Keleti Ferenc et al. (szerk.): Pest megye múltjából. Tanulmányok (Budapest, 1965)
Krizsán László: Az 1919-es tanácshatalom és előzményei Pest megyében - Vigh Károly: Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Pest megyében
ben terjesztették elő a munka felvételére buzdító szakszervezeti javaslatot. 1905. szeptember 15-én, a „vörös péntek”-en ismét politikai követelés, az általános, titkos választójogért való harc vezette utcára, együtt a fővárosi dolgozókkal, Pest megye munkásait. „A munkaszünet kiterjedt a főváros közvetlen szomszédságában fekvő községekre is. Újpesten, Kispesten, Erzsébetfalván, Soroksáron, Csepelen, Budafokon általános volt a sztrájk, s minden gyár beszüntette üzemét.”25 A Pest megye területén fekvő üzemek munkásai több mint 25 000 főnyi tömeggel tüntettek. „Újpestről 10 000, Erzsébetfalváról 6000, Soroksárról 1500, Budafokról és Albertfalváról 6000, Kispestről 4000 elvtárs jött”26 — írta tudósításában a Népszava. Pest megye szervezett, politikai jogokat követelő munkásainak e méreteiben minden addigi megmozdulást felülmúló szeptemberi seregszemléje az 1905-ös oroszországi forradalom hatásaként kibontakozó és a proletár internacionalizmus jegyeit is magán viselő mozgalmakban folytatódott. 1906. január 22-én Újpesten, mintegy 3000 munkás jött össze, hogy megemlékezzék „orosz testvéreiről, s hogy üdvözletét küldje nekik azért a szívós kitartásért, mellyel harcolnak és hogy keressék (kövessék) példájukat”. — Az újpesti népgyűlés határozatot fogadott el, melyben a munkásosztály harcának forradalmi vezetésére hívta fel a szociáldemokrata párt vezetőségét, „hogy azzal a lankadatlan szívóssággal és harckészséggel vezesse a forradalmi munkásság népjogokórt és népszabadságért folyó küzdelmét, aminővel orosz testvéreink nemzetközi forradalmukat vívják” P Kispesten január 21-én tartottak nyilvános népgyűlést a zsúfolásig megtelt színházban, kijelentve, hogy helyeslik az orosz forradalmárok küzdelmét a zsarnokság ellen, s hogy azt ,yminden rendelkezésre álló eszközzel támogatják”. A nagy tömegdemonstrációval az orosz forradalom mellett tüntető megmozdulásokon kívül néhány kisebb, helyi jelentőségű sztrájk is lezajlott a megye területén. E mozgalmak, bár nagyrészt csak gazdasági követelésekre szorítkoztak, ugyancsak az orosz forradalom híre nyomán erjedésnek induló munkásmozgalom hatására bontakoztak ki, ezért e helyen kell ismertetnünk lefolyásukat. 1905 decemberében Albertfalván az asztalosok sztrájkoltak,29 Budafokon pedig három ízben szüntették be a munkát a kisebb üzemekben. Eredményt ugyan „nem értek el, mert a munkaadó által azonnal elbocsáttattak a munkások”.30 Az „Unió” gyufagyár budafoki telepén 1906. augusztus 29-én délután három órakor állt le a munka. 180 munkás követelt emberi bánásmódot az igazgató részéről, jobb nyersanyagot, valamint folytonos és jobban díjazott munkát. A sztrájk 18 nap után a munkások részleges győzelmével végződött. A napi bérek 20 filléres emelése mellett a gyár vezetősége egyéb követeléseket is teljesített.31 A munkásosztály politikai harcának középpontjában továbbra is az általános, titkos választójog állt. 1907 októberében a választójogért indított általános politikai sztrájk Pest megyének már azokat a területeit is érintette, ahol addig nagyobb arányú szervezett politikai tüntetés még nem volt. Október 10-én, a „vörös csütörtökön” Pest megye alábbi helységeiben szünetelt a munka, s felvonulásokon, vagy népgyűléseken tüntettek a választójog mellett: Budafok, Cegléd, Csepel, Erzsébetváros, Kispest, Monor, Rákospalota, Szentendre, Soroksár, Szigetújfalu, Újpest és Vác.32 299
