Keleti Ferenc et al. (szerk.): Pest megye múltjából. Tanulmányok (Budapest, 1965)
Blaskovits János - Lábadi Lajos: A M. K. P. Pest megyei szervezeteinek kiépülése a felszabadulás kezdetétől az 1945-ös országgyűlési választásokig
rői járás május 4-i összefoglaló jelentése szerint például a járás mind a 8 községében működött pártszervezet, összesen 901 párttaggal.45 A május 28-i jelentés szerint a járásban már 1050 párttag volt, a járás lakosságának 3,75%-a. A tagság szociális összetétele a következőképpen alakult: 531 munkás, (50%), 344 földmunkás (32,5%) értelmiségi 35, (3,5%) önálló kisiparos 50 (5%), kiskereskedő 13 (1,3%). A párttagságkor szerinti megoszlása: 18—24 óv között 16,5%, 24—30 év között 25%, 30—40 év között 30%, 40—50 év között 22%, 50 éven felül 7%.46 A ráckevei járás 1945. május 31 -i összefoglaló jelentése szerint a járás 17 községéből 16-ban volt pártszervezet. A párttagok száma 1390 fő volt, a járás lakosságának 2,7%-a. A tagság összetétele: ipari munkás 543 (39%), földmunkás 748 (54%), értelmiségi 36 (3%), önálló iparos 57 (4,5%), kiskereskedő 14 (1,3%). A kor szerinti megoszlás: 18—24 év között 12%, 24—30 év között 20,5%, 30—40 év között 29%, 40—50 év között 28%, 50 éven felül 10%.47 Az abonyi járásban május közepén mind a 7 községben, a dabasi járásban 5 községben működött pártszervezet.48 Járásonként — egy-két község kivételével — tehát csaknem mindenütt voltak és működtek helyi pártszervezetek . A pártszervezetek igyekeztek gondoskodni a tagság neveléséről, új káderek képzéséről. A rendszeres heti pártnapokon az időszerű politikai események mellett jelentős helyet kaptak a fejlődés távlatait boncolgató politikai és elméletiproblémák is. 1945 tavaszára megszerveződtek a járásokban az első egy-két hetes pártiskolák, megindultak a rendszeres szemináriumok. A párttagság nevelésének fontosságát hangoztatták például a kommunisták a csömöri pártszervezet taggyűlésén: ,,Az az elvtárs, akinek a tagsági könyv a kezében van, még nem mind kommunista. Ahhoz, hogy valaki kommunista legyen, szüksége van minden embernek politikai iskolára. Fontos mellette az, hogy feltétlenül becsületes ember legyen és fegyelmezetten, a párt utasításait tartsa be és a párt szabályainak vesse alá magát.”49 1945 tavaszára a pártszervezetek jelentős része megértette, hogy az új párttagok felvételénél nem lehet és nem szabad az illegalitás időszakának követelményeit, mint mércét alkalmazni, hogy nem szabad elzárni az utat a párthoz becsületes szándékkal közeledő, de politikailag még nem elég képzett munkások, parasztok, értelmiségiek előtt, mert ez a párt elszigeteléséhez vezetne. A helyes szervezési elvek eredményeként fokozatosan növekedett a pártszervezetek taglétszáma. A gyömrői járásban például 1945 május végén 1050, június közepén (június 11-én), 1152, júliusban 1197 párttag volt. A gödöllői járás taglétszáma július végére elérte az 1800-at. A szentendrei járás pártszervezeteinek taglétszáma csaknem elérte az 1000 főt.50 A ráckevei járás taglétszáma 1050-ről 1835-re emelkedett.51 Az abonyi járásban május közepén 7 községi szervezet volt 1300, június 15-én 1404 taggal.52 A váci járás titkár június 30-i jelentése arról ad számot, hogy június 15-e óta 3 új községben alakult pártszervezet, a taglétszám ez idő alatt 234-gyel növekedett, és elérte az 1467-et.53 A párt taglétszámának növekedésével megkezdődött az üzemi és területi alapszervezetek kiépítése. Gödöllőn például már 3 alapszervezet működött. Vácon is megkezdték területi alapszervezetek kiépítését. A dunakeszi községi szervezet ekkor határozta el az üzemi pártszervezet kiépítését. A ceglédi aktívaülésen augusztusban már arról számoltak be, hogy a városban 11 alapszervezet működik, és további 3, (az I. kerületi, a VII. és IX. kerületi) akkor 391
