Keleti Ferenc et al. (szerk.): Pest megye múltjából. Tanulmányok (Budapest, 1965)
Krizsán László: Az 1919-es tanácshatalom és előzményei Pest megyében - Vigh Károly: Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Pest megyében
4. Mezőgazdasági bizottság: 5. Rendészeti bizottság: 6. Szocializálási bizottság: 7. Közgazdasági bizottság: 8. Pénzügyi bizottság: Birtokrendező és termelést biztosító bizottság, Járási mérnökbiztosság. Forradalmi törvényszék, Vörös őrség. Szocializált gazdaságok járási felügyelője, Szocializált erdőbirtokok és halgazdaságok, Ingatlanok és állatállomány. Ipari termelés, Kereskedelem. Járási tanács pénzügyi előadója, Községek pénzügyi ellenőrzése, Adó- és illetményügyek. A bizottságok alosztályai igen változó létszámmal működtek. Többnyire egy-egy személy intézte az alosztály hatáskörébe tartozó összes ügyet, de adódtak olyan esetek is, hogy a bizottság vezetője egyedül látta el az alosztályok szakfeladatait. A proletár államhatalom jellegét és a Tanácsköztársaság célkitűzéseit szemléltetően ábrázolja a járási tanácsok szervezeti felépítése. Míg a burzsoá államban a szolgabírói hivatal szinte kizárólag közigazgatási és bírói ügyekkel foglalkozott és semmit sem tett a nép elmaradott kulturális színvonalának emeléséért, az egészségügyért, addig a Tanácsköztársaság járási igazgatási szerveinek munkájában a szociális tevékenység túlsúlyban volt a közigazgatási feladatokkal szemben. A szolgabírói hivatal számos állami és egyházi szerv bevonásával gyakorolta felügyeletét a járási szakigazgatás területén, a munkás-, katona- és födlművestanácsok ezzel szemben állami irányítás alá vonták és centralizálták az eddigi széttagolt igazgatást. A kulturális és népjóléti bizottságokon kívül új feladatot hozott a járási igazgatásba a birtokrendező és termelést biztosító bizottságok, valamint a járási mérnökbiztosságok felállítása. A fővárost környező Pest megyei járások Munkás- Katona- és Földművestanácsaiban 45 küldöttel képviseltette magát Budapest proletáriátusa is. A biai járásba 18, a gödöllői járásba 3, a kispesti járásba 6, a pomázi járásba 16 és a váci járásba 2 tanácstagot delegált Budapest központi Tanácsa.150 Pest megye Munkás- Katona- és Földművestanácsa кprilis 26-án alakult meg.151 A Tanácsban az alábbi arány szerint képviseltették magukat a megye városai, járásai és Budapest főváros:152 Abonyi járás Alsódabasi járás Aszódi járás Biai járás Dunavecsei járás Gödöllői járás Gyömrői járás Kalocsai járás Kiskőrösi járás Kiskunfélegyházái járás Kispesti járás Kunszentmiklósi járás Monori járás Nagykátai járás Pomázi járás 12 küldött 12 küldött 7 küldött 12 küldött 9 küldött 12 küldött 5 küldött 5 küldött 12 küldött 10 küldött 12 küldött 9 küldött 13 küldött 12 küldött 16 küldött Ráckevei járás 8 küldött Váci járás 9 küldött Vác város 4 küldött Kecskemét város 20 küldött Cegléd város 7 küldött Erzsébetfalva város 8 küldött Kispest város 9 küldött Kkfelegyháza város 7 küldött Kiskunhalas város 6 küldött Nagykőrös város 6 küldött Szentendre város 2 küldött Újpest város 12 küldött Rákospalota város 7 küldött Budapest főváros 41 küldött összesen:304 küldött. 21 321
