Keleti Ferenc et al. (szerk.): Pest megye múltjából. Tanulmányok (Budapest, 1965)
Krizsán László: Az 1919-es tanácshatalom és előzményei Pest megyében - Vigh Károly: Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Pest megyében
E gálád tett után a gyilkosok a helyszínen hagyták áldozataikat. Csak Matejka János élte túl a szörnyűségeket, neki sikerült elvánszorognia a kivégzés színhelyéről. Az áldozatok között találjuk Klein Károly munkáspénztári igazgatót, direktóriumi tagot, Csikós József iskolaigazgatót, Balázs Ferenc motorszerelőt, vádbiztost stb. A tömeggyilkosság csakhamar kitudódott, mire a román városparancsnok augusztus 15-én falragaszokon közölte a lakossággal, hogy a foglyok szökést kíséreltek meg, ezért használták fegyverüket a román katonák.21 És a gyilkosságok folytatódtak. A Váci Hírlap közleménye szerint a rendőrkapitány 19 kivégzett holttestének exhumálására adott engedélyt.22 De a Képszava néhány évvel később megjelent „Kegyes püspök városában” című, a váci tömeggyilkosságokat leleplező cikke 53 kivégzést említ.23 Az ellenforradalom román szálláscsinálói így fizettek a munkásság vezetőinek, pedig Zádor János polgármester a városi képviselőtestület 1919. október 9-i ülésén is kénytelen volt elismerni:,,. . .városunkban a személy- és vagyonbiztonság nagyobb mértékben, amint ez az ország legtöbb városában történt, megzavarva nem lett, amiért minden esetre elismerés és köszönet illeti meg a munkásság vezetőit.”24 A királyi román csapatok Pest megye számos más helyén is állati kegyetlenséggel jártak el a kommunisták és a néphatalommal rokonszenvezők ellen. Alsógödrői 9 személyt hurcoltak el, köztük egy házaspárt. Jellemző a bestialitásukra, hogy egy asszonyt, akit nyolchónapos csecsemője mellől vittek el, a kivégzés előtt megbecstelenítettek, majd emlőit levágták . . .2S Az ellenforradalom és a fehérterror Kagykőrösön is véres orgiákat ült. Itt is a román csapatok az ellenforradalmi erőkre támaszkodva tartóztatták le a város Tanácsköztársaság alatti vezetőit. Már a bevonulás másnapján, augusztus 6-án nyilvánosan kivégezték Mészáros János volt városparancsnokot. A kiváló munkásvezetőt revolverrel közvetlen közelről tarkón lőtték, de nem halt meg, ennek ellenére élve eltemették. Szabó Judit munkásnőt Mészáros rejtegetése miatt meztelen testére mért 25 botütésre ítélték.28 A szörnyű kivégzést követő napokban Kagykőrösön megteltek a járásbírósági börtöncellák, sőt a gimnázium alagsorának termei is a letartóztatottak tömegével. A detektívek éjjel-nappal vallattak, és a szadista hóhérok is szüntelenül „munkában” voltak. A Héjjas-banda — amely a Kecskemét körüli, állati kegyetlenséggel végrehajtott tömeggyilkosságokkal hírhedt nevet szerzett magának — néhány tagja novemberben Kagykőrösön dáridózott. Az átdorbézolt éjszaka után az egyik vörösőrön, Lőwy Gyulán tombolták ki magukat, akit leszúrtak.27 A kommunistaellenes, népellenes fehérterror hónapokig dühöngött Kagykőrösön. Még máig sincs megállapítva azoknak a kommunistáknak és a néphatalom többi híveinek a száma és neve, akik e terror áldozataivá váltak . . . Keines Dezső idézett művében jelentős teret szentel a királyi román csapatok népellenes terrorjának. így pl. közli a szerző Friedrich miniszterelnök 1919. szeptember 15-i átiratát, amelyet az antant-misszióhoz intézett a román katonai hatóságok által végrehajtott tömeges kivégzések miatt.28 A váci gyilkosságon kívül kitér az átirat arra, hogy a kalocsai román katonai parancsnok a Tanácsköztársaság alatt végzett tevékenységéért „53 ilyen gyanúsítottnak az államügyész rendelkezésére bocsátását azzal az indoklással tagadta meg, hogy a nevezettek ellen ő kíván eljárni. A halasi, nagykátai és szentendrei járásbíróságok fogházaiból az ott bolsevista üzelmek miatt letartóztatottakat 341
