Keleti Ferenc et al. (szerk.): Pest megye múltjából. Tanulmányok (Budapest, 1965)

Spira György: Parasztsors Pest megyében a jobbágyfelszabadító forradalom küszöbén

31 Uo. 1817 : 2574, ld. Spira, Parasztok panaszkodnak, i. h. 874. 1.

32 PmL: Úrb. jkv. 1822 : 591. V. ö. uo. 1832 : 4972.

33 Uo. 1817 : 4270.

34 Uo. 1826 : 770a.

35 Uo. 1829 : 5347.

33 Uo. 1817 : 2003.

37 Uo. 1814 : 22.

38 V. ö. Ferenczy Jó’sef: Tekintetes nemes Pest Pilis és Sóit törvényesen egyesűltt vármegyékben . .. találtató . . . minden helységeknek . . . név-tára . . ., Buda, 1844, 36. 1.

39 V. ö. Spira György: A Pest megyei parasztság 1848 előtti rétegeződéséhez, Századok 1958, 632—633. 1. és PmL: Úrb. jkv. 1815 : 2334.

40 Erről uo. 1822 : 215.

41 Spira, A Pest megyei parasztság 1848 előtti rétegeződéséhez, i. h. 632—633. 1.

42 PmL: Úrb. jvk. 1837 : 4780.

43 Spira, A Pest megyei parasztság 1848 előtti rétegeződéséhez, i. h. 632—633. 1.

44 Károlyi II, 67. 1. és Ferenezy 46. 1.

45 Spira, A Pest megyei parasztság 1848 előtti rétegeződéséhez, i. h. 632—633. 1.

46 Erről bővebben uo. 638—639. 1.

47 Az idevágó, községek szerint részletezett adatokat ld. uo. 632—633. 1. Hogy a földrabláson kívül milyen más okok vezethettek még a telkek számának csökkenésére, arról uo. 637—638. 1.

48 tk. \Tagányi Károly]: A jobbágytelkek száma 1780 táján, MGSz 1894, 371. 1.

49 Fényes Elek: Magyarország leírása I, Pest, 1847, 50. 1.

49a Ennél jóval nagyobb arányú telekszámnövekedést tételez fel már 1828-ra Barta István e tanulmány kéziratának lezárása után megjelent dolgozatában (A magyar polgári reformmozgalom kezdeti szakaszának problémái, TSz 1963, 308—309.1.), adatairól azonban maga is elismeri, hogy önkényes egykorú kombinációkon alapulnak.

60 Mindezekről Spira, A Pest megyei parasztság 1848 előtti rétegeződéséhez, i. h. 632—637. 1.

51 Az 1828-i adatokat ld. uo. 632—633. 1., az 1844-i adatokat közli Ferenczy 12., 84., 70., 93., 136., 47., 49., 90., 71., 83., 15., 59., 29., 166., 30. 1. — Megjegyzendő, hogy munkájában Ferenczy csaknem valamennyi Pest megyei község jobbágytelkeinek számát megnevezi, adatainak zöme azonban nem használható, mert az esetek többségében nem az újabbkeletű, hanem a még az úrbérrendezés idején megállapított telekszámokat közli s azokat a változásokat sem veszi figyelembe, amelyek már az 1828-i felvételben is tükröződnek.

62 Mindezekről részletesen is Spira, A Pest megyei parasztság 1848 előtti rétegeződéséhez, i. h. 632—633. 1.

53 V. ö. Fényes, Magyarország leírása I, 48. 1.

54 V. ö. Szabó Tivadar—Strauch Árpád: Rákospalota monográfiája, Rákospalota, 1927, 29. 1. és — legújabban — Für Lajos: Palotai jobbágyok utolsó pere a földesúrral, Rákospalotai Múzeum Évkönyve I, h. n., 1964, 41—42. 1.

55 PmL: Közgy. jkv. 1848 : 4496.

56 Uo. 1848 : 4876, 4881.

57 Uo. 1848 : 3231.

58 A soroksáriakról Pauly, Carolus: Constitutio rei urbarialis Regni Hungáriáé II, Viennae, 1817, 509. 1., a csíktarcsaiakról PmL: Közgy. jkv. 1848 : 5160, a többiekről Sándor Pál: A jobbágybirtok történeti-statisztikai vizsgálatához 1786—1853, Bp, 1961, 132. 1.

59 V. ö. PmL: Úrb. jkv. 1817 : 2625; 1815 : 2880.

60 PmL: Közgy. jkv. 1848 : 7415.

61 Erre nézve PmL: Úrb. jkv. 1817 : 2757.

62 V. ö. Conscriptio extirpaturarum urbarialem conscriptionem haud ingressarum in Processu Pilisiensi existentium, 1772, OL HttL Úrb., Tabellae Urbariales Comitatus Pesthiensis. (A kaszálót ekkor Pest megyében a szóbanforgó rét hozama szerint változóan 800, illetve 1200 négyszögölével számítják.)

234