Keleti Ferenc et al. (szerk.): Pest megye múltjából. Tanulmányok (Budapest, 1965)
Krizsán László: Az 1919-es tanácshatalom és előzményei Pest megyében - Vigh Károly: Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Pest megyében
3. az emberi méltósággal és tekintéllyel össze nem egyeztethető, embernek embert szolgáló éves, hónapos, hetes cselédviszony megszüntessék, a napszámos-munkára pedig egyelőre 12 órás munkaidő állapíttassák meg . . . 4. a gyermekmunka eltöröltessék, az általános és egyenes iskoláztatás hozassák be ...” 55 A földosztó határozatot csakúgy, mint a februári ceglédi földműveskongresszus határozatait, át-meg átszőtték reakciós, kispolgári elképzelések. A határozat lényege azonban — a konkrét történelmi tartalom — a nagybirtokok felosztására irányult —, s ha korlátozott módon, bérlet formájában kívánta is a nagybirtok kisajátítását — a parasztság forradalmi követelésének alapján állt, s ezért igen nagy hatást gyakorolt a kongresszust követő földmunkás- és parasztmozgalmakra, szerte az országban. Az 1897-es aratósztrájkok nem csupán a földmunkásmozgalom tapasztalatait és eredményeit gazdagították, de leszűrte tanulságait a kormány is. Darányi Ignác földművelésügyi miniszter 1897. november 27-én a képviselőház elé terjesztette az aratósztrájkok és földmunkásmozgalmak meggátlását célzó hírhedt törvényjavaslatát. A törvény 1898. évi II. törvénycikk néven, 1898 márciusában lépett hatályba. Azok az óriási tömegek, akiket érintett, igen találóan, „rabszolgatörvény”-nek nevezték el. A törvény legfontosabb célkitűzése, hogy az erőszakot törvénnyé emelve, elejét vegye az 1897-es eseményekhez hasonló megmozdulásoknak. E célból elrendeli, hogy a mezőgazdasági munkásokat állandó munkakönyvvel lássák el,56 továbbá, hogy a mezőgazdasági munkaszerződéseket a községi elöljáróság előtt kell megkötni és aláírni.57 A törvény jogot ad a munkaadónak arra, hogy szerződéses munkásait a karhatalom igénybevételével vezettethesse elő a munkahelyre, a munkástól pedig megvonja az elővezetés megfellebbezésének jogát.58 60 napi elzárást helyez kilátásba mindazoknak, akik társaikat a munkát illetően befolyásolni akarják, akik álhíreket terjesztenek, pénzt gyűjtenek, vagy összejövetelt tartanak.59 A törvény — 65-66. paragrafusában — a fent felsorolt vétségekre is (tehát nemcsak sztrájkban való részvételre) kiterjesztette a statáriális bíráskodást. A földmunkás-és parasztmozgalmak a ceglédi ,,földosztó” kongresszus és a „rabszolgatörvény” megjelenése után lehanyatlottak az egész megyében. A mozgalmak központja Szabolcs megyében alakult ki, de a végsőkig fokozott kormányterror és Várkonyi István 1898 tavaszán történt elfogása és bebörtönzése időlegesen a Nyírségben is véget vetett a szegényparasztság harcának. A földmunkásmozgalmak országos mérvű ellanyhulásában szerepet játszott a Várkonyi-féle Független Szocialista Párton belül eluralgó anarchista befolyás. Anarchista nézetek többé-kevésbé megnyilvánultak már a párt ceglédi kongresszusain is, de Várkonyi bebörtönzése után uralkodó nézetté váltak a párton belül. Az anarchista eszmék főként a ceglédi kongresszuson is megjelent, Leo Tolsztojjal levelezésben álló Schmitt Jenő, „nemzetközi anarchista szaktekintély” személyén keresztül terjedtek. Schmitt arra törekedett, hogy Várkonyi pártját anarchista párttá tegye, saját vezetése alatt.60 A pártnak e politikai eltévelyedése a legharcosabb paraszttömegeket fordította el a földmunkásmozgalomtól. A mozgalmak hanyatlásához 1898 után, nagymértékben járult hozzá a terror kegyetlenségig fokozott dühöngése, valamint azok a körülmények, melyekbe „rabszolgatörvény” alkalmazásával kényszerítették a mezőgazdasági munkásokat. 306
