Mészáros Ottó - Suha Andor (szerk.): Pest megye huszonöt éve 1945 - 1970 (Budapest, 1969)
Kommunális szolgáltatások
séget, lehetőséget teremt a művelődésre éppúgy, mint a háztartási és házkörüli munkák megkönnyítésére. A felszabadulás idején Pest megyében 183 község közül 74-ben egyáltalán nem volt villany, s a hálózatba bekapcsolt községek közül is nagy területek maradtak fehér foltként, ellátatlanul. A villamoshálózat erőteljes fejlesztése csak a felszabadulást követő esztendőkben kezdődött meg. Jelképnek is beillik, hogy a világosságot teremtő fényt elsősorban azok a falujáró munkások hozták el a vidéki településekre, akik a kommunista párt hívó szavára, vasárnapi pihenőjüket feláldozva végeztek áldozatos, önzetlen munkát, s akikre ma is sok-sok kilométer hoszszúságú vezetékhálózat és több ezer, e hálózatba bekapcsolt ház emlékeztet. Az 1950-es évektől kezdődően már a tudatos állami fejlesztési politika eredményeként gyors mértékben emelkedett a villamoshálózatba kapcsolt fogyasztók száma, s növekedett maga a hálózat is. 1960-ban már Pest megye valamennyi községében égett a villany, ilyen értelemben tehát teljessé vált a villamosítás. A hálózatfejlesztést, s ezzel a fogyasztók számának növekedését jól igazolják a következő adatok: 1950-ben Pest megyében 119 ezer magánfogyasztó szerepelt a villamosenergiát felhasználók listáján. Ez a szám évről évre nagyobb lett. 1967-ben már 204 ezer volt a háztartási fogyasztók — tehát nem személyek, hanem fogyasztóhelyek — száma. Az összes fogyasztók száma pedig 1967-ben már 219 ezer volt. A nagymértékű számszerű növekedéssel arányosan emelkedett a felhasznált villamos energia mennyisége is. Egy-egy ötéves terv időszakában általában 5—• 600 kilométerrel bővült a villanyhálózat, s ezzel egyezően a felhasznált villamos energia mennyisége is. 1963-ban 267 millió kWó, 1967-ben már 517 millió kWó villamos energiát használtak fel Pest megye területén. A háztartások gépesítésére, korszerűsödésére vet fényt, hogy a háztartásokban felhasznált villamos energia mennyisége 1963-ban 44 millió kWó, 1967-ben 71 millió kWó volt. Még szemléletesebb az adat, ha hozzáteszszük a következőket. A felhasznált energia mennyiségében szerepe van a háztartási fogyasztók számszerű növekedésének is. Önmagában még tehát ez nem jelentené a korszerűsödést, ám az, hogy 1963-ban az egy háztartási fogyasztóra jutó villamosenergia-felhasználás havi átlaga 21,6 kWó volt, 1967-ben pedig 29,7 85
