Keleti Ferenc et al. (szerk.): Pest megye múltjából. Tanulmányok (Budapest, 1965)
Krizsán László: Az 1919-es tanácshatalom és előzményei Pest megyében - Vigh Károly: Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Pest megyében
Az 1919. április 7-én megválasztott tanácsok teljes névsor anyagából száz jegyzék158 a mai Pest megye községeiben működő Munkás-Katona- és Földművestanácsok név, foglalkozás, vagyoni állapot és párt- illetve szakszervezeti tagság szerinti adatait tartalmazza. Ezek alapján megállapítható, hogy a jegyzetben felsorolt 100 Pest megyei Munkás-Katona- és Földművestanácsba 3168 tagot választottak be. Ebből 3078 férfi volt, az össztagság 97,15%a. 90 nő szerepel a névsorokban, százalékos megoszlás szerint a tagság 2,85 %-át képezve. A tanácstagok 83,71 %-a, 2652 fő, rendelkezett párt illetve szakszervezeti tagsággal. Vagyontalan — ingatlannal nem rendelkező — 2055 fő volt amely 64,86 %-nak felel meg. A tanácsok saját kebelükből választott intézőbizottságaiban (Direktórium) 323 fő, 10,19% végezte az államigazgatás közvetlen feladatait. Az intézőbizottságok osztályösszetétele az alábbi statisztikai adatokban tükröződik: munkás volt az intézőbizottságok 38,39 %-a,124 fő paraszt volt az intézőbizottságok 39,93 %-a 128 fő katona volt az intézőbizottságok 0,61 %-a 2 fő értelmiségi volt az intézőbizottságok 8,35 %-a 27 fő ismeretlen foglalkozású volt az intézőbizottságok 13,00 %-a 42 fő. A tanácstagok foglalkozás szerinti megoszlásának — beleértve az intézőbizottsági tagokat is —, valamint az egyes foglalkozások százalékban kifejezett, az össztagsághoz viszonyított arányának vizsgálata legcélravezetőbb módszer a tanácsok osztályösszetételének megállapításához. A „munkás”, „paraszt” vagy „egyéb” gyűjtőfogalmakba sorolt foglalkozási statisztikák alkalmazása azt a veszélyt rejti magában, hogy az adatközlő egyéni mérlegelése növelheti vagy csökkentheti az egyes osztályok, társadalmi rétegek képviseletének arányát, ami a vizsgált társadalmi rendszer osztálybázisának bizonyosmérvű elferdítéséhez vezethet. A foglalkozási ágak szerinti vizsgálat konkretebb, részletesebb, szubjektív szempontoktól mentes, lehetőségig pontos adatokat nyújt az osztályösszetétel megállapításához. De szükség van e foglalkozási statisztikák közlésére azért is, mert a Tanácsköztársaság Pest megyei történetét feldolgozó legutóbbi és egyedüli mű,159 forráshiányra hivatkozva, e tekintetben adósa maradt a történettudománynak. Mivel az említett műben hiányolt források ma már rendelkezésünkre állnak — pótolva az eddigi mulasztást— közöljük a Pest megye városi és községi tanácsaiba választott tagok foglalkozási statisztikáját. Pest megye városi és községi munkás-, katona- és földművestanácsainak 3168 tagot számláló összlétszámából: acélöntő 2,0,06% bognár 23,0,72% ács 75,2,36% borbély 6,0,18% aljegyző 2,0,06% bronzműves 1,0,03% állatorvos 1,0,03% címfestő 1,0,03% állomásfőnök 1,0,03% cipész 43,1,29% ápolónő 3,0,09% cipőfelsőrészk. 2,0,06% asztalos 111,3,50% cseléd (gazdasági) 33, 1,04% autószerelő 1,0,03% csendőr 2,0,06% banktisztviselő 1,0,03% csiszoló 2,0,06% baromfitenyésztő 1,0,03% edző 1,0,03% bádogos 11,0,34% egészségügyi alk. 1,0,03% 324
