmet, takarmányt, fogatot, szállást követelő császári sereg elleni panaszáradat. E sokféle kis adat sajnos nem felel összesített számokkal arra a kérdésre, hogy 1711-re mit változott a megye népessége és anyagi ereje 1703-hoz képest. Csak négy év múlva, az 1715. évi országos összeírásban találkozunk a következő adatsorral, az is hiányos. Az állatállomány hiányzó adatait a négy közül három járásban valamennyire még pótolni tudjuk közel egykorú, megyei dikális összesítésekből, amelyek arról tanúskodnak, hogy a megye 5—6 évvel a harcok befejezése után még korántsem tudta pótolni háborús veszteségeit.267 igás ökör (saját) hámos ló 1703 1714—1717 1703 1714—1717 1. Kecskeméti járás G 156 2932 2241 1767 2. Váci járás 5 394 3108 1711 1234 4. Solti járás 21 96 1094 814 567 3 járás összesen 13 836 7134 4766 3565 Az adózó családfők számát illetően azonban ezek a megyei összeírások már nem vethetők össze a többivel, mert más szempontból készültek (a házas fiút, vöt is a családfőkhöz számítják stb.). Itt tehát az 1715-i országos összeíráshoz kell folyamodnunk, amely csak 5274 családfőről268 tud az 1703-ban talált 8139 családfő helyett. Az persze nem meglepő, ha a háború és a pestis269 pusztításai után csökkenést tapasztalunk. Hiszen még 1715-ben is 7 helység áll üresen a korábban meglévők közül, főleg Duna mentiek (Áporka, Majosháza stb.), nemcsak magyarok, hanem rácok is (Cserevics stb.), a kölcsönös dúlás eredményeként.270 Csak az a kérdés, hogy 1715 eredményei mennyiben szorulnak kiigazításra. Már akkoriban is merültek fel kételyek, de a kép lényegén 1718-ban a turóci megbízottak helyesbítő felmérése sem változtatott érdemlegesen.271 Sőt azt is hozzátehetjük, hogy 1711-ben a családfők számának még alacsonyabban kellett állnia, mint 1715-ben, hiszen 10 helységről tudjuk, hogy csak 1711 után alakult meg, mint Bénye (1714), Csömör, Kis-Vác, illetve települt újjá, mint Alberti, Dunaharaszti, Nagytétény,272 Sári,273 Súgó, Taksony274 és Tápiósáp. E 222 családot tehát legalább részben le kell vonnunk 1715 adataiból, ha föl is tesszük, hogy részben a megyén belül települt át új lakhelyére. Bizonyosnak látszik viszont, hogy 1715 felmérése valóban a ténylegesnél alacsonyabb eredményekre jutott. A váci járás 13 helységéről maradt az 1711—1713. közti évekből számadatot nyújtó urbárium. Ezek (mint a 62
