Keleti Ferenc et al. (szerk.): Pest megye múltjából. Tanulmányok (Budapest, 1965)
Wellmann Imre: Pest megye parasztsága és az úrbérrendezés
íme az eredmény:73 Járás Helységek száma A járás falvainak 1—1 telke együtt A falvak számával osztva 1 telekre esik átlag vet p. mérőt kaszál szekérrel vetés hold rét szekér kecskeméti 36 1755 201 24V6 5% pilisi 42 2615 138 3il/s 3% solti 31 949 177 15 % 5% váci 59 2561 189 21% 4 Vő együtt 168 7880 705 231/ e[ 239/20! 1 4У5 Ennek megfelelően állapítottak meg, őfelsége szándékának elősegítését tartva szem előtt, szántóföldből az első osztályban 22, a másodikban 24, a harmadikban 26 (2 pozsonyi mérőnyit magában foglaló) holdat, rétből pedig, aszerint, hogy lehet-e sarját kaszálni, vagy sem, 6 illetve 8 rendes szekérre valót egy-egy egész telek állományául. S annál inkább reméljük — hangoztatta a megye felterjesztése —, hogy e kategóriák változatlan érvényre jutnak, mivel akiszámított átlagot szemmelláthatóan meghaladják. Végül ami az urbárium szövegét illeti, ezt úgy dolgozta ki a bizottság, hogy egy-két dologban a megyebeli gazdálkodás kívánalmaihoz igazodott a jobbágy újabb megterhelése nélkül, egyebekben az általánosan bevezetett Urbáriumhoz tartotta magát. Mindezt a közgyűlés is jóváhagyta azzal a hozzátétellel, hogy az 1 forintnyi censust, mivel a vallomásokból is kitűnően egy jobbágytelek után különböző helyeken többet fizetnek ennél, az 1514 : 15. te. értelmében aranyforintban lehessen megvenni.74 Eddig a felterjesztés; a közgyűlés állásfoglalásához azonban az is hozzátartozik, hogy az eljáró szolgabíráknak és esküdteknek busás (2 illetve 1 forintnyi) napidíjat szavazott meg, s jellemző módon mindjárt igyekezett az urak hasznára fordítani az Urbáriumnak egy-két újdonságként tudtukra jutott rendelkezését. Felbátorodva azon, hogy a földesúri áristomba zárt jobbágyon, ha szokásban van az ilyesmi, 15 krajcár vasváltságot lehet venni, a megye börtönébe hurcolt paraszt bilincs-taksáját kétszeresére szabták. Nyomban közhírré tették azt is: vadászkutyát, puskát s más vadászszerszámot a jobbágy elkobzás és büntetés terhe alatt tartani ne merjen, hogy ennek révén a maga s a földesúr gazdaságának elhanyagolásával és a köz kárával tétlenségre ne vetemedjék.75 Pest megye tervezete eléggé nyíltan elárulja: hogyan képzelték a bizottságban ülő s a közgyűlésen megjelent birtokos urak a szegénység megóvását, az udvar szándékának véghezvitelét. A kiemelt helységeken túl a többit csak három osztályba sorolták, a kis különbségekre hivatkozva, de valójában mert további kategóriák egyre növekvő telki állomány kiszabását tették volna szükségessé. Mihelyt aztán a telekhez tartozó szántóföld és rét nagysága került sorra, egyszerre oly nagy különbségekről tudtak, amelyek csak átlagszámítással hozhatók közös nevezőre — ez pedig, már csak a paraszti vallomások sokszor bizonytalan területmegjelölései miatt is, ködösítésre, zavarosban halászásra bő alkalmat adott. Nem térve ki arra, hogy itt csak 168 község szerepel — míg az osztályozás során 169-et, az osztályozásból kimaradtakkal együtt pedig, a két Vácot egynek véve, 177-et számláltak elő, sőt az úrbér184
